A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat (hysterosalpingo-contrast-sonographia, HyCoSy) során kontrasztanyag beadását követően ultrahang segítségével vizsgálják a méh és a petevezeték átjárhatóságát, valamint a kismedence anatómiai viszonyait, esetleges rendellenességeit. A nőgyógyászati vizsgálat segítséget nyújthat a meddőség bizonyos okainak feltérképezésében, a diagnózis felállításában és a megfelelő terápia megválasztásában.
A HyCoSy a meddőségi kivizsgálás részét képezi, és segíthet felderíteni a méhet, a petevezetéket és a kismedencét érintő anatómiai rendellenességeket, melyek a teherbeesést akadályoztathatják: pl. elzáródott petevezeték vagy rendellenes alakú méh.
A vizsgálat legnagyobb előnye, hogy nem használ ionizáló sugárzást, így kisebb megterhelést jelent a szervezetnek. Biztonságosabb, mint a röntgenképalkotás segítségével végzett petevezeték-átjárhatósági vizsgálat, valamint lehetőséget nyújt a kismedence egyéb szerveit, régióit is átvizsgálni egyidejűleg.
Mikor van szükség petevezeték-átjárhatósági vizsgálatra?
A vizsgálat során megállapítható, hogy a petevezetékek átjárhatók-e, így a vizsgálat segíthet azonosítani a meddőség hátterében álló kórokokat. Átjárható petevezetékek esetén szabad a petesejt útja a méh ürege és a megtermékenyítés felé; elzáródott petevezeték esetén azonban a petesejtek útja és így a megtermékenyítés akadályozott. Egyik oldali elzáródott petevezeték esetén is csökken a teherbeesés esélye, kétoldali elzáródott petevezeték esetén viszont nem jöhet létre spontán módon a teherbeesés, ezért ez az állapot meddőséghez vezet.
Mikor végzik a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot?
A vizsgálatot nőgyógyász szakorvos végzi, és tervezett idejéről a kezelőorvosa nyújt tájékoztatást, de általában a menstruációs ciklus első két hetében kerül rá sor, amikor az előző menstruációs ciklus már véget ért, de még az ovuláció előtt. Ez az időzítés segít elkerülni, hogy a vizsgálat terhesség vagy menstruáció alatt történjen.
Mikor nem javasolt a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat?
Terhesség és kismedencei gyulladás fennállása, valamint kontrasztanyag-érzékenység esetén nem javasolt a vizsgálat.
Miből áll a vizsgálat?
A vizsgálat több részből áll, ezek a következők.
Kismedencei 3D-s ultrahang dinamikus manőverekkel:
- speciális technikájú 3D méhultrahangos vizsgálat a méh alakjának megítélésére;
- dinamikus manőverek segítségével – pl. a transzducer-fejjel végzett enyhe nyomással – vizsgálhatók az esetleges hegesedések és összenövések a méhben, kismedencében.
Fiziológiás sóoldat beinjektálásával végzett méhultrahang: az méhüreget fiziológiás sóoldattal töltik fel, így lehetővé téve a méh belső falának vizsgálatát.
Kontrasztanyagos hysterosalpingographia (méh- és petevezeték-átjárhatósági vizsgálat): kontrasztanyag beadását követően a méhüregek és a petevezetékek átjárhatóságát vizsgálják, ami lehetővé teszi az esetleges petevezeték-elzáródás diagnosztizálását.
Hogyan készülhet a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatra?
A vizsgálatot általában 7-11 nappal az utolsó menstruációs ciklus kezdetét követően végzik.
Kezelőorvosa tájékoztatja, szükséges-e antibiotikum-kúrát tartania a vizsgálatot megelőzően (ez függ az állapotától és a társbetegségeitől).
A vizsgálat előtt 6-8 órával ne egyen, amennyiben orvosa másképp nem rendeli.
Javasolt a vizsgálat előtt néhány órával valamilyen NSAID fájdalomcsillapító bevétele, hogy megelőzze a vizsgálattal járó esetleges kellemetlen hasi panaszok kialakulását.
Mi történik a vizsgálat alatt?
A vizsgálatot hossza változó lehet, de általában 15-20 percig tart.
A fentiekben részletezettek szerint a vizsgálat több részből áll:
- standard méhultrahang;
- fiziológiás sóoldat beinjektálását követő méhultrahangos vizsgálat;
- kontrasztanyag beadását követő hysterosalpingographia.
A vizsgálat a nőgyógyászati vizsgálathoz szükséges testhelyzetben – háton fekve, lábakat a lábtartóra felhelyezve – történik.
Egy arra alkalmas eszközzel hüvelyfeltárás történik, a hüvely és a méhnyak megtisztítását követően katétert vezetnek a méhüregbe. Hüvelyi ultrahangfejen keresztüli vezénylés mellett fiziológiás sóoldatot, majd kontrasztanyagot fecskendeznek a méhűrbe a katéteren keresztül, miközben ultrahangos képalkotás történik.
A katéter behelyezése és a fiziológiás sóoldat, valamint a kontrasztanyag beadása kellemetlen alhasi érzetet, menstruációs görcshöz hasonló panaszokat okozhat.
Mi történik a vizsgálatot követően?
Amennyiben a vizsgálatot követően hazamegy, nyugodtan folytathatja napi tevékenységeit.
A vizsgálatot követően 24 órán át enyhe hüvelyi pecsételő vérzés és kismedencei görcsök jelentkezhetnek.
Szükség szerint fájdalomcsillapító, görcsoldó alkalmazható a görcsös panaszokra (olyan fájdalomcsillapító, melyet esetenként a menstruációs görcsök oldására szed).
A vizsgálatot követően 4-5 napig javasolt az ülőfürdő és a szexuális együttlét kerülése.
Bizonyos esetekben antibiotikum szedése lehet indokolt a beavatkozást követően – ennek szükségességéről a kezelőorvosa tájékoztatja.
Amennyiben erősödő, nem szűnő fájdalom, láz vagy erős vérzés jelentkezne a beavatkozást követően, azonnal értesítse kezelőorvosát!
A vizsgálat lehetséges szövődményei
A vizsgálat szövődményei az alábbiak lehetnek:
- fertőzés: 0-4%-os infekciós ráta – megelőzésére bizonyos esetekben antibiotikum-kúra lehet szükséges, melynek részleteiről kezelőorvosa nyújt részletes tájékoztatást;
- a méhfal sérülése;
- extrém ritka allergiás vagy allergiaszerű reakció a kontrasztanyag beadását követően.
Ajánlott tartalom:
