Nyelési nehézség (dysphagia, ejtsd: diszfágia) áll fenn, ha problémát jelent a nyelés, az ivás, a rágás, a szívás, az étkezés vagy az ajkak bezárása. Folyamatos nyálcsorgás jelentkezhet, az étel vagy ital nyeléskor megakadhat vagy félrejuthat a légcsőbe.
A dyphagia gyakori probléma időskorban. A nyelési nehézség következtében a falat, ha a gyomor helyett a légutakba kerül, aspirációról beszélünk. Az aspiráció rendkívül veszélyes lehet, hiszen fulladást és tüdőgyulladást is okozhat.
A dsyphagia és az aspiráció hosszútávon a tüdőgyulladáson kívül alultápláltsághoz és kiszáradáshoz (dehidráció) vezethet, ezért érdemes mihamarabb háziorvoshoz fordulni már gyanú esetén is.
A nyelési nehézséghez egyéb tünetek is társulhatnak, előfordulhat köhögés, öklendezés, fulladozás evés, ivás közben.
Nyelési nehézséget jelezhetnek az alábbiak:
- evés, ivás közben a falat megakad a torkon vagy rossz helyre megy;
- az evés hosszú időt vesz igénybe (több mint 30 percet);
- nyelési fájdalom;
- nyelési képtelenség;
- az evés és az ivás köhögést provokál;
- rekedtség;
- testsúlycsökkenés;
- emésztetlen ételdarabok jutnak vissza a szájüregbe, az orrba;
- folyamatos nyálfolyás;
- az étel megfelelő megrágásának képtelensége;
- étkezést, ivást kísérő gurgulázó hang;
- gyakori gyomorégés;
- evés, ivás közben légszomj;
- ételek kerülése, melyeket nehéz lenyelni;
- gyakori mellkasi fertőzések (pl. tüdőgyulladás) kiváltó ok nélkül;
- csecsemők, kisbabák esetén a szopás nehézséget jelent.
Mikor forduljon orvoshoz?
Minél hamarabb diagnosztizálásra kerül a nyelési nehézséget okozó betegség, a terápia segítségével annál hamarabb csökkenthetők a panaszok, javul az életminőség és a szövődmények kockázata is jelentős mértékben csökken.
Ha a nyelési nehézség következtében fulladást, nehézlégzést, erőteljes köhögést tapasztal, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A nyelési nehézség kiváltó okai
A nyelési nehézség kiváltó oka lokalizációtól függően elkülöníthető száj/garat (oropharyngeális) eredetű, illetve nyelőcső (oesophagealis) eredetű nyelési nehézségre.
Okai lokalizáció szerint csoportosítva az alábbiak lehetnek.
Oropharyngeális eredetű:
- idegrendszeri betegségek;
- idegrendszeri károsodások;
- Zenker divertikulum (a garat alatt található sérvszerűen kiboltosuló nyelőcső tasak);
- daganat.
Oesophagealis eredetű:
- achalasia: a nyelőcsőizomzat ellazulásának hibája;
- nyelőcső szűkülete (strictura);
- nyelőcsődaganat;
- idegen test;
- Schatzki-gyűrű (nyelőcsövet szűkítő hártya);
- diffúz spazmus (izom görcsös összehúzódása);
- reflux;
- eosinophil oesophagitis (gyulladás);
- scleroderma (autoimmun betegség);
- sugárterápia.
A nyelési nehézség kiváltó okai részletesebben
Reflux: a reflux következtében a gyomor savas kémhatású tartalma visszajut a nyelőcsőbe, ezzel izgatva és károsítva annak hámborítását.
Idegrendszeri betegség: számos idegrendszert érintő betegség következtében jelentkezhet dysphagia:
- stroke (a stroke-on átesett betegek mintegy felében jelentkezik nyelési nehézség);
- fejsérülés;
- agydaganat;
- Parkinson-kór;
- motoneuron (mozgató ideg) betegségek;
- sclerosis multiplex;
- myasthenia gravis;
- demencia;
- csökkent kognitív képesség;
- cerebrális parézis (maradványtünetek, melyek a méhen belüli vagy 1. életév alatt történt agykárosodás következményei);
- achalasia.
