Ovárium hiperstimulációs szindróma

Az ovárium (petefészek) hiperstimulációs szindróma (ovarium hyperstimulation syndrome, OHSS) a mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció, IVF) egyik lehetséges szövődménye, melynek során a petefészkek megduzzadnak, és folyadék kerül a hasüregbe. Az OHSS gyakrabban fordul elő a mesterséges megtermékenyítésen áteső, valamint a policisztás ovárium szindrómával (PCOS) élő nők esetén.

A menstruációs ciklus során, élettani esetben, általában egy petesejt érik meg. A meddőség kezelése során a hormonális terápia segíthet növelni az érett petesejtek számát, ami a mesterséges megtermékenyítés (IVF) során végzett petesejt-aspiráció (petesejt-leszívás) szempontjából előnyös. Időnként azonban a petefészkek túlzott válaszreakciót mutatnak a stimulációs kezelésre, és OHSS alakul ki. Az ovárium-stimulációs injekciók alkalmazásánál gyakrabban alakul ki az állapot.

Az OHSS az IVF-beavatkozások kezdetén relatíve gyakori velejárója volt a kezeléseknek, azonban az új kezelési protokolloknak és módszereknek köszönhetően ma már ritkábban fordul elő. Szintén gyakrabban fordul elő policisztás ovárium szindrómával (PCOS) élő betegeknél, és azoknál, akik magas petesejtszámmal bírnak.

A hiperstimulációs szindróma lehet enyhe, közepes és súlyos formájú. Az esetek többsége enyhe, és átmeneti diszkomfortot okoz. Súlyos formája ritka, de életveszélyes lehet.

Az OHSS korábban a petefészek-stimuláción áteső nők 10%-ánál fordult elő, ma már azonban ez a szám kevesebb, mint 5%. Súlyos megbetegedés az esetek kevesebb mint 1%-ánál jelentkezik.

Az ovárium hiperstimulációs szindróma legfőbb tünetei

Az ovárium hiperstimulációs szindróma tünetei az állapot súlyosságától függenek. A tünetek jellemzően a kezelést megkezdését követő egy héten belül jelentkeznek, de néha két hét is eltelik a tünetek kialakulásáig.

Az enyhe-közepesen súlyos OHSS tünetei az alábbiak:

Súlyosabb esetekben az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • fokozott súlygyarapodás (több mint 1 kilogramm 1 nap alatt),
  • súlyos hányinger és hányás,
  • nagyfokú hasduzzadás,
  • nehézlégzés,
  • vérrögök képződése,
  • csökkent vizeletelválasztás,
  • súlyos hasi fájdalom.

Mikor forduljon orvoshoz?

Mielőbb keresse fel kezelőorvosát, amennyiben petefészek-stimulációs kezelésben részesül és a fenti tüneteket észleli magán. A kezelésével foglalkozó szakemberek szorosan ellenőrzik állapotát, és jelzik, amennyiben magasabb az OHSS kialakulási valószínűsége. Az esetek többsége enyhe, és magától elmúlik, de súlyos esetben életveszélyes kórkép is kialakulhat, ezért mindenképpen fontos, hogy konzultáljon kezelőorvosával!

Az ovárium hiperstimulációs szindróma kiváltó okai

A legtöbb esetben a HCG hormon okozza a petefészkek hiperstimulációját. A petefészkekben élettani körülmények között általában 1 petesejt érik meg egy menstruációs ciklus során, ezzel szemben a hormonális petefészek-stimulációs kezelés hatására a petefészkekben több petesejt is átmegy az érési folyamaton. Az IVF alatt történő petesejt-aspiráció (petesejt-leszívások) előtt a nők gyakran HCG „trigger shot” kezelést kapnak a petesejtek érési folyamatának támogatására. Ha a petefészkekben egyszerre több petesejt érik, a petefészkek túlzott válaszreakciót adhatnak a kezelésre, és OHSS alakulhat ki. Az OHSS során alkalmazott kezelés hatására a petefészkek körüli vérerekből is nagyobb mennyiségű folyadék (ödéma, vizenyő) lép ki a petefészkek köré. A folyadék a hasüregbe kerülve a has megduzzadását, szabad hasi folyadékot (ascites) és hasi fájdalmat okozhat.

Az alábbi esetekben fokozott a kockázat az OHSS kialakulására:

  • PCOS betegség fennállása,
  • korábbi OHSS,
  • az IVF-stimulációs kezelések hatására nagy mennyiségű tüsző érése a petefészkekben, vagy magas ösztrogénszint,
  • nagydózisú HCG-kezelés.

Továbbá gyakrabban észlelték az OHSS előfordulását:

  • 30 évesnél fiatalabb nők,
  • az átlagnál alacsonyabb testsúlyú nők esetében.

Az ovárium hiperstimulációs szindróma lehetséges szövődményei

Az OHSS esetén fokozott a vérrögképződési hajlam (fokozott hajlam a thrombosisra), ami mélyvénás thrombosis és tüdőembólia kialakulását okozhatja – ezek kockázata azonban gyógyszeres terápiával csökkenthető. Fokozott a hajlam a stroke kialakulására is. A kezelés hatására időnként ciszták jelenhetnek meg a petefészkekben, melyek megrepedve súlyos vérzést okozhatnak; a vérzés megállítására sebészeti ellátás lehet szükséges.

Az ovárium hiperstimulációs szindróma diagnosztizálása

Az anamnézisfelvételen és a részletes fizikális vizsgálaton túl az alábbi vizsgálatokra van szükség a betegség diagnosztizálására:

Az ovárium hiperstimulációs szindróma kezelése

A petefészek hiperstimulációs szindróma kezelése a betegség súlyosságától függ, a terápia célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. Az enyhe tünetek 1-2 hét alatt spontán is megszűnhetnek, azonban ha az IVF-kezelés sikeres és megmarad a terhesség, a tünetek hosszabb ideig fennállhatnak.

Enyhe-közepes tünetek esetén alkalmazott terápia:

  • fizikális kímélet,
  • elektrolitban gazdag folyadékok fogyasztása,
  • paracetamol alkalmazása a tünetek enyhítésére,
  • napi rendszerességgel történő testsúly-mérés.

Súlyos tünetek esetén alkalmazott terápia:

  • intravénás folyadékterápia,
  • szabad hasi folyadék lebocsátása,
  • gyógyszeres kezelés a tünetek és a petefészek aktivitásának mérséklésére,
  • véralvadásgátló gyógyszer a thrombotikus szövődmények megelőzésére.

Néha kórházi kezelésre van szükség a szoros megfigyelés és a tünetek kezelése céljából.

Az ovárium hiperstimulációs szindróma megelőzése

Az OHSS kialakulása sok esetben nem előzhető meg, azonban laborleletei és kórelőzménye alapján kezelőorvosa tudni fogja, mikor áll fenn fokozott kockázat a szindróma kialakulására. A meddőségi kezelések alkalmával kezelőorvosa rendszeresen ellenőrzi petefészkeit és hormonszintjét az OHSS kialakulási kockázatának csökkentése érdekében.

Az OHSS megelőzési lehetőségei a tünetek minimalizálására az alábbiak:

  • a gyógyszeres terápia dóziscsökkentése, módosítása,
  • HCG „trigger shot” kerülése,
  • a meddőségi kezelés típusának módosítása,
  • az IVF-embriók lefagyasztása és halasztott beültetése, amikor a petefészkek állapota már rendeződött.

Ajánlott tartalom:

Női nemi szervek

Női hormonális rendszer

Petefészek és méhkürt rendellenességek

Meddőségkezelési ellátások

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk