Életünk során – az élelmiszerek fogyasztásával, tárgyaink használatával vagy a belélegzett levegő által – számos kémiai anyaggal lépünk kapcsolatba. Egyes kémiai anyagok többféle betegség kialakulásában szerepet játszhatnak, ezért kiemelten fontos az expozíció minimalizálása.
A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-vegyületek) bizonyos szerves anyagok (pl. fa, szén, olaj és üzemanyagok) tökéletlen égésekor keletkeznek. Környezetünkben több száz ilyen vegyület létezik. A PAH-vegyületek megtalálhatók a bel- és kültéri levegőben egyaránt, így az emberi szervezetbe jutásuk elkerülhetetlen; az expozíció mértéke azonban csökkenthető.
Hogyan kerülhetünk kapcsolatba a PAH-vegyületekkel?
A helytelen lakossági fűtési módok, a járművek kipufogógázai, az ipari- és erdőtüzek, valamint a dohányzás miatt számos policiklusos aromás szénhidrogén vegyület jut a környezetbe. Előfordulhatnak a gumi és a műanyag lágyításához használt olajokban, és jelen lehetnek ezen alapanyagokból készült, valamint a gumi újrafeldolgozása során előállított használati tárgyakban is.
Ezenfelül az ételeken keresztül is a szervezetünkbe juthatnak a PAH-vegyületek. A szennyezett levegőjű és talajú területeken termelt leveles zöldségekben, gyökérzöldségekben, olajnövényekben és gabonákban jellemzően megtalálhatóak ezek a vegyületek, valamint az ételek grillezése során is a levegőbe és ételeinkbe kerülhetnek. Nagyobb mennyiségben találtak PAH-vegyületeket a hagyományos módon füstölt, illetve szárított élelmiszerekben, valamint zsírokban és olajokban. Elmondható tehát, hogy az ételkészítés módja hatással van az expozíció mértékére: megnő a koncentrációjuk például használt olajban való sütéskor, illetve az ételek elkészítése során a beltéri levegőben is, amit tovább ronthat a szellőztetés elmulasztása.
Veszélyeztetett korosztály
Kismamáknak és gyermekeknek célszerű kerülni a kerti grillező füstjét, és nem ajánlott sokat fogyasztani a hagyományos füstöléssel tartósított élelmiszerekből sem. Érdemes előnyben részesíteni az ételek párolását és főzését a sütéssel (különösen a használt olajban, illetve a faszénen való sütéssel) szemben. Ajánlott továbbá a forgalmasabb városrészek elkerülése, kiváltképp kedvezőtlen levegőminőség esetén. Kifejezetten javasolt a dohányzásról való leszokás, illetve a dohányzók társaságának kerülése – különösen zárt térben.
A PAH-vegyületek egészségkárosító hatásai
A PAH-vegyületek közül számos bizonyítottan rákkeltő (pl. benzo[a]pirén), többségük hormonháztartást zavaró hatású, ezért számos kóros állapot kialakulásának kockázati tényezőiként tartják számon. A fejlődő szervezetben megzavarhatják a nemi fejlődést, az idegrendszer normális fejlődését, valamint az immunvédekezés megfelelő kialakulását. Más tényezőkkel együtt hozzájárulhatnak a termékenység csökkenéséhez, illetve a meddőséghez.
Mit tehetünk az expozíció csökkentése érdekében?
Fontos az erdő- és bozóttüzek, valamint az ipari szennyeződések megelőzése. Gépjármű használata helyett javasolt a tömegközlekedés vagy a kerékpározás előnyben részesítése, amivel csökkenthető a PAH-vegyületek koncentrációja a levegőben. Az avar és a kerti hulladék elégetése helyett a komposztálás vagy a szelektív gyűjtésük szintén csökkenti a PAH-vegyületek kibocsátását.
A PAH-vegyületekre vonatkozó korlátozások
Az ismert egészségkárosító hatásuk miatt számos élelmiszerben (pl. olajok, zsírok, füstölt húsok, bébiételek, anyatej-helyettesítő tápszerek) határértéket állapítottak meg az egyes PAH-vegyületek mennyiségére az Európai Unióban. Továbbá határérték vonatkozik a kültéri levegőminőségre, valamint a gyermekjátékokra, gyermekápolási termékekre, műanyag és gumi termékekre, a műfüves labdarúgópályák töltőanyagára is.
Ezenfelül jogszabály tiltja a hulladékok, műanyagok, gumik, fáradt olaj, festett, ragasztott vagy lakkozott faanyagok égetését.
Ajánlott tartalom:
Kémiai anyagok a szervezetünkben
Mikroműanyagok a környezetünkben
Penészgombák és mikotoxinok
PFAS