Fej és nyak területét érintő izombetegség, mely a perisztaltika (falatot továbbító izomműködés) hatásosságát csökkenti:
- achalasia;
- scleroderma
Fej és nyak területét érintő strukturális elváltozás, mely obstrukcióhoz (szűkülethez) vezethet :
- ajak- és szájpadhasadék (fejlődési rendellenesség);
- légúti, szájüreget, garatot vagy nyelőcsövet érintő daganatok;
- garattasak (fejlődési rendellenesség);
- eosinophil oesophagitis;
- sugárterápia következtében létrejövő hegesedés;
- reflux;
- fertőzés: tuberculosis, szájpenész ráterjedhet a nyelőcsőre.
A COPD következtében létrejövő légzési nehezítettség szintén eredményezhet nyelési nehézséget.
A nyelést segítő izmok a kor előrehaladtával is gyengülnek, ezért gyakori időskorban a dysphagia.
A nyelési nehézség szövődményei
A nyelési nehézség aspirációhoz vezethet, mely következtében a falat a légutakba jut, ami tüdőgyulladást okozhat.
A dysphagia következtében hosszútávon alultápláltság és dehidráció (kiszáradás) jelentkezhet, valamint a nyelőcsődaganat kialakulásának esélye is megnő.
A dysphagia súlyos esetben fulladáshoz is vezethet.
A nyelési nehézség diagnosztizálása
A nyelési nehézség diagnosztizálása során a részletes anamnézis (kórtörténet) felvételét követően fizikális vizsgálatra kerül sor.
Ezt követően az alábbi vizsgálatok válhatnak szükségessé:
- nyelési teszt: célja a nyelési képesség felmérése, vízivás közben a kortyok számának, szilárd táplálék fogyasztása közben a nyelv, az izmok, a nyelés hatásosságának vizsgálatára alkalmas;
- báriumos nyelésröntgen vizsgálat: bárium nyelése közben kirajzolódik a felső emésztő traktus, így bizonyos rendellenességek (pl. daganat, achalasia) diagnosztizálhatók;
- gasztroszkópia („gyomortükrözés”): gasztroszkópia során egy vékony, kamerával és világítással felszerelt csövet vezetnek a nyelőcsövön keresztül a gyomorba, a vizsgálat közben ellenőrizhető a garat, a nyelőcső és a gyomor épsége;
- fiberoszkópia: az orron keresztül vezetik be az endoszkópot, a garat és a légutak vizsgálatára alkalmas;
- nyelőcső manometria vizsgálata: megvizsgálják a nyelőcső izmainak erősségét és a nyelőcsőben lévő nyomást;
- CT- és/vagy MR-vizsgálatvizsgálat.
A nyelési nehézség kezelése
A nyelési nehézség kezelését a kiváltó tényező határozza meg.
A lehetséges terápiás eljárások a következők:
- ételek, italok állagának megválasztása (pépesebb ételek előnyben részesítése);
- kiegyensúlyozott, egészséges étrend kidolgozása;
- új nyelési technika tanulása (új beszédtechnika tanulása);
- gyakorlatok végzése, melyek segítenek az izmok erősítésében;
- izomstimuláció;
- gyógyszeres terápia: gyomorsavcsökkentő gyógyszerek (pl. protonpumpagátlók), nyelőcső izomzatának ellazítása, kortikoszteroid;
- műtéti megoldás: endoszkópos ballonos nyelőcsőtágítás, stent behelyezése, ajak- és szájpadhasadék megszüntetése, myotomia (pl. Heller myotomia);
- achalasia kezelésére lokális botox terápia (6 hónapig tart).
Súlyos esetben előfordulhat, hogy folyadék formájában célszerű a megfelelő tápanyagbevitelről gondoskodni, illetve nasogastricus szonda (orrlyukon át a gyomorba vezetett szonda) (rövid távon) vagy perkután endoscopos gastrostoma (PEG: bőrön át közvetlenül a gyomorba helyezett tápszonda) (hosszú távon) is szükségessé válhat.
A nyelési nehézség kezelése számos esetben multidiszciplináris feladat, ezért a neurológus, gasztroenterológus, dietetikus, beszédterapeuta együttes segítségére van szükség. A nyelési nehézség rendkívül nagy lelki terhet jelent a beteg számára, ezért fontos a támogató környezet és szükség esetén a szakembertől való segítségkérés.
