A Pickwick-szindróma túlzott elhízással és légzési zavarral járó kórkép, amelyet elégtelen szöveti oxigénfelvétel (hypoxia) és magas szén-dioxid-szint (hiperkapnia) jellemez.
A beteg a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt horkol, a légzése felületes, légzéskimaradások alakulhatnak ki, amire a beteg felébred. Emiatt nappal fokozottan aluszékony. A szindróma Charles Dickens A Pickwick Klub című regényéről kapta az elnevezését, amelynek egyik hőse, egy elhízott fiatal férfi aluszékonyságban szenved. Ennek megfelelően leginkább a középkorú, elhízott férfiak körében gyakori a betegség.
A Pickwick-szindróma főbb tünetei
Pickwick-szindrómában a nagyfokú túlsúly és elhízás (30 kg/m2-t meghaladó testtömegindex, BMI) légzési nehézséget okoz, amely terhelésre fokozódik, de nyugalmi állapotban is tapasztalható légszomj. A beteg légzése gyors és felületes. Az oxigénhiány miatt a beteg bőrén, főként a kiálló testrészeken (száj, orr, áll, fül, végtagok) kékeslilás elszíneződés (cianózis) látható. Hosszabb távon a körmök is lilásan elszíneződnek. A lábujjak, a láb megduzzadhat.
A beteg nappal álmos, aluszékony, enervált és fáradékony, illetve reggel fájhat a feje. Később koncentrációzavar, depresszió is tapasztalható. Fokozott verejtékezés, magas vérnyomás (hipertónia), éjszakai bevizelés is előfordulhat. Az alvási apnoe tünetei (hangos horkolás, zajos, erőlködő légzés, fulladásra való felriadás, éjszakai légzéskimaradás) a betegek 90%-ánál jelentkezik. A beteg nehezen alszik, többször is felébred.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben gyakran tapasztal légzési nehézséget, illetve nappal fáradtnak érzi magát, napközben könnyen elalszik, és problémát okoz a megszokott munkavégzés, keresse fel háziorvosát. Ha hálótársa szerint Ön éjszaka gyakran hangosan horkol, felületesen lélegzik, vagy a légzése kimarad, szintén forduljon orvoshoz. A háziorvos segít a tüneteit okozó probléma felderítésében, és szükség esetén alváslaboratóriumban történő kivizsgálásra irányítja.
A Pickwick-szindróma lehetséges okai
A Pickwick-szindróma kialakulásában elsődleges kóroki szerepet játszik az elhízás. A túlzott elhízást légzési zavar kísérheti, mivel a mellkasi túlsúly megnehezíti a tüdő számára az oxigén felvételét. Alvás közben a csökkent izomtónus miatt az elzsírosodott garatképletek a légutat elzárhatják. Ez a vér oxigénszintjének csökkenéséhez, ennek következtében a szövetek csökkent oxigénellátásához vezet. Ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-szint nő.
A betegséget a légzőrendszer kóros elváltozásai, illetve az alvás alatti légzési rendellenességek is okozhatják. Kialakulásában szerepet játszhat, ha a központi idegrendszer nem tudja megfelelően szabályozni a légzést, továbbá a leptin nevű hormon szerepét is leírták a betegségben, amelyet a zsírszövet termel.
A Pickwick-szindróma kialakulására hajlamosíthat a metabolikus szindróma, amely az elhízás mellett legalább kettő meglétét jelenti az alábbi állapotok közül:
- emelkedett trigliceridszint,
- csökkent HDL-koleszterin,
- magas vérnyomás,
- emelkedett éhomi vércukorérték vagy felismert 2-es típusú cukorbetegség.
A Pickwick-szindróma szövődményei
Pickwick-szindrómában az oxigénhiány következtében a vérben a vörösvértestek felszaporodnak, emiatt fokozódik a vér viszkozitása. Ez rontja a keringést, magas vérnyomás alakul ki, ami többletmunkára készteti a szívet. Ennek következtében szívmegnagyobbodás (kardiomegália), sőt szívelégtelenség is felléphet. A szív jobb fele érintett, ezt nevezzük kis vérköri (pulmonális) magas vérnyomásnak (hipertónia). Végtagi ödéma, ascites, mellkasi fájdalom, légszomj, a végtagok keringési elégtelensége, illetve májmegnagyobbodás jelentkezhet. Szívritmuszavar is kialakulhat.
