A policistás ovárium szindróma (PCOS) egy gyakori, összetett, tüneteiben széles skálájú betegség, amely statisztikai adatok alapján minden tizedik fogamzóképes életkorban lévő nőt érint.
A petefészkekben kialakuló kórkép hormoneltéréseket, szénhidrátanyagcsere-rendellenességeket (cukorbetegség, hyperinsulinaemia), magas vérnyomást, menstruációsciklus-zavarokat, bőrproblémákat, fokozott szőrnövekedést (hirsutizmus), akár meddőséget is előidézhet.
A policisztás petefészkek (amelyek a normálisnál nagyobbak is lehetnek) nagyszámú, akár 8 mm nagyságú olyan tüszőt tartalmaznak, amelyek nem képesek megrepedni, petesejtet kibocsátani – ezért előfordul, hogy csak meddőségi kivizsgálás során derül fény az elváltozásra. A betegek jelentős része túlsúllyal küzd.
A PCOS nem gyógyítható, de a tüneteinek nagy része jól kezelhető.
A PCOS főbb tünetei
A policisztás ovárium szindróma tünetei változatosak, egyénenként eltérő módon fordulhatnak elő – ugyanakkor arra is van példa, hogy a betegség teljesen tünetmentes.
A főbb tünetek lehetnek:
- túlzott szőrnövekedés az arcon, a mellkason, a hason vagy a háton (a férfi nemi hormon – androgén – túltermelődése miatt);
- ritkuló haj vagy kopaszodás (allopécia);
- szabálytalan menstruáció vagy a menstruáció hiánya (nincs vagy nem rendszeres a peteérés) vagy rendellenes hüvelyi vérzés (pl. 35 napnál hosszabb ciklus);
- nehezített teherbeesés vagy meddőség;
- pattanások megjelenése a bőrön, súlyosabb aknés panaszok;
- sötét foltok (striák) a bőrön;
- súlygyarapodásra való hajlam;
- mentális egészségügyi problémák (depresszió, szorongás, hangulatváltozások);
- hyperinsulinaemia, cukorbetegség tünetei.
A PCOS első jelei általában a serdülőkor második felében vagy a húszas évek elején mutatkoznak meg.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tünetek alapján PCOS gyanúja áll fenn, nőgyógyász szakorvost kell minél előbb felkeresni, aki – ha a diagnózis igazolódik – megkezdi a tünetek, adott esetben a meddőség kezelését, vagy továbbirányítja a beteget a megfelelő ellátóhelyre.
A PCOS kiváltó okai
A policisztás ovárium szindróma hátterében hormonelváltozás áll. A betegség során a női szervezet nagy mennyiségben termel férfi nemi hormont (tesztoszteront), ami hatással van a női menstruációs ciklusra, jellegzetes panaszokat okozva.
A fokozott hormontermelés oka ismeretlen, de gyakran társul cukorbetegséggel. Nemritkán a családi halmozódás is megfigyelhető.
A PCOS szövődményei
A PCOS számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, melyek a következők:
- prediabétesz (csökkent glükóztolerancia, emelkedett éhomi vércukorszint);
- 2-es típusú cukorbetegség;
- metabolikus szindróma (magas vérnyomás, magas koleszterinszint, emelkedett vércukorszint);
- szív- és érrendszeri betegség;
- méhtestrák (endometriumkarcinóma);
- alvási apnoe;
- szexuális problémák;
- teherbeesési nehézségek, meddőség.
A PCOS diagnosztizálása
A policisztás ovárium szindróma diagnosztizálása nem egyszerű, mivel a lehetséges tünetek szerteágazók, ráadásul gyakran ezek közül csak néhány jelentkezik a betegeknél. A betegséget az úgynevezett Rotterdam-kritériumrendszer alapján lehet felállítani, amely magában foglalja a peteérés zavarát, a női nemi hormonok arányának felborulását, a férfi nemi hormonok emelkedett szintjét, valamint az ultrahangvizsgálat során észlelt ciszták jelenlétét a petefészkeken.
A kezelőorvos a diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokat végezheti vagy rendelheti el:
- vérvizsgálat (a vér hormonszintjének – pl. tesztoszteron-, koleszterin- és glükózszintjének – ellenőrzése);
- hüvelyi ultrahangvizsgálat (a petefészkek és az azokban esetlegesen fellelhető ciszták vizsgálata).
A PCOS kezelése
A policisztás ovárium szindróma nem gyógyítható, kezelése a fennálló panaszoktól függ. A gyógyszeres kezelés mellett (vércukorszint-csökkentő gyógyszer, fogamzásgátló, ovulációt kiváltó kezelés) fontos az életmódváltás. Az egészséges táplálkozás, az alacsony szénhidráttartalmú diéta és a rendszeres testmozgás sok, PCOS okozta fizikai és érzelmi problémán képes segíteni.
Már kismértékű testsúlycsökkenés is segíthet a menstruációs ciklus helyreállításában, javíthatja a teherbeesés esélyét, és csökkentheti a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát.
Egyes esetekben sor kerülhet műtéti beavatkozásra is, ha a petefészkeken kialakult ciszták túlságosan elszaporodnak vagy megnőnek (a petefészkek ék alakú kimetszése), illetve megfontolandó lehet egyes tünetek külsőleges (kozmetikai) kezelése is.
