Összenőtt ikrek esetében az ikerpár két tagja fizikailag kapcsolódik egymáshoz. Korábban erre a „sziámi ikrek” kifejezést használták, mivel a jelenség az 1800-as években egy olyan ikerpár által lett világszerte ismertté, akik az akkori Sziám (ma Thaiföld) területén születtek.
Összenőtt ikrekről akkor beszélünk, ha az egypetéjű ikrek fejlődése során az embrió nem válik szét teljesen, ezért a magzatok testileg összekapcsolódva fejlődnek tovább. A kapcsolódás miatt általában egyes testrészeik, akár szerveik is közösek.
Az érintett várandósságok egy jelentős része nem végződik élveszüléssel, és a megszülető újszülöttek állapota is gyakran súlyos. Előfordulhat, hogy az ikrek műtéti úton elválaszthatók egymástól, de az összenövés jellege miatt ez nem minden esetben lehetséges.
Az összenőtt ikrek jellemzői
Az összenőtt ikrek valamelyik testrészükkel kapcsolódnak egymáshoz. Leggyakrabban a mellkasnál vagy a has tájékán „nőnek össze”, de előfordulhat a koponyánál, a gerinc alsó szakaszánál, a teljes gerinc vagy a medence mentén kialakuló összenövés is. Fejlődéstanilag viszont nem összenövésről, hanem szét nem válásról van szó.
A kapcsolódás helyétől és mértékétől függően előfordulhat, hogy az ikrek egyes szerveken is osztoznak, például közös lehet a májuk, ritkább esetben a szívük vagy más létfontosságú szervük is. Ez alapvetően meghatározza és korlátozza a kezelési lehetőségeket, a szétválasztó műtét esélyét és a várható életkilátásokat.
Ritka esetekben az egyik iker jóval fejlettebb, mint a másik. Nagyon ritkán az is előfordulhat, hogy a fejletlenebb iker maradványai a másik gyermek testében találhatók.
Az összenőtt ikrek kialakulásának okai
Az összenőtt ikrek minden esetben egypetéjű ikrek, akik genetikailag azonosak és azonos neműek. Az „összenövés” ikreknél kifejezetten ritka, és pontos oka ma sem teljesen ismert. A megtermékenyítés után az egypetéjű ikrek esetében a 8-12. nap között a megtermékenyített petesejt szétválik, és a két embrió külön fejlődik tovább. Ha ez a szétválás valamivel később történik, akkor nem megy végbe teljes egészében, ezért a két embrió részben összekapcsolva marad.
Az, hogy az ikrek hol és milyen mértékben vannak összenőve (pl. mellkas, has, fej), attól függ, hogy a fejlődés mely pontján és milyen mértékben maradt el a szétválás. Minél később történik a folyamat megakadása, annál kiterjedtebb lehet az összekapcsolódás, akár létfontosságú szervek (például szív vagy máj) közös fejlődésével.
Az összenőtt ikrek diagnosztizálása
A diagnózis sok esetben már a terhesség első trimeszterében, rutin ultrahangvizsgálat során felállítható. A további képalkotó vizsgálatok segítenek pontosabban meghatározni az összenövés helyét, kiterjedését, valamint azt, hogy mely szervek érintettek.
A születés után is szükség lehet további vizsgálatokra, például magzati vagy újszülöttkori MRI-re, szívultrahangra és egyéb képalkotó eljárásokra. Ezek fontosak a kezelés megtervezéséhez.
Lehetséges szövődmények összenőtt ikrek esetén
A szét nem váló egypetéjű ikrek jelentős hányada már a méhen belül életét veszti; a megszületettek többsége pedig nem él tovább néhány óránál. Azok, akik életben maradnak, nagy valószínűséggel élethosszig tartó egészségügyi problémákkal és kezelésekkel számolhatnak, akár szétválasztják őket, akár nem. Ha a szétválasztás lehetséges, az rendszerint összetett, több lépésből álló sebészeti beavatkozást jelent, amely komoly kockázatokkal jár.
A születés után az átlagosnál gyakoribbak náluk a légzési és keringési problémák, amelyek az életet is veszélyeztethetik. Hosszabb távon gyakoriak a gerincproblémák, a gerincferdülés, a tanulási zavarok, a cerebrális parézis.
Anyai szempontból az összenőtt ikrekkel fennálló várandósság fokozottan veszélyeztetett terhességnek számít. Nagyobb a koraszülés és a halvaszületés esélye, utóbbi vonatkozhat csak az egyik vagy mindkét gyermekre. A világra hozás csak császármetszéssel történhet.
Az összenőtt ikrek kezelése
Az ikrek további kezelése az állapotuktól és attól függ, hol nőttek össze és milyen közös szerveik vannak. Ha létfontosságú szerveken nem osztoznak, akkor lehetséges a szétválasztásuk. Ha a szétválasztásra nincs lehetőség, akkor az életüket összenőve kell leélniük. A lehetőségek felmérése és tervezése már a várandósság során megkezdődik.
Ha a szétválasztás lehetséges, az megtörténhet a szülés után azonnal. Erre általában akkor kerül sor, ha egyik vagy mindkét gyermek életveszélyes állapotban van, így ez életmentő műtét lehet, legalább az egyik gyermek számára.
Ha nincs azonnal szükség a szétválasztásra, a műtétet általában későbbre halasztják, hogy a gyermekek erősebbek legyenek, és a beavatkozás jobban megtervezhető legyen.
Ajánlott tartalom: Várandósság előtt ajánlott vizsgálatok
