A pajzsmirigy apró, de rendkívül fontos szerv a nyak elülső részén, amely számos testi funkciót szabályoz. Működési zavarai – akár alulműködésről, akár túlműködésről van szó – sokakat érintenek Magyarországon is, mégis számos félreértés övezi a pajzsmirigybetegségeket. Bizonyos esetekben kihívást jelent a kezelésük, máskor egyszerű tabletta elegendő lehet a tünetek kontrollálására.
A pajzsmirigyről és a pajzsmirigyműködés vizsgálatáról bővebben itt olvashat.
Tévhit: Amint a beteg elkezdi szedni a pajzsmirigy-gyógyszereit, a tünetei megszűnnek.
Tény: A pajzsmirigyhormon-szintek normalizálódásához idő kell, így gyakran hetekbe, hónapokba telik, míg a betegség tünetei enyhülnek.
Tévhit: A pajzsmirigybetegségben szenvedő embereknek egész életükben gyógyszert kell szedniük.
Tény: Sok esetben igen, de nem mindig – ez a betegség típusától függ. Néhány nőnél terhesség alatt vagy után jelentkezhetnek pajzsmirigyproblémák, azonban idővel rendeződhet a pajzsmirigyhormonok szintje. Ugyanez igaz bizonyos csecsemőkori (pl. átmeneti Graves-kór) esetekre is. A gyógyszerelés típusa is változhat az ember élete folyamán – pl. egy várandósnak pajzsmirigy-alulműködés esetén szüksége lehet a kiegészítő hormonpótlásra.
Tévhit: Ha nem zavaróak a tünetek, egyes napokon kihagyható a hormongyógyszer, vagy abbahagyható a szedése.
Tény: A legtöbb pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegnek élethosszig tartó kezelés szükséges. A TSH normalizálódása nem jelenti azt, hogy el lehet hagyni a gyógyszert. A pajzsmirigy a szervezet számos különböző folyamatát befolyásolja. A kezelés kimaradása/elmaradása enyhe pajzsmirigybetegség esetén a tünetek visszatéréséhez, de akár súlyos egészségügyi problémákhoz is vezethet, úgymint szívbetegség, csontritkulás vagy meddőség.
Tévhit: A pajzsmirigybetegségek csak a nőket érintik.
Tény: A pajzsmirigy különböző megbetegedései gyakrabban érintik a nőket, de 10-ből 2 esetben a férfiak érintettek. A leggyakoribb tünetek: súlyváltozás, fáradtság, szorongás, depresszió, hajhullás.
Tévhit: A pajzsmirigybetegségek a közép- és időskorúakat érintik.
Tény: A pajzsmirigy megbetegedései bármely életkorban jelentkezhetnek. Bár a pajzsmirigy-alulműködés jellemzően 50 éves kor felett jelentkezik, a pajzsmirigy-túlműködés kialakulása a 20-40 éves korosztályban a leggyakoribb. Továbbá a csecsemők is születhetnek pajzsmirigy-alulműködéssel (kongenitális hipotireózis), amely kezeletlenül szellemi fejlődési zavarokat okozhat. Ezért kiemelten fontos az újszülöttek szűrése.
Tévhit: Speciális diétával kezelhető a pajzsmirigy-alulműködés.
Tény: Önmagában nem. Bár az egészséges étrend fontos, nem helyettesíti a hormonpótlást. A levotiroxin-terápia az alapkezelés, a diéta csak kiegészítő szerepet játszik.
Tévhit: A pajzsmirigybetegséggel érintetteknek bizonyos zöldségeket kerülniük kell.
Tény: Nem kell teljesen elhagyni ezeket az étrendből. Nyersen, nagy mennyiségben elméletileg zavarhatják a jód felszívódását, de mértékkel, főzve bátran fogyaszthatók. Szinte nem ismert olyan eset, ahol az ún. „goitrogén ételek” kóros reakciót váltottak volna ki valakinél, legyen pajzsmirigybeteg vagy sem. A brokkoli, a kelbimbó, a káposzta és a spenót számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, melyek fontosak a pajzsmirigy és más szervek működéséhez.
Tévhit: Ha pajzsmirigybetegsége lenne, biztosan tudna róla.
Tény: A pajzsmirigy alul- és túlműködésének jelei lehetnek enyhék, szinte tünetmentesek. A pajzsmirigybetegek jelentős része nem is tud betegségéről, csak rutin laborvizsgálat során derül rá fény.
Tévhit: Pajzsmirigy-alulműködéssel nem lehet teherbe esni.
Tény: De lehet! A megfelelően kezelt pajzsmirigy-alulműködés mellett tervezhető és biztonságos a terhesség. Fontos az állapot folyamatos ellenőrzése a teherbeesés előtt és alatt.
Tévhit: Várandósság alatt nem lehet pajzsmirigyhormon-gyógyszert szedni.
Tény: De igen! A gyógyszeres kezelés terhesség alatt elengedhetetlen. A kezeletlen alulműködés növeli a vetélés, a fejlődési rendellenességek és a preeclampsia kockázatát.
Tévhit: A pajzsmirigy-alulműködés mindig autoimmun eredetű.
Tény: Nem mindig. A leggyakoribb oka ugyan a Hashimoto-kór, de más tényezők (pl. genetikai betegségek, agyalapi mirigy zavarai, gyógyszerek) is kiválthatják az alulműködést.
Tévhit: A testsúlyingadozás mindig pajzsmirigyproblémára utal.
Tény: Nem feltétlenül. Bár a pajzsmirigy-alulműködés hízáshoz, a túlműködés fogyáshoz vezethet, a testsúlyváltozás hátterében gyakran más okok állnak: étrendi-, mozgás-, alvásproblémák stb.
Tévhit: A pajzsmirigygöb ugyanaz, mint a golyva.
Tény: A pajzsmirigygöbök apró csomók a pajzsmirigy állományán belül. A golyva azonban vagy a pajzsmirigy sima felszínű és egyenletes megnagyobbodása (diffúz golyva), vagy okozhatja egy vagy több pajzsmirigygöb megnagyobbodása (noduláris golyva).
Tévhit: A pajzsmirigycsomó azt jelenti, hogy pajzsmirigyrákja van.
Tény: Ha csomót/göböt észlel a nyakán, az nagy valószínűséggel jóindulatú elváltozás. A pajzsmirigygöbök csupán kis százaléka (5-15%) daganatos elváltozás. Azonban ha csomót tapint pajzsmirigyében, különösen ha nyelési vagy légzési nehézséget is tapasztal, mindenképp forduljon orvoshoz!
Tévhit: A pajzsmirigyrák gyógyíthatatlan.
Tény: A legtöbb pajzsmirigyrák gyógyítható, különösen, ha a betegséget korai stádiumban, áttétképzés előtt felismerik. A kezelési lehetőségek között van a pajzsmirigy teljes vagy részleges sebészi eltávolítása, a nyaki nyirokcsomók eltávolítása vagy a daganatos csomó eltávolítása. A sebészi beavatkozást követően hormonpótló kezelésre van szükség. Radioaktív jódterápiára is szükség lehet a műtétet követően megmaradt daganatos sejtek elpusztítására. Súlyosabb esetekben a kezelés célja a daganat visszaszorítása és terjedésének megakadályozása.
Ajánlott tartalom:
Pajzsmirigy-alulműködés (Hypothyreosis)
