A nyirokrendszert a nyirokerek és a nyirokcsomók alkotják, melyeknek fontos szerepe van a baktériumok, vírusok és gombák elleni küzdelemben, illetve a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában is fontos szerepet játszik.
Az emberi szervezet főbb nyirokszervei a mandulák, lép, csecsemőmirigy és a nyirokcsomók, melyek közül a legfontosabbak az állcsonti, fül előtti, bordaközti, gerinc előtti, hónalji, csípőtáji, illetve lágyéki nyirokcsomók (kb. 600 db). A nyirokkeringés egyben kiegészíti a vénás keringést (lásd még: Vér és erek), valamint fontos része az immunrendszernek.
A szervezetbe jutott kórokozók a nyirokereken keresztül eljutnak a nyirokcsomókig, ahol a fehérvérsejtek egy csoportja, az ún. limfociták elpusztítják őket. Ezzel párhuzamosan a limfociták egy másik csoportja ellenanyagokat termel, amelyek segítik elpusztítani a szervezet egyéb pontjain található kórokozókat. A limfociták emlékezetből is képesek antitesteket termelni, ha a múltban már találkoztak egy adott kórokozóval (memóriasejtek).
A nyirok és a nyirokerek
A nyirokerekben keringő víztiszta vagy szalmasárga színű folyadék a nyirok, mely naponta kb. 2-3 liter mennyiségben termelődik.
A nyirokrendszer három fő funkciója:
- fenntartja a folyadék egyensúlyát a vér és a szövetek között, amit folyadék homeosztázisnak nevezünk;
- a szervezet immunrendszerének részét képezi, és segít megvédeni a szervezetet a kórokozóktól;
- elősegíti a zsírok és zsírban oldódó tápanyagok felszívódását az emésztőrendszerben.
A nyirok többek között limfocitákat tartalmaz, amelyek a nyirokszervekben termelődnek. A gyöngyfüzérszerűen elhelyezkedő, babnyi méretű nyirokcsomók szűrik meg ezt a folyadékot, és ha a szűrés során kórokozót találnak, arra a nyirokcsomóban található limfociták reagálnak. A megszűrt nyirok végül visszakerül a keringésbe. A nyirok áramlása egyirányú, melyet kettős billentyűk biztosítanak a nyirokérhálózatban.
A nyirokrendszer főbb betegségei
A nyirokcsomók megnagyobbodását okozhatja fertőzés, gyulladás vagy daganat. A nyirokcsomók megnagyobbodása történhet csak az érintett szerv környezetében, de egyes esetekben a nyirokcsomók testszerte is megnagyobbodhatnak, pl. HIV-fertőzés esetén.
Lásd még: Nyirokcsomók duzzanata
Amennyiben a nyirokcsomók gyorsan és jelentősen kezdenek nőni, az súlyosabb betegséget is jelezhet. Szintén kórjelző lehet, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása tartós. Ilyenkor mihamarabb fel kell keresni a háziorvost, mert akár daganatos betegséget is jelezhet a tartós elváltozás.
Nyirokrendszert érintő kórképek a nyiroködéma, a nyirokérgyulladás, valamint a nyirokrendszer daganatos betegségei.
Nyiroködéma (vizenyő) esetében megnő a szövetközti folyadék mennyisége, melynek oka lehet többek között a nyirokerek fejlődési rendellenességei, sérülései, fertőzései, daganatai stb.
A nyirokcsomó daganatos betegségét limfómának nevezzük. Két fő formája a Hodgkin-limfóma és a non-Hodgkin limfóma. Ilyenkor az immunsejtek féktelen osztódásba kezdenek, és kiszoríthatnak más sejteket. Ennek következtében egyes sejttípusok száma megnő a vérben, másoké viszont csökken. A betegség tünetei lehetnek a nyirokcsomó fájdalmatlan duzzanata, a hullámokban jelentkező magas láz, illetve a mással nem magyarázható fogyás. Kezelése egyénre szabott formában történik, amely lehet kemoterápia vagy célzott onkológiai terápia, esetleg csontvelő-transzplantáció.
Kapcsolódó tartalom:
