Definíció szerint nyomelemnek azokat az ásványi anyagokat nevezzük, amelyek koncentrációja kevesebb mint 1000 ppm (pars per million) egy mintában – a minta pedig lehet akár egy szikla, valamilyen talajréteg vagy az emberi szervezet. Az 1000 ppm azt jelenti, hogy az adott nyomelemből maximum ezer részecske található meg a minta összesen egymillió részecskéje között, vagyis a maximális előfordulása 0,1%.
Az emberi szervezet rengeteg különböző anyagból épül fel, amelyeket kémiai építőköveknek nevezhetünk. Ezek között vannak, amelyek nagyon nagy mennyiségben találhatók meg (pl. fehérjéből mintegy 10-12 kg egy átlagos emberben!), és vannak, amelyekből csak nagyon kevés van. Az emberi szervezetben tehát azok az anyagok minősülnek nyomelemnek, amelyek a testtömeg kevesebb mint 0,1%-át teszik ki. Az ideális napi beviteli értékük pedig 1-100 mg/nap.
Annak ellenére, hogy a nyomelemek nagyon kis mennyiségben találhatók meg a szervezetben, fontos szerepet töltenek be. Hozzájárulnak a sejtekben zajló biokémiai folyamatok működéséhez, a regenerációhoz, a hemoglobin épüléséhez – és még számtalan más folyamathoz, amelyek az egészség fenntartásához és a túléléshez szükségesek. Mivel a szervezet a nyomelemeket nem képes előállítani, ezért bevitelük étel, folyadék vagy étrendkiegészítők formájában szükséges.
Az egészséges táplálkozásról bővebben itt olvashat.
Mi a különbség a nyomelemek és a makroelemek között?
Az ásványi anyagok a növényi és állati eredetű anyagok hamvasztása után a hamuban maradnak vissza. Ezeket két további csoportra oszthatjuk: a makroelemekre és a nyomelemekre. A nyomelemek azok az ásványi anyagok, amelyek az emberi szervezet legfeljebb 0,1%-át teszik ki, míg a makroelemek ennél jóval nagyobb mennyiségben fordulnak elő.
Az emberi test makroelemei a következők:
Az emberi test nyomelemei a következők:
- króm,
- réz,
- jód (lásd: Jód és jódhiány),
- vas (lásd: Vas és vashiány),
- molibdén,
- szelén,
- cink,
- mangán,
- fluor,
- további feltételezett nyomelemek (WHO szerint): szilícium, nikkel, bór, vanádium.
A nyomelemek fontos funkciói és beviteli forrásai
A nyomelemek alapvető fontosságúak az egészség megőrzése szempontjából, annak ellenére, hogy csak nagyon kis mennyiségben van rá szüksége a szervezetnek. Ugyanolyan fontosak, mint a makroelemek – az közismert, hogy a kalcium vagy a magnézium mennyire szükségesek az egészség fenntartásában, a nyomelemek is hasonlóan elengedhetetlenek. A szervezet nem képes magától előállítani a nyomelemeket, ezért élelem vagy folyadék formájában szükséges bevinni a szervezetbe.
Az étrendkiegészítőkről bővebben itt olvashat.
A legfontosabb nyomelemek, funkcióik és forrásaik az alábbiak:
Nyomelem | Folyamat | Forrás |
króm (Cr) | szénhidrát-anyagcsere | teljes kiőrlésű gabonák, húsok, sörélesztő |
réz (Cu) | hemoglobinszintézis és működés, kollagén, elasztin és neurotranszmitter termelése, bőrpigmentáció, antioxidáns enzimek működése | belsőségek, kagylók, gyümölcsök, diófélék |
jód (I) | pajzsmirigyhormon-termelés (trijódtironin – T3, tiroxin – T4) | tenger gyümölcsei, jódozott só |
vas (Fe) | hemoglobinszintézis és -működés, energiatermelés enzimjei, kollagén, elasztin és neurotranszmitter termelése | belsőségek, húsok, szárnyasok, halak |
molibdén (Mo) | méregtelenítés folyamata | belsőségek, teljes kiőrlésű gabonák, zöld leveles zöldségek, babfélék |
szelén (Se) | antioxidáns folyamatok, pajzsmirigy működése | brokkoli, káposzta, zeller, hagyma, fokhagyma, teljes kiőrlésű gabonák, sörélesztő, belsőségek |
cink (Zn) | sejtjeink membránjának stabilizálása, szénhidrát-anyagcsere szabályozása, immunrendszer működése, szem egészsége | teljes kiőrlésű gabonák, sörélesztő, halak, húsok |
mangán (Mn) | antioxidáns folyamatok, szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcsere, C- és B-vitamin-szintézis, hematopoézis (vérképzés) folyamata, endokrin rendszer szabályozása, csont- és szövetképzés, szaporodás, immunfunkciók javítása | teljes kiőrlésű gabonák, diófélék |
fluor (F) | csontok és fogak mineralizációja | fluoridos fogkrém, ivóvíz, tengeri halak, tea |
A WHO által feltételezett további nyomelemek az alábbiak:
szilícium (Si) | haj-, bőr- és körömstruktúra javítása, csont kalcifikációja, immunrendszer működése, gyulladáscsökkentő folyamatok, érelmeszesedés rizikójának csökkentése | gabonafélék, gyökérzöldségek, bab, kukorica, gyümölcsök, diófélék, ivóvíz |
nikkel (Ni) | fehérjeszintézis folyamata, szénhidrát-anyagcsere, prolaktin-termelés | mogyoró, mandula, diófélék, zab, csokoládé, lencse, szója, hal, kagyló, burgonya |
bór (B) | szteroid hormonok metabolizmusa, csontképzés, sejtjeink membránjának stabilizálása | leveles zöldség, gyümölcs, diófélék, hüvelyesek |
vanádium (V) | állat kísérletek alapján feltételezhetően a csontképződésben, a vércukor- és a zsírsavszint szabályozásában vehet részt | ivóvíz, levegő |
Ajánlott tartalom:
Okostányér iskolás gyermekeknek
Miért más a különböző ásványvizek íze?
