A patkányharapási láz elnevezés két különböző baktérium által okozott fertőző megbetegedést takar. Az emberek a fertőzött rágcsálókkal való kontaktus során, illetve a fertőzött állat vizeletével kontaminált élelmiszer vagy víz fogyasztását követően (Haverhill-láz) fertőződnek. A fertőzés kezeletlen esetben súlyos állapothoz, akár halálos kimenetelhez vezethet.
A patkányharapási lázért felelős egyik baktérium, a Streptobacillus moniliformis (Streptobacillosis) Észak-Amerikában okoz megbetegedést; a másik baktérium, a Spirillum minus (Spirillosis) megjelenése Ázsiában jellemző. A betegség általában patkányok vagy rágcsálók okozta harapás/karmolás által terjed. A tünetek a fertőzést okozó baktérium típusától függően változók lehetnek, de jellemzően fejfájás, bőrkiütés és láz formájában jelentkeznek, illetve esetenként ízületi- és izomfájdalom, valamint nyirokcsomó-duzzanat is megjelenhet.
A patkányharapási láz főbb tünetei
A fertőzés korai szakaszában a fertőző megbetegedések általános tünetei jelentkeznek, ugyanakkor a két baktérium által okozott fertőzés tünetei különbözhetnek egymástól. A tünetek jellemzően 3-10 nappal a fertőzést követően jelentkeznek és akár 3 hétig is fennállhatnak.
A Streptobacillosis tünetei:
A láz megjelenését követően 2-4 nappal kitüremkedő, pirosas színezetű bőrkiütések jelenhetnek meg a kezeken és a lábakon, az ízületek pedig megduzzadhatnak, bepirosodhatnak és fájdalmassá válhatnak. A Haverhill-láz esetében a tünetek hasonlóak lehetnek, de súlyos hányás és torokfájdalom is társulhat a panaszokhoz.
Szövődményként májgyulladás (hepatitis), vesegyulladás (nephritis), tüdőgyulladás (pneumonia), agyhártyagyulladás (meningitis), szívet érintő gyulladás (endocarditis, myocarditis vagy pericarditis) jelentkezhet, illetve tályogok alakulhatnak ki.
A Spirillosis tünetei jellemzően 7-21 nappal a fertőzést követően alakulnak ki:
- láz (mely elmúlhat és újra megjelenhet),
- harapott seb duzzanata vagy kifekélyesedése,
- nyirokcsomó-duzzanat,
- bőrkiütések.
Korai diagnózis és megfelelő kezelés hiányában súlyos állapot alakulhat ki, mely akár halált is okozhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben rágcsálók okozta sérülést, harapást követően a fentebb részletezett tüneteket észleli magán, mielőbb forduljon háziorvosához!
Feltétlenül említse meg kezelőorvosának a rágcsálókkal történt kontaktust!
A patkányharapási láz kiváltó okai
A patkányharapási lázat két baktérium – a Streptobacillus moniliformis (Streptobacillosis) és a Spirillum minus (Spirillosis) baktérium – okozza. A betegség fertőzött rágcsálókkal történő kontaktus (harapás vagy karmolás) útján, esetleg a fertőzött rágcsáló vizeletével fertőzött élelmiszer vagy folyadék fogyasztásával (Haverhill-láz) terjed.
Emberről emberre nem terjed a fertőzés.
Fokozott kockázattal alakul ki a fertőzés az alábbi esetekben:
- olyan embereknél, akik patkányt vagy egyéb rágcsálót tartanak háziállatként;
- patkány vagy rágcsálók harapását vagy az általuk okozott sérülést követően;
- patkányokkal, rágcsálókkal dolgozóknál (pl. laboratóriumban, kisállatkereskedésben);
- rágcsálók által megszállt területeken élőknél.
A 65 év feletti idősek, a várandós nők, valamint a legyengült immunrendszerrel élő betegek (pl. szteroidos kezelés vagy AIDS) körében is nagyobb eséllyel alakul ki a fertőzés.
Az 5 éven aluli gyermekeknél is magasabb a fertőzés kockázata, mivel az immunrendszerük még fejlődésben van. Ráadásul a kisgyermekek a megfelelő higiéniás intézkedéseket is kevésbé tudják betartani (pl. helyes kézmosás), gyakran teszik a szájukba a kezüket vagy érintkeznek a mindennapi háztartási eszközökkel.
A patkányharapási láz diagnosztizálása
A pontos diagnózis felállításához a tünetek, a kórtörténet (anamnézis), valamint a vérből vagy ízületi folyadékból vett minta laboratóriumi vizsgálata szükséges.
A patkányharapási láz kezelése és megelőzése
A patkányharapási láz esetén mielőbbi antibiotikum-kezelés szükséges. Kövesse kezelőorvosa utasításait, és folytassa az antibiotikus terápiát az orvos rendelése szerint, abban az esetben is, ha a tünetei javulást mutatnak!
Fontos! A korai diagnózis vagy időben megkezdett megfelelő terápia elmaradása esetén súlyos állapot alakulhat ki, mely akár halálhoz is vezethet!
A megelőzés érdekében kerülje a rágcsálókkal történő közvetlen kontaktust. Amennyiben mégis kapcsolatba kerül velük, illetve ha rágcsálókkal dolgozik, ügyeljen a megfelelő higiéniás intézkedésekre: különösen a rendszeres kézmosásra és a megfelelő védőöltözet használatára!
Ajánlott tartalmak:
Veleszületett immunhiányos állapotok
Szerzett immunhiányos állapotok
