A nyirokcsomók apró, 10-25 mm átmérőjű, bab alakú tokkal körbevett szervek, immunrendszerünk rendkívül fontos részei. Feladatuk a szövetközti folyadék (nyirok) megszűrése, ami az apró vérerekből (kapillárisok) kiszűrődő vérplazmából és a sejtek anyagcsere termékeiből keletkezik a szövetek között. Sérülések során idegen anyagok és kórokozók (vírusok, baktériumok) kerülhetnek a nyirokba.
A nyirok apró nyirokereken keresztül jut el a nyirokcsomókba, ahol immunsejtek (fehérvérsejt) találhatók, melyek feladata a nyirokkal beszállított kórokozók felismerése és a hatékony immunválasz kialakítása, amely során a kórokozó eltávolítható a szervezetből, és a fertőzés megszüntethető.
Hol találhatóak a nyirokcsomók?
A nyirokcsomók testünk szinte minden pontján megtalálhatók, zsírszövetbe ágyazva helyezkednek el. Vannak felszínesen és mélyen elhelyezkedő nyirokcsomók, az előbbiek bőrfelszínhez közel, az utóbbiak mélyebb szöveti részben helyezkednek el. A nyirokcsomók nyirokerekkel összekapcsolódva hálózatot alkotnak. Minden nyirokcsomó egy adott testrészből vezeti el a nyirkot, így meghatározott útja van. Az elsődleges nyirokcsomókból a nyirok tovább folyik a másodlagos, harmadlagos, akár negyedleges nyirokcsomókba, majd visszakerül a vérkeringésbe, a kis nyirokerekből összeszedő nagy nyirokértörzsek visszavezetik a vénás rendszerbe. Naponta 3 liternyi folyadék kerül így vissza a vérkeringésbe.
A kb. 500-600 nyirokcsomó testtájékok szerinti csoportokba rendeződik. Sok nyirokcsomó található olyan területeken, ahol nagy az esélye annak, hogy kórokozó kerülhet be a szervezetbe (pl. nyak, belek, légutak).
A fej és a nyak nyirokelvezetésében a következő nyirokcsomó csoportok vesznek részt:
- nyakszirti nyirokcsomók,
- fül mögötti nyirokcsomók,
- elülső nyaki nyirokcsomók,
- hátulsó nyaki nyirokcsomók,
- mély nyaki nyirokcsomók,
- garatmögötti nyirokcsomók,
- állkapocs alatt elhelyezkedő nyirokcsomók,
- áll alatt elhelyezkedő nyirokcsomók,
- kulcscsont feletti nyirokcsomók.
A felső végtag nyirokcsomói:
- hónalji nyirokcsomók (20-25 db),
- könyökhajlatban található néhány nyirokcsomó,
- mellizmok között és a szélükön található nyirokcsomók.
Az alsó végtag nyirokcsomói:
- a lágyék felszínesen és mélyen elhelyezkedő nyirokcsomói,
- a térdhajlat néhány nyirokcsomója.
A mellüregnek és a mellüregben található szerveknek szintén megvan a saját nyirokelvezetése.
A tüdőállományban mélyen, és a tüdőkapuban található nyirokcsomók a tüdőből vezetik el a nyirkot. A légcső és a nyelőcső mentén is jelentős nyirokcsomó hálózatok találhatók. A szívburok fali lemezében, a bordák között, a szegycsont mentén és a mellkas falán is vannak nyirokcsomók.
A kismedence nyirokcsomói a nagyerek mentén helyezkednek el, részben a szervek (méh, petefészek, végbél, húgyhólyag) mentén elszórva. A hasüregi szervek, mint a gyomor, a máj, a lép, a hasnyálmirigy, a vékonybél nyirokcsomói szorosan összefonódott hálózatot alkotnak. A bélfodor (a belek rögzítéséért felelős hashártya kettőzet) is rendkívül sok nyirokcsomót tartalmaz, illetve a nagyerek mentén itt is találhatóak nyirokcsomók.
A nyirokcsomók kóros állapotai
A nyirokelvezetés regionális volta miatt egy nyirokcsomó duzzanatból következtetni tudunk arra, hogy vajon a test melyik területén zajlik kóros folyamat. Fertőzések során természetes, hogy tapinthatóvá és/vagy fájdalmassá válnak a nyirokcsomók, de bőrpír is jelentkezhet a nyirokcsomó felett. A nyirokcsomók megnagyobbodásának oka, a nyirokcsomóban a kórokozót felismerő immunsejtek intenzív osztódása. Így például torokgyulladás során tapinthatóvá válnak az állkapocs alatti nyirokcsomók, borotválkozás során a bőr apró sérülésein kórokozók juthatnak be, így nem ritka a felszínes lágyéki vagy a hónalji nyirokcsomók duzzanata sem. A nyirokcsomók akár 2 hónapig is duzzadtak maradhatnak.
A garat mögötti nyirokcsomók súlyos fertőzés hatására kisgyermekekben elgennyesedhetnek, ilyenkor garatmögötti (retropharyngealis) tályog alakulhat ki.
A nyirokcsomók megnagyobbodását ritkábban daganatok is okozhatják. Ilyenkor az elváltozás általában fájdalmatlan. A daganat kiindulhat magából a nyirokcsomó sejtjeiből, ekkor limfómáról beszélünk. A máshol kialakult daganatok pedig sokszor adnak áttéteket a nyirokcsomókba, van, hogy ez a daganat első észrevehető jele. Az első nyirokcsomót, amibe a daganat áttétet ad, őrszem nyirokcsomónak nevezzük. Ezek a nyirokcsomók fontosak a diagnózisban és a kezelésben is. Áttétet adó emlődaganat esetén például jellemző a hónalji nyirokcsomók megnagyobbodása. A bal kulcscsont feletti nyirokcsomó megnagyobbodás (Virchow nyirokcsomó) pedig áttétes gyomor, petefészek, here vagy vese daganatra utalhat.
Nyiroködéma
Nyiroködéma, akkor alakul ki, ha a nyirok elvezetése akadályozott (pl. sérülés vagy gyulladás miatt). A nyirok ilyenkor felgyülemlik az elzáródott terület előtt és az adott terület duzzadásához vezet. Gyakran alakul ki nyiroködéma az emlődaganat műtéti kezelése során, ha a hónalji nyirokcsomókat is eltávolítják.
Egyes hengeresférgek is okozhatnak nyiroködémát. A Filaria fajok szúnyogcsípéssel kerülnek be a szervezetbe, és a nyirokerekben élősködnek, elzárhatják azokat, ami az érintett végtag megnagyobbodásához (elefantiázis) vezet. Ez a betegség Ázsia és Afrika egyes területein jellemző. Utazás előtt érdemes tájékozódni a célország érintettségéről.
