A parvovírusok az egyszálú DNS-vírusok családjába tartoznak, amelynek legtöbb tagja állatokat fertőz meg, de létezik olyan faja is, amely embereket betegít meg. A fertőzés az esetek többségében enyhe tünetekkel zajlik le.
Az emberi fertőzés okozója jellemzően a B19-es parvovírus. A fertőzés általában a téli, kora tavaszi időszakban jelenik meg a kisiskolások között, és kifejezetten gyorsan terjed, de általában enyhe tünetekkel jár. A felnőtteknél azonban okozhat súlyos állapotot, a várandósoknál pedig magzati károsodást is.
A B19-es parvovírus nem terjed emberről állatra és viszont.
A parvovírus-fertőzés főbb tünetei
A fertőzés az esetek nagy részénél semmilyen vagy csak nagyon enyhe tünetekkel jár, amelyek a beteg életkorától is függnek. A gyermekek a kiütések megjelenése előtti héten fertőzőképesek; amikor a foltok megjelennek, már nem adható át a fertőzés, így nem kell elkülöníteni a beteget.
Tünetek gyermekeknél
Kezdetben láz, hasfájás, fejfájás és orrfolyás jelentkezhet, majd pár nappal később jellegzetes, piros foltok, kiütések jelennek meg általában mindkét arcon, amelyek átterjednek a törzsre, karokra, combokra. Ezeken a testrészeken a foltok inkább rózsaszínes, csipkeszerű mintázatot adnak. A kiütések nagyjából háromhetes időtartamban maradnak, viszkethetnek, majd idővel elhalványulnak, de színük meleg hatására újra felerősödhet.
Tünetek felnőtteknél
A felnőtteknél általában nem jelentkeznek a bőrtünetek, ebben az életkorban a fertőzés fő tünete az ízületi fájdalom, amely akár hetekig is elhúzódhat.
Mikor forduljak orvoshoz?
Gyermekek esetében a fertőzés általában magától gyógyul, specifikus kezelést nem igényel.
Forduljon azonban orvoshoz, ha immunrendszere a normálisnál gyengébben működik, várandós vagy sarlósejtes vérszegénységben szenved, és fennáll annak gyanúja, hogy vírusfertőzött.
A parvovírus-fertőzés lehetséges szövődményei
Parvovírus-fertőzés esetén súlyos állapot alakulhat ki azoknál, akiknek nem megfelelően működik az immunrendszere, vagy vérszegénységben szenvednek. A vírus maga is képes vérszegénységet okozni, mivel lefékezi a vörösvértestek termelődését.
A fertőzés különösen a várandósság első felében lehet veszélyes, mivel – ritka esetekben – olyan súlyos vérszegénységet okoz a magzatban, ami koraszüléshez, magzati károsodáshoz vagy a magzat elhalásához vezet.
A parvovírus-fertőzés diagnosztizálása
A diagnózis felállításához a legegyértelműbb jelzés a jellegzetes kiütés az arcon; ezen kívül a többi tünet és a közösségben terjedő vírusfertőzés ad segítséget a kórmeghatározáshoz.
A parvovírus-fertőzés kezelése
A fertőzés alapvetően nem igényel kezelést, az otthoni nyugalom és pihenés általában elegendő a gyógyuláshoz. A súlyos vérszegénységben szenvedőknek viszont kórházi ellátásra, akár vérátömlesztésre is szükségük lehet. A gyenge immunrendszerrel rendelkezők immunglobulin injekciókat kaphatnak, ami javítja a szervezet védekezőképességét.
A parvovírus-fertőzés megelőzése
A vírus ellen nem létezik védőoltás, de aki egyszer elkapja, egész életére immunissá válik.
A megelőzésben az alapvető higiéniai szabályok betartása segíthet.
