A Nipah-vírus ritka kórokozó, amely elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában okoz fertőzéseket. A betegség a ritkasága ellenére is komoly aggodalomra ad okot, mivel gyors lefolyású, súlyos tüneteket okozhat, és jelenleg nincs ellene specifikus gyógymód vagy védőoltás.

A Nipah-vírust – mely nevét egy malajziai településről kapta – először az 1990-es évek végén azonosították sertésben és emberben egy nagyobb járvány kitörését követően. Az évek során Bangladesben, Indiában, Malajziában, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban számoltak be járványokról. A fertőzés állatról emberre terjedt, majd emberről emberre is továbbadódott.

A Nipah-fertőzés első esetei

Az első fertőzést 1998-ban Malajziában azonosították sertésfarmerek között, majd 1999-ben Szingapúrból jelentettek fertőzéseket, amelyeket Malajziából importált fertőzött sertések okoztak – 1999 óta viszont nincs hír új fertőzésekről e két országban. A Fülöp-szigeteken csak 2014-ben számoltak be fertőzésről. 2001-ben Bangladesben és Indiában jelent meg a vírus; azóta Bangladesben szinte minden évben, Indiában időszakosan, legutóbb idén, 2026-ban történt fertőzésbejelentés.

A Nipah-fertőzés legfőbb tünetei

A Nipah-vírusos fertőzés tüneteinek súlyossága egyénenként eltérő lehet. A betegség kezdetén a tünetek gyakran enyhék és influenzaszerűek, és 3-14 napig is eltarthatnak. Bizonyos esetekben a betegek állapota romolhat, és súlyos következményekkel, pl. agyvelőgyulladással járhat. Ezt az állapot 24-48 órán belül kóma kísérheti. Jelenlegi ismereteink alapján a fertőzött esetek 40-75%-a halálozással végződik.

Kezdeti tünetek:

Súlyos tünetek az agyvelőgyulladás következtében:

  • zavartság;
  • fáradékonyság;
  • rohamok;
  • kóma.

A tünetek általában a fertőzést követő 4-14 napon belül jelennek meg; ritka esetekben akár 45 nappal később is jelentkezhetnek.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a közelmúltban nem utazott az érintett országokba, a fertőzés esélye elhanyagolható. Ettől függetlenül, ha az említett tüneteket tapasztalja, vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, mert ezek más vírusfertőzés jelei lehetnek.

Ha egy influenzaszerű tüneteket mutató személynél súlyos állapot kialakulását észleli (pl. zavartság, rohamok, kóma), mielőbb hívja a 112-t, és kérjen mentőt, vagy keressék fel a legközelebbi sürgősségi osztályt.

A Nipah-fertőzés lehetséges okai

A Nipah-vírusos fertőzés a zoonózisok közé tartozik. Zoonózisnak nevezzük azokat a fertőzéseket, amelyek állat és ember között átvihetők. Maga a vírus a Paramyxoviridae család Henipavirus törzs tagja, gyümölcsevő denevéreket (Pteropodidae család tagjai) fertőz, amelyek átadhatják a fertőzést embernek és egyéb állatoknak, pl. sertésnek. Ezek a denevérek Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceán déli részén és Ausztrália területén élnek.

Emberek a fertőzést akkor kaphatják el, ha közeli kontaktusba kerülnek a fertőzött állattal vagy a testnedveivel (pl. vér, vizelet). Ezt követően a fertőzött személy továbbadhatja a vírust.

Magasabb rizikócsoportba tartoznak az alábbi személyek:

  • fertőzött sertésekkel dolgozók;
  • vírusfertőzött személyek családtagjai, közeli hozzátartozói;
  • Nipah-fertőzötteket ápoló egészségügyi dolgozók;
  • fertőzött állat húsából készült, vagy szennyezett ételeket, italokat fogyasztók;
  • a gyümölcsevő denevérek lakhelyén túrázók.

A Nipah-fertőzés diagnosztizálása

A Nipah-vírusos fertőzés felismerése nehéz feladat, mert a korai tünetek számos más betegségre is jellemzők. Ezzel szemben a korai felismerés javítja a betegek esélyeit, csökkenti a továbbfertőződés esélyét és járvány kialakulását.

A vírus azonosítása torokból vagy orrnyálkahártyáról vett mintából a PCR-teszt egyik változatával (RT-PCR) történhet, amely a vírus jelenlétét nagy bizonyossággal képes kimutatni. Ezenfelül a vírus kimutatható vérből, vizeletből vagy agy-gerincvelői folyadékból.

A vírusfertőzés késői szakaszában, illetve a fertőzés után a szervezet által termelt antitestek kimutatása az ún. ELISA-teszttel lehetséges.

A Nipah-fertőzés kezelése

Egyelőre nincs célzott Nipah-vírus elleni kezelési mód. A terápiája a vírusbetegségeknél általában alkalmazott tüneti kezelés: folyadékpótlásból, pihenésből és a szövődmények ellátásából áll. Jelenleg is folyamatban vannak olyan kutatások, melyek során gyógyszereket fejlesztenek a Nipah-fertőzés kezelésére.

A Nipah-fertőzés lehetséges szövődményei

A fertőzés lehetséges szövődményei nem teljesen ismertek a vírus ritka előfordulása miatt. A Nipah-vírusos fertőzést túlélő személyeknél leírtak személyiségváltozást, illetve magasabb hajlamot epilepsziás rohamok kialakulására. Ezek a központi idegrendszer érintettségére utalnak.

A Nipah-fertőzés megelőzése

A fertőzés esélye az említett területekre utazók esetében is alacsony, és elővigyázatossággal tovább csökkenthető.

Tanácsok a fertőzés elkerülésére:

  • gyakori alapos kézmosás, kézfertőtlenítés;
  • denevérek, sertések, fertőzött személyek kerülése;
  • gyümölcsevő denevérek által lakott területek kerülése;
  • érintkezés kerülése olyan felületekkel, amelyekkel a denevérek kapcsolatba kerülhettek;
  • nyers, mosatlan gyümölcsök fogyasztásának kerülése az említett területeken;
  • a fertőzéssel kapcsolatos hírek figyelemmel kísérése az adott országban.

Ajánlott tartalom:

Hogyan előzzük meg a vírusok terjedését?