Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb betegségek között szerepelnek. Közülük a perifériás érbetegség (érszűkület) nemcsak a végtagok vérellátásának romlását okozza, hanem azt is jelzi, hogy a máshol lévő erekben is nagy valószínűséggel található szűkület, ami komoly szívproblémákhoz vagy akár stroke-hoz vezethet.
Az érszűkület azt jelenti, hogy az erek falán koleszterinből, kötőszövetes alkotóelemekből és sejtekből álló lerakódások, ún. „plakkok” alakulnak ki, amelyek szűkítik az ér keresztmetszetét, csökkentik az átjárhatóságukat, rontva ezáltal a vérkeringést (lásd Érelmeszesedés).
A perifériás érbetegség főbb tünetei
Perifériás érbetegségnek azt nevezzük, amikor ez a probléma a szíven és az agyon kívüli területeken – jellemzően a végtagokban, főként a lábakban (alsó végtagi érszűkület) – jelentkezik. A végtagokat érintő szűkület mellett nagy százalékban fordul elő komoly szűkület a nyaki erekben és a szívet ellátó koszorúerekben (koronáriákban) is. Ezek miatt a koronáriakeringés jelentősen csökkenhet, így a szívizominfarktus és a szívelégtelenség kockázata akár a többszörösére is nőhet az érbetegségben nem érintettekhez képest.
A perifériás érszűkület sokáig nem okoz tüneteket, idővel pedig általában enyhébb tünetek jelentkeznek, amelyek a betegség előrehaladásával rosszabbodhatnak.
Korai diagnózisa sokszor nehézkes, hiszen az érintettek a tüneteket gyakorta ignorálják vagy más betegségnek tudják be. Az alsó végtagi ütőér-szűkülettel élő betegek jellemzően fizikai terhelésre (séta vagy lépcsőzés) jelentkező, alsó végtagi vagy csípőtáji fájdalmat, görcsöket és gyengeséget panaszolnak, melyek pihenésre megszűnnek.
A perifériás érbetegség jellemző tünetei a következők:
- járás közben jelentkező fájdalom, amely az enyhétől a bénítóig terjedhet, és pihentetésre enyhül, meg is szűnhet;
- a fájdalomhoz lábgörcs is társulhat, s mindkét tünet megjelenési helye az érszűkület helyétől függ (leggyakrabban a vádliban jelentkezik);
- gyengeség, érzéketlenség a lábban;
- az egyik lábban jelentkező hideg érzés (ez tapintással is érzékelhető);
- a lábon, lábfejen, lábujjakon megjelenő, lassan és rosszul gyógyuló sebek, fekélyek;
- a láb színének megváltozása, a bőr kifényesedése, kiszáradása;
- a lábon a szőr hullása, növekedésének lassulása;
- a lábkörmök növekedésének lassulása;
- az egyik vagy mindkét lábban alig érezhető pulzus;
- férfiaknál erekciózavar;
- a karban jelentkező fájdalom és görcs, például írás vagy kézimunka közben.
Amikor az érszűkület súlyosabbá válik, a fájdalom már pihenés közben is megjelenik, amely olyan erőssé válhat, hogy az alvásból felébreszti a beteget.
A perifériás érbetegség stádiumai
Az alsó végtagi ütőér-szűkület stádiumának besorolására Európa-szerte a Fontaine-féle osztályozást alkalmazzák.
- Fontaine I. stádium. Tünetmentes egyén. Ebbe a csoportba azon betegek sorolhatók, akik többnyire tünetmentesnek mondhatók, azonban a részletes kórelőzményi adatok és vizsgálatok nem specifikus, enyhe tüneteket említenek, pl. paresztézia (érzészavar). Fizikális vizsgálattal hűvös végtagok, csökkent perifériás pulzus vagy az artériák felett észlelt zörejek hallhatók.
- Fontaine II. stádium. Fizikai terhelésre (séta, lépcsőzés) végtagi fájdalom, ún. „klaudikáció intermittens” jelentkezik, amely nyugalomban megszűnik. A fájdalom jellemzően konkrét távolság megtétele után jelenik meg, ami alapján további két kategóriába sorolhatók a betegek:
- a stádium: a fájdalom több mint 200 méteres sétát követően jelentkezik;
- b stádium: a végtagi fájdalom kevesebb mint 200 méternyi sétánál kialakul.
- Fontaine III. stádium. Nyugalmi fájdalom jelenléte az alsó végtagokban, amely jellemzően inkább esténként, a láb ágyon való nyugtatásakor és alvás közben jelentkezik. Ilyenkor a gravitáció hatásának „kikapcsolása” rontja a végtagi keringést, valamint az éjszakai ingerszegény környezetben a betegek is fokozottan fókuszálnak a fájdalomra.
- Fontaine IV. stádium. Fekélyek kialakulása és végtagi üszkösödés (gangrénák megjelenése) jellemzi (lehet száraz vagy nedves üszök).
Mikor forduljon orvoshoz?
Az egészséges öregedés folyamatának nem része a lábban jelentkező fájdalom és gyengeség, ezért ha ilyet tapasztal, forduljon háziorvosához, aki a tünetek alapján gondoskodik a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról.
A perifériás érbetegség szűrése akkor is indokolt, ha nem tapasztal tüneteket, de:
- elmúlt 65 éves,
- elmúlt 50 éves, dohányzik és/vagy cukorbeteg,
- 50 év alatti, de olyan hajlamosító tényezői vannak, mint a cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, dohányzás, illetve különböző genetikai betegségek.
