Életünk során – az élelmiszerek fogyasztásával, tárgyaink használatával, a belélegzett levegő által – számos kémiai anyaggal lépünk kapcsolatba. Egyes kémiai anyagok többféle betegség kialakulásában szerepet játszhatnak, ezért kiemelten fontos az expozíció minimalizálása.
A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, amelyekkel a mezőgazdasági károsítók elpusztíthatók; vagyis jellegükből adódóan mérgek. A peszticidek szerves részét képezik a mezőgazdaságnak, alkalmazásuk célja a terméshozam növelése és a minőség javítása. Hatásspektrumuk alapján különböző csoportokra oszthatók: rovarölő szerek (inszekticidek), gyomirtók (herbicidek), gombaölők (fungicidek), rágcsálóirtók (rodentocidek), egyéb növényvédő szerek (pl. atkaölő, csigaölő, baktériumölő stb.).
A növényvédő szerek forgalmazása és alkalmazása az Európai Unió által szabályozott. A hatóanyagokat európai uniós szinten, a készítményeket nemzeti szinten értékelik és engedélyezik, ezen felül az engedélyeket meghatározott időközönként felülvizsgálják. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority, EFSA) a kockázatértékelések alapján határértéket állapít meg az élelmiszerekben maximálisan megengedett növényvédőszer-maradványokra, melyekre előírja a tagállamok ellenőrzési kötelezettségét is.
Hogyan juthat növényvédő szer a szervezetbe?
Az emberi szervezetbe hosszú idő alatt, a legtöbb esetben alacsony koncentrációban jutnak be a növényvédő szerek. A szervezetben a különböző vegyszerek hatása azonban összeadódhat, illetve befolyásukat az anyagcserefolyamatok akár erősíthetik is.
A peszticidek többféle úton kerülhetnek a szervezetbe:
- bőrön keresztül, transzdermális úton (pl. permetezés során);
- orrnyálkahártyán keresztül;
- belégzéssel (pl. permetezés során) a légúti nyálkahártyán át;
- szájon keresztül (pl. nem megfelelően előkészített élelmiszerek fogyasztásával).
A lakossági expozíció (kitettség) egy része élelmiszer-eredetű. A növényvédő szer maradékai jelen lehetnek a gyümölcsökön, zöldségeken, gabonákon, valamint a tejtermékekben és a húsokban, ha azok kezelt növényekkel vagy takarmányokkal etetett állatoktól származnak. A lakossági expozíció további része a növényvédő szer felhasználásából adódik: pl. a gyepek, kertek, parkok kezelése, vagy az otthonokban, kiskertekben, konyhakertekben és környezetünkben a károsítók irtása során.
Az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat a 0-24 órában díjmentesen hívható +36 80 201 199 zöld számon nyújt tájékoztatást a növényvédő szer okozta mérgezés – vagy annak gyanúja – esetén, az anyag vagy keverék veszélyességére, a várható tünetekre és a teendőkre vonatkozóan.
A peszticidek egészségkárosító hatásai
Az eddigi vizsgálatok egyértelmű összefüggést állapítottak meg a növényvédő szereknek való foglalkozási kitettség és a különböző egészségi problémák között. A növényvédő szerek egy része a szabálytalanul és/vagy védőfelszerelés nélkül végzett növényvédelmi munkák során belélegzés, szándékos vagy véletlen lenyelés esetén – mennyiségtől függően – azonnali, akut tüneteket és mérgezést okozhat. Mindezek miatt alkalmazásuk rendkívüli gondosságot és az előírások pontos betartását igényli!
Számos tanulmány során igazolódott, hogy a peszticideknek való tartós kitettség összefügg a különböző típusú daganatok (pl. agy-, egyes vérképzőszervi-, prosztata-, petefészek-, vese-, májdaganatok, illetve gyomor-bélrendszeri daganatok) kialakulásával. A felmérések szerint a magzati, illetve kisgyermekkori kitettség növeli a leukémia és az agydaganatok kialakulásának kockázatát a gyermekeknél is. A daganatos megbetegedéseken kívül más egészséghatásokkal is összefüggésbe hozhatók: pl. az idegrendszer és egyéb szervek fejlődési rendellenességei, alacsony születési súly, koraszülés és magzatelhalás. Hozzájárulhatnak továbbá a csökkent nemzőképesség, a meddőség, az asztma, az allergia, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásához is.
Veszélyeztetett korosztály
Különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, továbbá a gyermekek, akiknek a szervezete érzékenyebb a vegyi behatásokra is, és könnyebben érintkeznek a növényvédő vegyszerekkel (pl. a földön kúszva, fűben játszva).
Mit tehetünk az expozíció csökkentése érdekében?
Figyelembe véve a káros környezeti és az egészségre gyakorolt hatásokat, tudatos odafigyeléssel használjuk helyesen a peszticideket, illetve csökkentsük alkalmazásukat!
Az alábbi javaslatok betartásával csökkenhető az expozíció:
Ha feltétlenül szükséges a növényvédő szerek alkalmazása, csak megbízható forrásból vásároljunk!
Ügyeljünk a címkén feltüntetett adagolásra, illetve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (é.v.i.) betartására a saját kiskertünkben megtermelt zöldség, gyümölcs permetezése esetén is! A gyomirtók esetében nem mindig van az é.v.i. meghatározva, mivel ezeket jellemzően nem fogyasztásra szánt növényekre alkalmazzák, ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberekre és állatokra veszélytelenek!
Csak a termék címkéjén feltüntetett növénykultúrákat kezeljük!
Kiskertben ne alkalmazzunk nagyüzemi, I. kategóriájú növényvédőszert!
Tartsuk be a biztonsági intézkedéseket, és ha szükséges, viseljünk megfelelő védőruházatot! Szélben ne permetezzünk!
Ügyeljünk a peszticidek biztonságos tárolására is! Az elkészített oldatot ne tároljuk jelöletlen palackban! Tilos az oldatot élelmiszer tárolására szolgáló edényzetbe (pl. üdítős palack) tölteni! A növényvédő szer maradéka veszélyes hulladéknak számít, kezeljük ennek megfelelően!
Saját házunk táján törekedjünk a biológiai növényvédelemre!
Amennyiben módunkban áll, vásároljunk biogazdálkodásból származó zöldséget, gyümölcsöt!
A zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg fogyasztás előtt!
Ne fogyasszuk el a kezelt egzotikus gyümölcsök héját!
Kerüljük a pázsitok, díszkertek karbantartásához a növényvédő szerek használatát, melyek felesleges kockázatot jelentenek az egészségre! A gyomokat kézzel vagy kerti eszközökkel mechanikus úton távolítsuk el, ne használjunk gyomirtót! A folyamatosan öntözött, nyírt, gyomirtózott, trágyázott, költséges pázsit helyett alakítsunk ki fenntarthatóbb, egészségesebb vadvirágos rétet.
Otthonunkban részesítsük előnyben a vegyszermentes megoldásokat a kártevők elleni védekezésben, különösen a kisgyermekek, várandósok és az idősebbek környezetében!
Ajánlott tartalom:
Kémiai anyagok a szervezetünkben
Mikroműanyagok a környezetünkben
Penészgombák és mikotoxinok
Policiklusos aromás szénhidrogének
PFAS
