A perifériás neuropátia a perifériás idegek fokozatos károsodását és funkcióvesztését jelenti. Perifériás idegeknek nevezzük azokat az idegeket, amelyek kapcsolatot teremtenek a központi idegrendszer és a test többi része (pl. a végtagok) között. A betegség a sérült idegek által beidegzett végtagok gyengeségét, érzékkiesését vagy fájdalmát okozzák. Jellemzően a kezek, lábfejek, karok és lábak érintettek, de gyakran csak a végtagnak egy kis területe, pl. néhány ujj vagy a talp.
A perifériás neuropátia oka lehet valamilyen sérülés, fertőzés, anyagcsere betegségek vagy valamilyen neuropátiát kiváltó anyagnak (pl. kemoterápia) való kitettség is. Kialakulásának egyik leggyakoribb oka a cukorbetegség (diabétesz), ennek a típusnak külön neve is van: diabéteszes neuropátia. A tünetek bizonyos esetekben a kiváltó ok kezelésével csökkenthetők vagy meg is szüntethetők, de vannak olyan típusai, amikor a fájdalomcsillapítás az elsődleges cél, erre speciális fájdalomcsillapítók léteznek.
A perifériás idegek betegségeiről bővebben itt olvashat.
A perifériás neuropátia főbb tünetei
A perifériás idegeknek különféle feladatai vannak: izmokat mozgatnak (motoros idegek), érzékelésért felelnek (szenzoros idegek) vagy a vegetatív funkciókat irányítják (autonóm idegrendszer). A perifériás neuropátia tünetei attól is függnek, hogy pontosan melyik típusú és szám szerint mennyi ideg károsodott (egy vagy egyszerre több).
A szenzoros (érző idegeket érintő) neuropátia tünetei az alábbiak lehetnek:
- fájdalom,
- érzéskiesés (paraesthesia),
- végtagzsibbadás,
- bizsergés,
- égő érzés,
- egyensúly-, illetve koordinációs zavar.
A motoros (mozgató idegeket érintő) neuropátia tünetei az alábbiak lehetnek:
- izomgörcs,
- izomgyengeség,
- izomsorvadás,
- járászavar.
Az autonóm (vegetatív idegeket érintő) neuropátia tünetei az alábbiak lehetnek:
- székrekedés, hasmenés (főként éjszaka),
- rossz közérzet, puffadás, böfögés,
- alacsony vérnyomás,
- szapora szívverés (tachycardia),
- hőszabályozási zavar,
- szexuális diszfunkciók, pl. erekciózavar,
- vizeletürítési problémák.
A tünetek erőssége változó lehet az egészen enyhétől a súlyos formáig. A tünetek időtartama szintén változó, lehet állandó, azonban gyakran időszakosan megjelenő. Legtöbbször a tünetek éjszaka erőteljesebbé válnak.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a perifériás neuropátiára jellemző tüneteket észleli, és felmerül a betegség gyanúja, keresse fel háziorvosát, aki indokolt esetben szakorvosi (neurológiai) vizsgálatra utalja be.
Cukorbetegség esetén emelkedett a perifériás neuropátia kialakulásának kockázata, ezért ismert diabétesz esetén a betegség megfelelő kezelése nagyon fontos a megelőzés szempontjából. Amennyiben cukorbetegsége van, mérje rendszeresen vércukrát és járjon kontrollvizsgálatokra!
Az időben észlelt és kezelt perifériás neuropátiának kedvezőbb a kimenetele, ezért lényeges, hogy a tünetek észlelését követően mihamarabb orvoshoz forduljon!
A perifériás neuropátia kiváltó okai
A perifériás neuropátia leggyakoribb oka a cukorbetegség, ekkor diabéteszes neuropátiáról beszélünk. Minél régebb óta áll fenn a cukorbetegség, annál nagyobb esély van a perifériás neuropátia kialakulására. Cukorbetegség esetén a magas vércukorszint károsítja az idegek vérellátásáért felelős apróbb ereket, így idővel az idegek is károsodnak.
A perifériás neuropátia további kiváltó okai az alábbiak lehetnek:
- hosszan tartó alkoholbetegség,
- sérülés vagy műtét közben bekövetkező idegsérülés,
- B12-vitamin vagy egyéb vitamin hiánya,
- pajzsmirigy-alulműködés,
- fertőzéssel asszociált megbetegedés (pl. Lyme-kór, övsömör, diftéria, HIV-fertőzés és AIDS),
- krónikus máj-, illetve vesebetegség,
- rosszindulatú daganatok (limfóma, mielóma multiplex),
- Charcot–Marie–Tooth-szindróma,
- Guillain–Barré-szindróma,
- autoimmun betegségek (pl. rheumatoid arthritis, lupus, vasculitis, Sjögren-szindróma),
- amiloidózis,
- bizonyos gyógyszerek (pl. amiodaron, phenytoin, metronidazol, kemoterápiás szerek),
- ólom, higany, arzén és egyéb mérgező anyagok.
A perifériás neuropátia típusai
A perifériás neuropátia különböző típusait az alapján különíthetjük el, hogy pontosan milyen típusú az ideg, illetve mennyi ideig károsodott.