Súlyosabb esetekben azonnali beavatkozásra lehet szükség. Keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt, vagy hívja a 112-t, és kérjen mentőt, ha az alábbiakat tapasztalja:
- az egyik lábát nem tudja mozgatni,
- égő, bizsergő érzést érez az érintett lábban,
- a lábujjai elkékülnek,
- a lábfej és az alsó lábszár bőre hideggé és érzéketlenné válik, piros vagy fekete lesz a színe, dagadni kezd és fáj.
A perifériás érszűkület kiváltó okai
A perifériás érbetegség civilizációs betegség, alapvető oka a helytelen táplálkozásból és mozgásszegény életmódból is következő érelmeszesedés, amely szűkíti az ereket (nemcsak a perifériákban). Kiváltó ok lehet még az érgyulladás, sérülések, anatómiai eltérések az ízületekben és izmokban, illetve sugárzás okozta károsodás.
A betegség fő rizikófaktorai az alábbiak:
- dohányzás,
- cukorbetegség,
- magas vérnyomás betegség,
- előrehaladott életkor,
- megnövekedett triglicerid- és LDL-koleszterinszint, csökkent HDL-koleszterinszint (lásd Dyslipidaemiák).
A perifériás érbetegségek kockázata és az érelmeszesedés gyakorisága az életkorral nő.
A perifériás érbetegség lehetséges szövődményei
Az érelmeszesedés fokozatosan csökkenti az érintett ér átjárhatóságát, súlyos esetben teljesen el is zárhatja, kizárva az általa ellátott területet a vérkeringésből. Ez akár a terület elhalását is okozhatja, ami már komoly kockázatot jelent.
Az érelzáródás tünetei:
- erős fájdalom, amely éjjel is felébreszti a beteget, pihenésre sem múlik el, és órákig is eltarthat,
- a bőr sápadt, kifényesedett, száraz,
- a lábon megjelenő sebek, esetleg fekélyek nem gyógyulnak,
- a láb izmai visszafejlődnek,
- a láb kipirosodik vagy feketévé válik, megdagad és fáj.
A végtagon esetlegesen kialakuló érelzáródás a plakk bevérzése vagy lassú, de jelentős növekedése miatt sürgősségi ellátást igényel, és a végtag elvesztésével (amputáció) fenyeget.
Nem kifejezetten a perifériás érszűkület szövődménye, viszont velejárója, hogy az erekben történő lerakódás nemcsak a végtagokban, hanem az agyi erekben és a szív ereiben is megjelennek. Ezek életveszélyes szövődményeket, stroke-ot és szívinfarktust okozhatnak.
A perifériás érbetegség diagnosztizálása
A kivizsgálást a háziorvos kezdi el, aki felméri a kockázati tényezőket (betegségek, életmódbeli tényezők, családi kórelőzmény), és felméri az esetlegesen jelentkező fájdalmakat is: a mozgás közben jelentkező fájdalom enyhébb, a már nyugalmi állapotban is jelentkező fájdalom súlyosabb állapotra utal. Vérvizsgálattal ellenőrzi a vérzsírszinteket.
A fizikális vizsgálatnál elengedhetetlen a két végtag összehasonlítása (szín, hőmérséklet, mérhető pulzus és vérnyomás, esetleges sebek, fekélyek vizsgálata). Szintén bevált módszer a karban és lábban mért vérnyomás összehasonlítása (BKI: boka-kar index). A képalkotó eljárások közül a Doppler ultrahang a keringést vizsgálja, segítségével a betegség ténye és súlyossága is megállapítható.
A perifériás érbetegség kezelése
A betegség kezelésének fontos része az életmódbeli változtatás, mivel a kockázati tényezők kiküszöbölése lassíthatja vagy megállíthatja az állapot romlását.
Az alábbi életmódbeli változtatások javasoltak:
- a dohányzás elhagyása,
- testsúlycsökkentés (már 10% fogyás jelentősen csökkenti a betegségterhet),
- vérnyomás, vérzsírszintek beállítása,
- cukorbetegség megfelelő kezelése,
- orvossal egyeztetett mozgásterápia.
A gyógyszeres kezelés része lehet véralvadásgátló adása, a kockázati tényezők (pl. magas vérnyomás és koleszterinszint) gyógyszeres kezelése, a vércukorszint beállítása. A fájdalmakat is lehet gyógyszeresen kezelni a mozgásterápia mellett.
Súlyosabb esetben invazív beavatkozások is szóba jöhetnek, mint a katéteres angioplasztika (katétert vezetnek a szűkült érszakaszhoz, és tágítással vagy sztent behelyezésével állítják vissza a keringést). További lehetőség a bypass műtét, amikor az elzárult érszakaszt egy másikkal pótolják. Kritikus esetben, amikor már szövetelhalás is bekövetkezik, az elhalt szöveteket eltávolítják, súlyos esetben a végtag amputációjára is szükség lehet.
Mit tehet otthon?
Törekedjen az életmódbeli kockázatok minimalizálására (hagyja abba a dohányzást, válasszon kiegyensúlyozott étrendet). Kövesse az orvosa által előírt mozgásprogramot. Mindig fordítson figyelmet az érintett végtagon megjelenő sebekre, sérülésekre, és ha kell, forduljon orvoshoz, hogy megelőzze a fekélyek kialakulását.
A perifériás érbetegség megelőzése
A perifériás érbetegség helyes életmóddal megelőzhető:
- Legyen tisztában a családi kórtörténettel!
- Ne dohányozzon!
- Súlyát tartsa normál tartományban!
- Ellenőriztesse rendszeresen és tartsa normál tartományban a vérzsír-, vércukor- és vérnyomás értékeit!
- Mozogjon rendszeresen, legalább naponta 30 percet élénk sétával, vagy ehhez hasonló, a vérkeringést is megdolgoztató módon!
Ajánlott tartalom:
