A nyirokcsomók megnagyobbodása többnyire ártalmatlan elváltozás, azonban kórjelző lehet, ha látszólag ok nélkül alakul ki, vagy ha a duzzanat hetek alatt sem múlik el a betegséget követően.
A nyirokcsomók a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Feladatuk a szövet közötti folyadék vénás rendszerbe történő visszaszállítása mellett a szervezet immunrendszerének, védekezőképességének fenntartásában van: kiszűrik a nyirokban keringő kórokozókat, elhalt sejteket, idegen anyagokat, melynek következtében előfordul időszakos duzzadásuk.
A nyirokcsomók a nyirokerek mentén, csoportokban helyezkednek el többek között a nyak, a hónalj, a has és az ágyék területén, számuk 500-600 körül van. Borsószem nagyságúak, de betegségek esetén jóval nagyobbra növekedhetnek. Ha a szervezet kórokozóval találkozik, akkor a nyirokcsomókban gyors szaporodásnak induló limfociták (a fehérvérsejtek egyik típusa) felveszik a küzdelmet a fertőzéssel szemben, ezért a nyirokcsomók megnagyobbodása az immunválasz kialakulásának velejárója.
Fertőzés esetén mindig a gócponthoz legközelebb eső nyirokcsomó mérete nő meg: a fejtetőt érintő fertőzések a fej hátsó részén lévő nyirokmirigyek; a légúti fertőzés, torokfájás, mandulagyulladás a nyaki nyirokmirigyek; a karon jelentkező fertőzések a hónaljban lévő nyirokmirigyek; a lábak, nemi szervek környékének fertőzései pedig a lágyékban lévő nyirokmirigyek duzzanatát okozzák.
Az egész szervezetet érintő megbetegedések (pl. influenza, mononukleózis, bárányhimlő) a test több pontján is előidézhetik a nyirokcsomók megnagyobbodását.
A nyirokcsomók duzzanatát kísérő tünetek
Fertőzés, gyulladás esetén a megnagyobbodott csomók mellett jelentkezhet hőemelkedés, láz, előfordulhat elesettség, fáradékonyság, étvágytalanság is. Súlyosabb esetekben a fertőzés továbbterjedhet a környező szövetekben, és tályog alakulhat ki.
Ha a nyirokcsomók duzzanatát daganatos elváltozás okozta, akkor a megnagyobbodás sokkal lassabban jön létre, mint fertőzések esetén, és rendszerint nem jár fájdalommal.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha nyirokcsomói látszólag minden ok nélkül megduzzadtak, vagy ha megnagyobbodott nyirokcsomói a fertőzés lezajlását követő hetekben sem húzódnak vissza eredeti méretükre, akkor – a fájdalomérzéstől függetlenül – forduljon háziorvosához.
A nyirokcsomók duzzanatának diagnosztizálása
Ha a megnagyobbodott nyirokcsomó közel helyezkedik el a bőr felszínéhez, akkor a háziorvos könnyedén kitapinthatja. Ha nyomásra fájdalmas a nyirokcsomó, akkor valószínűleg erős gyulladásról van szó, ami alaposabb kivizsgálást igényel.
Ha a nyirokcsomó mélyebben helyezkedik el, akkor a diagnózis felállításához képalkotó vizsgálatok – pl. ultrahang vagy CT – szükségesek.
Súlyosabb betegségek, például rosszindulatú daganat gyanúja esetén, a betegség stádiumának megállapításához laborvizsgálatokra és tűbiopsziára (mintavétel a kóros nyirokcsomóból), vagy a nyirokcsomó eltávolítására, és ennek szövettani vizsgálatára is szükség lehet.
A nyirokcsomó-duzzanat lehetséges okai
A nyirokcsomók megnagyobbodásának hátterében leggyakrabban akut vagy krónikussá váló fertőzések állnak.
A duzzanat gyakoribb okai:
- akut torokgyulladás, mandulagyulladás, gégegyulladás, orrmelléküreg-gyulladás;
- krónikus fertőzés (pl. tbc, szifilisz, AIDS, gombás fertőzés);
- egyes vírusfertőzések (pl. mononukleózis);
- elhúzódó allergiás túlérzékenységi reakció (pl. gyógyszerérzékenység);
- rosszindulatú daganatok.
A nyirokcsomók duzzanatát a daganatos betegség kétféle módon idézheti elő:
- a daganat a nyirokszervből indul ki, pl. limfóma;
- a nyirokban szabadon keringő daganatsejteket fogja fel a nyirokcsomó.
Daganatos elváltozás esetén a megnagyobbodás gyakran alig észrevehetően, lassan alakul ki. Az emlődaganatot például a hónaljban lévő nyirokcsomók megnagyobbodása is jelzi; a torok területén kialakult daganatot a nyaki; a tüdődaganatot a mellkasi vagy hasi nyirokmirigyek duzzanata mutatja; a nyirok- vagy vérrendszert érintő daganatok pedig a test több pontján is okozhatják a nyirokcsomók duzzanatát.
A nyirokcsomók duzzanatának kezelése
A kezelés mindig a kiváltó ok függvényében, személyre szabottan történik.
Vírusfertőzés esetén a nyirokcsomó-duzzanat csak speciális esetekben igényel orvosi kezelést; bakteriális fertőzés esetén a kiváltó ok kezelése szükséges, többnyire antibiotikumok alkalmazásával. A nyirokcsomó megnagyobbodása mindkét esetben veszélytelen: a fertőzést követő 1-2 hét elteltével csökken, majd pedig normálisra zsugorodik a méretük.
Ha a nyirokcsomó duzzanatát igazoltan rosszindulatú megbetegedés okozta, akkor – mérlegelve a betegség stádiumát, a beteg állapotát és egyéb paramétereket – a kezelés kemoterápiával, sugárkezeléssel, műtéttel, vagy ezek kombinációjával történhet (lásd még: Onkológiai kezelések).
Ha a rosszindulatú megbetegedés esetén viszonylag pontosan meghatározható, hogy a daganat melyik nyirokcsomók irányába terjedhet, és még nem alakult ki áttét, akkor szóba jöhet a daganat utáni első – szakszóval őrszem (sentinel) – nyirokcsomó eltávolítása. Ezt általában az elsődleges (primer) daganat eltávolításával egyidejűleg végzik, de utólag is lehetséges.
