A növekedési hormon az agyalapi mirigyben termelődő kis méretű fehérjehormon, amely a véráramon keresztül a test összes szövetébe eljut.
Gyermekeknél késő kamaszkorig a testmagasságot határozza meg, majd a növekedés befejeztével az anyagcserére gyakorolt hatása válik fontosabbá. Emellett befolyásolja a közérzetet és az izomerőt is.
A növekedési hormon túltermelése
A hormon túltermelése csecsemő-, gyermek- és kamaszkorban kóros növekedést – óriásnövés, gigantizmus – eredményez: a gyermek a szokásosnál sokkal gyorsabban nő, és a testmagassága könnyen meghaladhatja a két métert is. Melléktünete fejfájás, izzadás, a nemi érés késése lehet.
A hormon túltermelése felnőttkorban ún. akromegáliát okozhat, amely a csontok és a porcok (leginkább a kéz és lábak, valamint az arc) fokozatos deformálódásával, kóros növekedésével, illetve a belső szervek megnagyobbodásával járhat.
A növekedési hormon hiánya
A hormon hiánya miatt csecsemő- és gyermekkorban a növekedés elmaradása, arányos törpenövés következik be: a test arányai teljesen jók, csak minden testrész kisebb, a testmagasság pedig jóval elmarad az átlagostól (120-125 cm). A nemi érés gyakran elmarad vagy kitolódik.
Felnőttkorban a hormon hiányának leggyakoribb tünete a fáradékonyság, a hasra hízás, a verejtékezés hiánya, fásultság, a szexuális érdeklődés csökkenése.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha aggódik gyermeke növekedése miatt, kérjen segítséget házi gyermekorvosától, aki gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról.
Az akromegáliára a kézujjak megvastagodása, a láb növekedése, esetleg ízületi fájdalmak hívhatják fel a figyelmet, ezért ha a gyűrűt nem tudja levenni az ujjáról, és akár két számmal nagyobb cipőméretre van szüksége, forduljon háziorvosához.
A növekedési hormon zavarának diagnózisa
Az endokrinológus szakorvos a beteg kikérdezésével felméri az előzményeket, a tüneteket. Ezt követően laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat végeznek (pl. röntgen-, CT- vagy MR-vizsgálat) a növekedési hormon zavarának hátterében álló pontos ok feltárása érdekében.
A növekedési hormon orvosi használatának indikációja
Gyermekkorban alapvetően a hossznövekedés elősegítésére alkalmazzák kórosan alacsony termet, lassú növekedés esetén. A gyógykezeléshez 1985-től bioszintetikus úton előállított növekedési hormon áll rendelkezésre, injekciós formában.
Hormonkezelés az alábbi esetekben alkalmazható eredményesen a kóros növekedés rendezésére:
- a növekedési hormon hiánya vagy csökkent termelődése,
- Turner-szindróma miatt kialakult alacsonynövés,
- krónikus veseelégtelenség okozta növekedési zavar,
- a vártnál kisebb súllyal/hosszal született gyermekek 4 éves kor felett sem rendeződő alacsonynövése,
- Prader–Willi-szindróma.
A hormonkezelést a növekedés befejeztéig, a végmagasság eléréséig alkalmazzák (ezt a kéz röntgenfelvételén a növekedési zónák záródása jelzi), vagy ha a beteg elégedett az elért magassággal. Minél fiatalabb korban indul a kezelés, annál jobb eredmény érhető el.
A növekedési hormon alkalmazása csak szigorú orvosi felügyelet mellett biztonságos. Recept nélküli illegális használata (például az izomnövekedés elősegítésére) többek között a nem megfelelő dózisok alkalmazása miatt is kockázatos, és így az alábbi állapotok, betegségek magasabb előfordulását okozhatja:
- akromegália,
- cukorbetegség,
- magasvérnyomás-betegség,
- májkárosodás,
- szívproblémák,
- idő előtti öregedés,
- daganatos megbetegedések.
A növekedési hormon alkalmazása
A növekedési hormon hiánya esetén a hormonpótlás minden életkorban lehetséges orvosi felügyelet mellett.
A növekedési hormonnal való kezelés a comb, felkar, has területén bőr alá adott injekciózásból áll, amelynek – és a beadó készülék használatának – betanítását nagy gyakorlattal rendelkező orvosok, asszisztensek végzik, így a gyermekek akár 5 éves kortól tudják magukat injekciózni. A hormon dózisát a kezelőorvos határozza meg a gyermek alapbetegsége, súlya, serdülési fokozata figyelembevételével. A hormonbeadást naponta kell végezni, kimaradó injekciózás esetén gyengülhet a növekedési ütem.
A kezelés ellenőrzése 3 havonta ismétlődő ambuláns vizsgálatból áll: ilyenkor megmérik a testmagasságot és a testsúlyt, amelyekből kiszámítható a növekedési sebesség.
A növekedési hormon alkalmazásának lehetséges szövődményei
A leggyakoribb kedvezőtlen hatás a pajzsmirigy hormonszintjének átmeneti csökkenése, ami a kezelés befejezésével megszűnik, de hormonpótlással már korábban is javítható.
Ritkán előfordulhat az agyi nyomás fokozódása, amelyre fejfájás, hányás hívja fel a figyelmet, és szemfenéki vizsgálattal igazolható. Ez is visszafordítható folyamat, hátterében fokozott vízvisszatartás áll. Ilyenkor a hormon adását szüneteltetik, majd az állapot rendeződése után fokozatosan újraindítják a kezelést.
Szintén ritka szövődmény a combcsontfej elcsúszása, melynek tünete a sántítás, csípőtáji fájdalom. Az ortopédiai kivizsgálást követően a felfüggesztett terápia esetleges folytatásáról a szakemberek közösen döntenek.
Egyes csontproblémák – például a gerincferdülés – súlyosbodhatnak, ha a hormonkezelés gyors növekedést okoz.
