A vizeletelvezető rendszer megfelelő működése esetén a folyamatosan termelődő vizelet a húgyvezetéken keresztül folyik a veséből a hólyagba, majd a hólyagból szakaszosan ürül a külvilágba a húgycsövön keresztül. Amennyiben a vizelet valamilyen okból nem tud megfelelően ürülni, a folyamatosan termelődő vizelet felgyülemlik, nyomás alá helyezve a kiválasztó rendszer szerveit.
A vesékre terhelődő nyomás akár már rövid távon is a vesék visszafordíthatatlan károsodását eredményezheti – ezért vizeletürítési elakadásnál mindenképpen szükséges az ürülés biztosítása. Leggyakrabban ez megoldható hólyagkatéterrel, de vannak esetek, amikor a vizeletet nem a hólyagból, hanem közvetlenül a vesékből kell a külvilágba juttatni vesemedence-katéter (nefrosztóma) segítségével. Amennyiben vesemedence-katéter kialakítására van szükség, a beavatkozás során a bőrön át egy hajlékony csövet juttatnak a vese üregrendszerébe, hogy a felgyülemlett vizelet elvezethető legyen.
Vesemedence-katéter beültetésének okai
Mint már említettük, szükség lehet arra, hogy a vizelet elvezetése közvetlenül a veséből történjen.
Ilyen okok lehetnek:
A veseürülést akadályozó vesekövesség. A külvilág felé vesegörcs és erős fájdalom kíséretében elinduló vesekő számos helyen elakadhat a vesében vagy a húgyvezetékben. Ilyenkor az elakadt kő okozta elzáródás következtében a vesében felgyülemlett vizelet nyomást fejt ki a vesében, zavart okozva annak keringésében, és rontva méregtelenítő funkcióját is. A pangó vizelet jó táptalaj a kórokozók számára, amelyek gyulladást okoznak. Ezért lehet indokolt katéter beültetése.
A vizeletelvezető rendszer sérülése/daganata. A vizeletelvezető rendszer sérülhet műtét, baleset következtében vagy egyéb okból, esetleg daganat is lezárhatja a húgyvezetéket. A helyreállító műtétig szükséges a vizelet kivezetése a külvilág felé.
Cisztás vesebetegségnél előfordulhat, hogy a folyadékkal telt hólyagok jelentős nyomást fejtenek ki a vesére, így gyengíthetik az egészséges működését. A nagyobb cisztákban kórokozók is elszaporodhatnak, és genny szaporodhat fel. A további szövődmények elkerülése érdekében vesemedence-katéter beültetése lehet indokolt.
A vesemedence-katéter előnyei
- Vesemedence-katéter kialakításával a vese további károsodásának kockázata csökkenthető.
- A további szövődmények miatti beavatkozások, műtétek elkerülhetők lehetnek.
- A katéter biztosítja a vese működése során képződött vizelet elfolyását.
- A vizelet elfolyásának biztosítása után a kezelőorvosnak lehetősége nyílik kideríteni a húgyvezeték elzáródásának okát.
Vesemedence-katéter ellenjavallata
Ellenjavallat, amely az alkalmazását teljes mértékben kizárná, nem ismert. Mérlegelni kell azonban a beavatkozás elvégzését abban az esetben, ha gyógyszeresen nem kezelhető véralvadási zavar áll fenn. Relatív ellenjavallat lehet nem kezelt fertőzés, jelentős mértékű gerincferdülés vagy anatómiai eltérések is.
Vesemedence-katéter behelyezése előtti teendők
6-8 órával a beavatkozás előtt nem lehet enni és inni. Ha szükséges, infúziós és/vagy antibiotikum-terápiát kaphat a beteg.
Mi történik az eljárás során?
A vesemedence-katéter behelyezése általában nagyjából 30-45 percet vesz igénybe. Műtéti körülmények között, a beteget hason fekvő helyzetben vagy az érintett oldalt 45°-os szögben megemelve történik a beavatkozás. Helyi érzéstelenítés után egy apró bemetszést ejtenek a bőrön, majd tűvel és egy vékony, rugalmas vezetőhuzallal bevezetik a katétert – amely egy rugalmas műanyag cső – a vesébe. Ha az orvos meggyőződött arról, hogy a tű megfelelő helyzetben van, akkor kicseréli a katéterre. A katétert egy műanyag tasakhoz illesztik, amely felfogja a vizeletet. Tompa nyomásérzés, esetleg rövid, éles fájdalom előfordulhat a beavatkozás alatt.
Vesemedence-katéter behelyezésének lehetséges szövődményei
Mint minden műtéti beavatkozás, a vesemedence-katéter behelyezése is járhat esetleges szövődményekkel.
Ez lehet többek között:
- vérzés;
- vérömleny kialakulása a vese körül a szúrás nyomán;
- a beavatkozás után esetenként előfordulhat vér a vizeletben;
- légmell (pneumothorax, PTX);
- fertőzés;
- allergiás reakció;
- vizeletcsorgás (szivárgó vizelet kerül a hasüregbe a szúrcsatornán keresztül);
- katéterrel kapcsolatos problémák (lerakódások, dugulások).
Egyes szövődmények súlyosak is lehetnek, nagyon ritkán halálos kimenetel is előfordulhat (a halálos kimenetel az esetek 2 ezreléke alatt van).
Vesemedence-katéter behelyezése után
A beavatkozás után pár óra ágynyugalomra van szükség, addig, amíg a vizelet teljesen vérmentes lesz. A fektetés során a vérnyomás, pulzus, folyadékháztartás megfigyelése történik, valamint fájdalom- és lázcsillapításra, a katéter átmosására is sor kerül. A katéternek mindaddig a helyén kell maradnia, amíg a húgyvezeték elzáródásának okát meg nem oldják. Amennyiben a beteg otthonába távozhat, részletes tájékoztatást kap a vesemedence-katéter használatáról.