Megnő az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a stroke esélye is.
Az elhízás miatt gyakoriak a mozgásszervi megbetegedések.
A Pickwick-szindróma diagnosztizálása
A háziorvos a beteg kikérdezésével, fizikális vizsgálattal és laboratóriumi vizsgálattal felméri, hogy állhat-e valamilyen kóros állapot a panaszok hátterében, majd szükség esetén a területileg illetékes alváslaboratóriumba irányítja a beteget.
A kivizsgálás első lépése a kórelőzmény felvétele és a kockázati tényezők számbavétele. Ezt követően alapszintű fül-orr-gégészeti vizsgálatra kerül sor annak megállapítása érdekében, hogy van-e elzáródás a felső légutak területén, és ha igen, az hol helyezkedik el,és milyen mértékű. A következő lépés a beteg alvásának megfigyelése, ami kivitelezhető a beteg otthonában vagy alváslaboratóriumban.
Otthoni alvásvizsgálat
A beteg egy mérőeszközt kap, amelyet hazavisz éjszakára, és másnap visszaviszi az alváslaboratóriumba, ahol kiértékelik a műszer által rögzített adatokat. A készülék az éjszakai alvás folyamán rögzíti a vér oxigénszintjét, a légáramlást és a légzési tevékenységet, a szívfrekvenciát (pulzusszám), valamint a horkolást.
Alváslaboratóriumban végzett vizsgálat
Az alvás elemzését szolgáló vizsgálat az ún. poliszomnográfia, amely során a beteg testének különböző pontjain elektródákat és érzékelőket helyeznek el annak érdekében, hogy megfigyeljék a szervezet alvás közbeni működését.
A poliszomnográfia az alábbi vizsgálatok elvégzésére alkalmas:
- elektroencefalográfia (EEG): az agyhullámok megfigyelése;
- elektromiográfia (EMG): az izomtónus monitorozása;
- a mellkas és a has mozgásainak rögzítése;
- az orron és a szájon keresztüli légáramlás rögzítése;
- pulzusoximetria: a szívfrekvencia és a vér oxigéntelítettségének mérése;
- elektrokardiográfia (EKG): a szív elektromos aktivitásának rögzítése.
A Pickwick-szindróma kezelése
A Pickwick-szindróma kezelésében elsődleges cél a testsúly normalizálása, ami nagymértékben csökkenti a panaszokat. Általában 25-30%-os testsúlycsökkenés már elég a probléma megoldására. Ezen túlmenően a kezelés aranystandardját a nem invazív lélegeztetés egyik formája, az ún. nazális légsínterápia (Continuous Positive Airway Pressure, CPAP) jelenti, amelynek az alkalmazásával nagymértékben javítható az alvás alatti légzés.
A CPAP-készülék egy orra helyezett, levegőpumpához csatlakoztatott maszk, amely enyhe légnyomást biztosítva tartja nyitva a beteg garatját, lehetővé téve a folyamatos légzést.
Kivételes, válogatott esetekben műtét (gyomorszűkítő műtét, mandulák eltávolítása, orrsövényműtét, lágyszájpad-műtét) elvégzése is szükségessé válhat. Elsődleges jelentőségű a meglévő társbetegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, metabolikus szindróma stb.) kezelése is.
Mit tehet Pickwick-szindróma esetén?
Törekedjen testsúlya normalizálására, amit az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás révén, ha szükséges, dietetikus szakember útmutatásával valósíthat meg. Lefekvés előtt kerülje az alkoholfogyasztást, és napközben is csak mértékkel fogyasszon alkoholt. Ne használjon nyugtató- és altatószereket. Mivel a felső légút elzáródása szempontjából a hanyatt fekvő testhelyzet a legveszélyesebb, aludjon a háta helyett az oldalára fordulva, illetve megemelt felsőtesttel.
A Pickwick-szindróma megelőzése
A Pickwick-szindróma kialakulásának kockázata csökkenthető egyes életviteli változtatásokkal, amelyek megegyeznek a fentebb leírtakkal.
