Paranoia (delúzív zavar) esetén az egyén túlzottan gyanakvó, és mindenkiről azt feltételezi, hogy neki kíván ártani. Időnként paranoiát érezni teljesen normális, de súlyos formában a pszichózis és egyéb mentális zavar tünete lehet.

Paranoia esetén az egyén minden megalapozott indok nélküli bizalmatlanságot és gyanakvást érez másokkal szemben, mások ártó szándékát feltételezi. Paranoid gondolatok más személyekkel kapcsolatosan is jelentkezhetnek, akárcsak a társadalommal vagy az egyén kultúrájával szemben.

A paranoia különböző súlyosságú lehet, és fennállhat átmenetileg vagy tartósan is. A pszichózis leggyakoribb tünete: a pszichotikus egyének több mint 70%-a tapasztal paranoiát. Enyhe paranoia pszichózis nélkül is jelentkezhet; mi több, meglehetősen gyakori az átlag populációban.

A paranoia a delúzió (téveszme: valamely nem létező dologban lévő megingathatatlan hit) egy formája is lehet. Nem minden delúzió fenyegetettség-érzéssel kapcsolatos; az érintett személy például érezheti azt, hogy egy másik személy – gyakran egy híres ember vagy sztár – szerelmes belé. Ez a paranoia egyik speciális altípusa (erotománia). 

A paranoia típusai

A paranoid gondolatok alapján a paranoia négy altípusa különíthető el.

  • Bizalmatlanság. Túlzottan gyanakvó mások szándékait illetően, nehezen bízik meg másokban, még akkor is, ha nem tudja megindokolni ezen érzéseit.
  • Társas félreértelmezés. Hajlamos negatívan értelmezni mások nonverbális kommunikációját; negatív jelentést tulajdonít mások megjegyzéseinek, nonverbális jeleinek.
  • Vonatkoztatás. Téves meggyőződések, hiedelmek, hogy véletlenszerű vagy irreleváns események közvetlenül az illetőhöz kapcsolódnak.
  • Üldöztetés. Az érintett azt feltételezi, hogy valaki vagy valami kémkedik utána, ártani akar neki vagy közeli hozzátartozójának. Lehet, hogy rendszeresen tesz feljelentést hatóságoknál. A pszichiáterek a paranoia ezen formáját delúziónak tartják.

Általánosságban elmondható, hogy a paranoia súlyossága az alábbiak fokától függ:

  • a paranoid gondolatokban való hiedelem erősségében,
  • a paranoid gondolatokon való töprengés mértékén,
  • mennyire okoznak distresszt a paranoid gondolatok az érintett számára,
  • mennyiben befolyásolják a paranoid gondolatok a mindennapi életvitelt.

Sokan tapasztalnak enyhe paranoiát az életük egyes pontjain, de ennek nincs klinikai jelentősége; átmeneti, és nem okoz különösebb distresszt az egyén számára, racionális gondolkodással uralható.

A súlyos paranoia ritka. Az üldöztetéses paranoiát az orvosok súlyos paranoiaként tartják számon.

A paranoia legfőbb tünetei

A paranoia tünetei számos egyéb kórképre hasonlíthatnak:

  • bizalmatlanság másokkal szemben,
  • megszállottság a hozzátartozók hűségével és szavahihetőségével kapcsolatban,
  • túlzott gyanakvás mások szándékaival kapcsolatban,
  • annak feltételezése, hogy mások negatív kommenteket mondanak az érintett háta mögött,
  • kihasználtság érzése,
  • sértődékenység,
  • áldozattá vagy üldözötté válás érzése,
  • képtelenség a kritika elfogadására,
  • negatív jelentés tulajdonítása mások megjegyzéseinek,
  • védekező, ellenséges és agresszív viselkedés,
  • alaptalan, összeesküvés-elméletekben való hiedelem,
  • folyamatos éberség és figyelem,
  • elszigeteltség,
  • kompromisszumkötés képtelensége.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a paranoia nagy mértékben és kedvezőtlenül befolyásolja a mindennapjait, fontos, hogy mielőbb pszichiáterhez forduljon.

Súlyos paranoia esetén az érintettek valószínűleg elzárkóznak a segítségtől bizalmatlanság és gyanakvás miatt. Amennyiben hozzátartozója szenved paranoiától, próbálja finoman az egészségügyi segítségkérés felé terelni.

A paranoia kiváltó oka

A paranoia pontos oka egyelőre nem ismert, de a következő tényezők szerepe feltételezett:

A paranoia a pszichózis gyakori részjelensége. A pszichózis egy tünetegyüttes, a valósággal való kapcsolatvesztés állapotát jelenti. Pszichózisban az érintetteknek tévképzetei lehetnek, vagy olyan dolgokat tapasztalhatnak, amelyek nem valóságosak.

A közepes és a súlyos pszichózis bizonyos mentális betegségek tünete lehet, pl.:

  • paranoid személyiségzavar: mentális betegség, melyet hosszan tartó, alaptalan bizalmatlanság és gyanakvás jellemez;
  • delúzív zavar: a pszichotikus zavarok egy típusa, melyben jellemzően egy vagy több delúzió van jelen;
  • skizofrénia: a skizofrénia mentális megbetegedés, amely súlyosan befolyásolja az érintett gondolkodását, érzéseit és viselkedését, gyakran paranoia is kíséri.

A paranoia szövődményei

Amennyiben a paranoia régebb óta fennáll, súlyosabb, jelentős distresszt okozhat, és az alábbi szövődményekhez vezethet:

  • nehézség a társas kapcsolatok fenntartásában,
  • munkahely elvesztése,
  • társadalmi izoláció,
  • szorongás és depresszió.

A fentiek miatt fontos a mielőbbi szaksegítség igénylése, amennyiben az elhúzódó paranoia tüneteit észleli magán vagy hozzátartozóján.

A paranoia kezelése

Az enyhe paranoia, melynek hátterében nem igazolható mentális zavar, pszichoterápiával kezelhető. Szakember segítségével azonosíthatók és megváltoztathatók a paranoid érzelmek, gondolatok és viselkedések.

Amennyiben a paranoia hátterében mentális zavar áll, a háttérben álló betegség típusától és súlyosságától függően különféle kezelések lehetségesek. Általában a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációját alkalmazzák (szorongásoldókkal és antipszichotikumokkal).

Ha a paranoia súlyos és komoly pszichotikus tünetek (pl. hallucináció) is társulnak hozzá, kórházi kezelés lehet szükséges az állapot stabilizálódásáig.

Ajánlott tartalom:

Antipszichotikumok