Az érintett ideg funkciója alapján az alábbi típusok különíthetők el:
- szenzoros (érző) idegi érintettség: a tapintás, ízérzékelés, szaglás, látás vagy hallás lehet károsodott;
- motoros (mozgató) idegi érintettség: az izomműködés, a mozgás lehet károsodott;
- autonóm vagy vegetatív idegi érintettség: károsodott lehet például a hőszabályozás, a vizeletürítés, a vérnyomás-szabályozás, az emésztés.
Az érintett idegek száma alapján az alábbi típusok különíthetők el:
- mononeuropátia: csak egyetlen ideg károsodott;
- polineuropátia: egyszerre több ideg károsodott.
A perifériás neuropátia szövődményei
A szenzoros perifériás neuropátia esetén az érzékelés zavarának következtében a beteg könnyen megsérülhet (pl. égési sérülések, vágások, szúrások). Az egyensúlyzavar, illetve a koordinációs zavar következtében könnyen eleshet, ami főleg idősebb korban veszélyes.
Ha a perifériás neuropátia kiváltó oka kezeletlenül marad, súlyos szövődmények jelentkezhetnek. Ilyen például a többnyire lábon megjelenő fekély, amely elfertőződhet. Később gangrénássá válhat (üszkösödhet), ami előrehaladott esetben a végtag amputációjához vezethet.
Ezenkívül a szív- és érrendszer is érintett lehet, ami alacsony vérnyomást (ez szédüléssel, gyengeséggel járhat), illetve szívritmuszavart okozhat.
A perifériás neuropátia diagnosztizálása
A perifériás neuropátia diagnosztizálása során az anamnézisfelvételt, a tünetek részletes kikérdezését, illetve a fizikális és az általános neurológiai vizsgálatot követően vérvételre és vizeletvizsgálatra kerül sor a cukorbetegség és a vitaminhiány kizárása céljából.
Ezután elektroneurográfiás (ENG), elektromiográfiás (EMG) vizsgálat során megvizsgálják az ideg vezetési sebességét, illetve az izom-ideg kapcsolatokat. Ritkább esetben a gerincvelői folyadék vizsgálatára vagy idegbiopsziára is szükség lehet. Ezeken kívül képalkotó vizsgálatok (pl. röntgen-, CT- vagy MR-vizsgálat) segíthetnek fényt deríteni a betegség hátterében álló okra. Speciális ultrahangvizsgálat is közelebb vihet az okok felderítéséhez.
A perifériás neuropátia kezelése
Cukorbetegség, vitaminhiány, vagy egyéb ismert alapbetegség okozta perifériás neuropátia esetén a kiváltó ok kezelésével kezelhető a neuropátia is. Cukorbetegség esetén javasolt a cukorháztartás rendezése, a diéta követése, a dohányzás mellőzése, az alkoholfogyasztás mérséklése és a testsúly optimalizálása. Vitaminhiány esetén a vitaminpótlás, gyógyszer indukálta neuropátiánál a gyógyszerszedés felfüggesztése jelentheti a terápiát.
Előfordul azonban, hogy a kiváltó ok ismeretlen, illetve a kiváltó okot nem lehet kezelni. Ebben az esetben tüneti fájdalomcsillapító gyógyszeres kezelést alkalmaznak. A gyakran használatos fájdalomcsillapító gyógyszerek (pl. paracetamol, ibuprofen) az esetek nagy százalékában nem csillapítják a fájdalmat (vagy csak nagy dózisban, ami számos mellékhatással jár), ezért perifériás neuropátia esetén speciális gyógyszeres kezelésre van szükség. Hatékonyak lehetnek az antiepileptikumok (pl. pregabalin, gabapentin), bizonyos antidepresszánsok (duloxetin vagy egyes triciklikus antidepresszánsok), ritkább esetekben szükség lehet szteroid, immunszupresszáns szerek vagy immunglobulinok alkalmazására is.
A fájdalom csillapítását emellett egyéb, nem gyógyszeres fájdalomcsillapító kezelésekkel lehet kiegészíteni: pl. transzkután elektromos idegi stimulációval (TENS-kezelés), illetve szükség esetén sebészi terápiával vagy pszichoterápiával.
A perifériás neuropátia megelőzése
A perifériás neuropátia megelőzésének legjobb módja az olyan alapbetegségek kezelése, amelyek növelhetik a kockázatot (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, fertőzések).
Az egészséges életmód szintén támogatja az idegek egészségét. Fogyasszon sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és sovány fehérjét. A B12-vitamin hiányának elkerülése érdekében egyen húsokat, halat, tojást, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket és gabonaféléket. Vegetáriánusoknak és vegánoknak érdemes lehet megfontolni a B12-vitamin pótlását is, egészségügyi szakemberrel konzultálva. Rendszeresen mozogjon: próbáljon meg heti háromszor legalább 30-60 percet edzeni. Kerülje az idegkárosodást okozó tényezőket, mint a repetitív mozgások, dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás.
Az egészséges táplálkozásról bővebben itt olvashat.
Ajánlott tartalomak:
