Bárkivel előfordulhat, hogy ismeretlen eredetű, vöröses lila foltokat fedez fel magán – ezek az ún. purpura simplex (magyarul ördögcsípés) névre hallgatnak és általában nem jeleznek súlyos egészségügyi problémát. Érdemes azonban mégis utánajárni, hogy pontosan mi okozza őket, mert ritka esetben súlyos betegség jelei is lehetnek.
A purpura maga nem betegség, hanem egy tünet, melynek sok oka lehet – kezdve a sérülésektől a gyógyszermellékhatásokon át egészen a súlyosabb véralvadási zavarokig. Az ún. nem trombocitopéniás purpurák közé azok az esetek tartoznak, melyek során a vérlemezkeszám normális marad, vagyis nem a vérlemezkék alacsony száma okozza a bőr alatti bevérzéseket.
A trombocitopéniáról általánosságban itt olvashat.
A nem trombocitopéniás purpura főbb tünetei
Purpurák akkor keletkeznek, amikor a kis erekből vér szivárog a bőr alatti kötőszövet területére. Ilyenkor 4 és 10 mm közötti átmérőjű vörös, vöröses-lila folt jelentkezik – ezt a bőrtünetet nevezzük purpurának. Ha a foltok átmérője kisebb mint 4 mm, akkor petechiának, ha 1 cm-nél nagyobb, akkor ecchymosisnak nevezik őket.
A nem trombocitopéniás purpura tünetei az alábbiak lehetnek:
- vörös foltok a bőrön, melyek jellemzően 4-10 mm átmérőjűek,
- a foltok körül jelentkező bőrviszketés,
- ízületi fájdalom,
- hasi fájdalom,
- láz vagy influenzaszerű tünetek,
- hasmenés,
- csalánkiütés.
Mikor forduljon orvoshoz?
A purpura az esetek nagy részében jóindulatú (ártalmatlan) és kezelés nélkül is elmúlik – különösen azokra az esetekre igaz ez, amikor az oka a bőr elvékonyodása, amely idősödés vagy napégés következtében történhet.
Ha azonban a purpura gyakran jelenik meg, vagy mellette egyéb tüneteket is tapasztal (pl. orrvérzés, fogínyvérzés, erős menstruációs vérzés, véres vizelet, véres széklet stb.), melyek valamilyen alapbetegség gyanújára adnak okot, javasolt mielőbb orvoshoz fordulnia.
A nem trombocitopéniás purpura kialakulásának kiváltó okai
A véralvadásban kiemelt szerepet játszanak a vérlemezkék. A purpurákat ez alapján két csoportba oszthatjuk: a normális vérlemezkeszám esetén jelentkező, ún. nem trombocitopéniás purpura, vagy a túl alacsony vérlemezkeszám miatt kialakuló, ún. trombocitopéniás purpura esetekre.
A nem trombocitopéniás purpurának számos oka lehet, többek közt az alábbiak:
- öregedés vagy napozás miatt a bőr elvékonyodása és az erek törékennyé válása (ún. aktinikus vagy szenilis purpura);
- bizonyos vírusfertőzések (cytomegalovírus-fertőzés, rózsahimlő, Epstein–Barr-vírus – lásd: herpeszvírus-fertőzések);
- a vérerek gyulladásos megbetegedése (vasculitis) – idetartozik a nem trombocitopéniás purpura egyik altípusa, a Henoch–Schönlein-purpura;
- bizonyos gyógyszerek mellékhatásai (pl. kortikoszteroidok, mint a prednisolon);
- véralvadási zavarok, vérképzési zavarok;
- hemangióma;
- a hüvelyi úton történő szülés során fellépő nyomáskülönbségek;
- skorbut (C-vitamin hiánya);
- amiloidózis;
- Ehlers–Danlos-szindróma;
- Osler–Weber–Rendu-szindróma;
- sérülések.
A nem trombocitopéniás purpura diagnosztizálása
A diagnosztizáláshoz a kezelőorvos először fizikális vizsgálatot végez a purpura tényének megállapítására. Ezt követően a purpura lehetséges okát tárják fel.
A purpura okának felderítésében az alábbi vizsgálatok segíthetnek a kezelőorvosnak:
- vérvizsgálat: jellemzően teljes vérkép elvégzése szükséges ahhoz, hogy a vér alakos elemeinek mennyiségét és egymáshoz viszonyított arányát vizsgálják (vérlemezkék, fehérvérsejtek, vörösvértestek), ami fontos információt ad arról, hogy a purpurát véralvadási vagy vérképzési zavar okozza-e.
- bőrbiopszia: amennyiben a fizikális vizsgálat során az elváltozás egyéb kórképre is gyanút adhat (pl. melanóma vagy egyéb bőrbetegségek), az érintett területről szövettani mintát vesznek.
A nem trombocitopéniás purpura riziófaktorai közé az alábbiak tartoznak:
- életkor: az életkor előrehaladtával általában törékenyebbé válnak a hajszálerek, ami az ún. aktinikud purpura kialakulását okozhatja;
- női nem: nőknél magasabb eséllyel alakul ki a nem trombocitopéniás purpura;
- családi halmozódás;
- bizonyos alapbetegségek: véralvadási zavarok, vérképzési zavarok, autoimmun betegségek, túlsúly és elhízás, várandósság, bizonyos vírusfertőzések;
- gyógyszerhasználat: egyes gyógyszerek használata fokozza a purpurák kialakulásának esélyét (pl. kortikoszteroidok, véralvadásra ható gyógyszerek).
A nem trombocitopéniás purpura kezelése
A purpura kezelése mindig a kiváltó októl függ – mivel a purpura maga csak tünet és nem pedig betegség. A nem trombocitopéniás purpura enyhe esetei jellemzően kezelés nélkül, maguktól is gyógyulnak.
A magától nem gyógyuló nem trombocitopéniás purpura kezelésére az alábbiak alkalmazhatók:
- helyi hatású krémek a bőr alatti keringés fokozása, a bőr vastagságának növelése és egészségének javítása érdekében;
- amennyiben a purpurát gyógyszermellékhatás okozza, az adott gyógyszer adagjának csökkentése vagy a kezelés leállítása;
- ha autoimmun betegségről van szó, immunszuppresszáns gyógyszerekkel az autoimmun folyamat gátlása;
- fertőzéses eredetű esetek esetén antibiotikum vagy antivirális (vírusellenes) szer;
- vény nélkül kapható fájdalomcsillapító és nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek a fájdalom és a gyulladás enyhítésére.
A nem trombocitopéniás purpura megelőzése
A purpura kialakulását nem lehet minden esetben megelőzni, mivel a tünetet számos tényező (köztük akár ismeretlen eredetű is) okozhatja.
Bizonyos megelőző intézkedésekkel a purpura kialakulásának esélye csökkenthető.
- Védje a bőrét! Használjon fényvédő krémet, és táplálja megfelelő bőrápolási termékekkel annak érdekében, hogy a bőr ne vékonyodjon el és a bőr alatti kis erek megőrizzék a rugalmasságukat.
- Kezelje a mögöttes egészségügyi állapotokat! autoimmun betegségek vagy egyéb purpurához kapcsolódó egészségügyi állapotok hatékony kezelése csökkenti a purpura kialakulásának gyakoriságát.
- Vegyen részt rendszeres egészségügyi ellenőrzésen!
Kapcsolódó tartalmaink
- Henoch–Schönlein-purpura (a nem trombocitopéniás purpura egyik típusa, melynek során a kisereket érintő autoimmun gyulladás tüneteként jelentkezik a purpura);
- Idiopátiás vagy immun trombocitopénia (az immunrendszer tévesen a szervezet saját vérlemezkéit is megsemmisíti);
- Trombotikus trombocitopéniás purpura (vérrögképződés miatt csökken a vérlemezkék száma);
- Hemolitikus urémiás szindróma (a vörösvértestek pusztulásával és a vérlemezkék számának hirtelen csökkenésével járó, súlyos kórkép).
