A polipok a szervezetünkben bárhol kialakulható kisebb-nagyobb nyálkahártya-növedékek. A polipok többsége nem okoz panaszokat és jóindulatú, de vannak olyan polipok, amelyek – hosszú idő után – rosszindulatúvá válhatnak, ezért szükség van a rendszeres ellenőrzésükre.
Polip sokfelé előfordulhat a szervezetben, mivel sejtburjánzás bármely hámszövetből kiindulhat. Viszonylag gyakori az orr-, a méhnyálkahártya- és a hólyagpolip, de az emésztőrendszer több pontján is kialakulhat: a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékonybélben, a vastagbélben és a végbélben is.
A polipok nagy része egy nyéllel kapcsolódik a nyálkahártyához, ezek az kocsányos polipok. Az ún. ülő polipoknak nincs kocsányuk és nyelük, ez a veszélyesebb típus, ezért nagyobb figyelmet igényel.
A legtöbb polip tünetmentes, gyakran csak akkor derül rá fény, ha
- elzáródást okozn (ilyenkor sürgős beavatkozás lehet szükséges),
- vérzést okoz (bő vérellátásuk miatt).
A polipok egy része hosszabb idő – akár 10 év – elteltével rosszindulatúvá válhat. Nagy a rosszindulatú átalakulás veszélye a főként öröklött, családi halmozódást mutató vastagbél-polyposis (nagyszámú polip) esetében is, amikor több száz vagy akár több ezer polip jelenik meg a bélfalon.
A polipok leggyakoribb típusai
Orrpolip: fájdalommentes, könnycsepp vagy szőlőszem alakú, duzzadt kinövés az orr- vagy az orrmelléküreg nyálkahártyáján. Általában krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében alakul ki, amit okozhat asztma, allergia, egyes immunbetegségek. A kisebb orrpolipok általában nem okoznak tüneteket, a nagyobb kinövések légzési nehézséget, orrdugulást, fejfájást, szaglásvesztést okozhatnak.
Méhnyálkahártya-polip: a méh nyálkahártyából kiinduló jóindulatú képződmény. Kialakulásában szerepet játszhat gyulladás, fogamzásgátló tabletta szedése, fertőzés vagy a genetika is. Kisebb változatuk nem okoz panaszokat, a nagyobbak jelenlétére a fokozott váladékozás, rendellenes vérzés vagy fogantatási nehézség hívhatja fel a figyelmet. Bármely életkorban kialakulhat, de a változókorral megnő az esélye.
Ha felmerül a méhnyálkahártya-polip gyanúja, az orvos hüvelyi és hasi ultrahangvizsgálattal vagy méhtükrözéssel állapítja meg a diagnózist, amely során a polip akár el is távolítható. A későbbi onkológiai kockázat miatt a méhpolip műtéti eltávolítása akkor is javasolt, ha nem okoz panaszt.
Húgyhólyagpolip: a húgyhólyag nyálkahártyáján jelenik meg, nagyobb valószínűséggel idősebb férfiaknál fordul elő. Általában nem okoz tüneteket, a gyakoribb vizelés, a vizelés közbeni fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet. A húgyhólyagrák az egyik leggyakoribb rosszindulató daganat, ezért jóindulatú polip esetén is szükséges a rendszeres kontroll.
Gyomorpolip: képződését a gyomor krónikus gyulladása (gyomorhurut) okozhatja, illetve egyes gyógyszerek rendszeres szedése (pl. a gyomor savasságának csökkentésére). A nagyobb polipok kifekélyesedhetnek, és tünetek is jelentkezhetnek: fájdalom és érzékenység a hasban, hányinger, emésztett vér a székletben, illetve a vérszegénység tünetei.
A nagyra nőtt polipokat általában endoszkóppal (gyomortükrözés során) távolítják el. A gyomorpolip rákmegelőző állapot lehet, tehát általában szükséges az eltávolítása.
Vastagbélpolip: a bélrendszerben több helyen – különösen a vastagbélben és a végbélben – képződhetnek polipok, előfordulásuk 50 év felett gyakoribb. A kis méretű polipok nem okoznak panaszokat, a nagyobb méretűek tünetei lehetnek: véres, nyákos széklet, hasmenés, hasi fájdalom. Súlyosabb esetben bélelzáródást is okozhatnak.
Minél nagyobbak a polipok, annál nagyobb az esetleges rosszindulatú átalakulás veszélye, ezért 50 év felett javasolt kétévente székletvérvizsgálatot végeztetni a rejtett vérzés kimutatására, illetve gyanú esetén kolonoszkópia (vastagbéltükrözés) végeztetése. A vastagbéltükrözés során elvégezhető a polipok eltávolítása is.
Mikor forduljon orvoshoz?
A polipra utaló tüneteket mindig komolyan kell venni, mivel rosszindulatú daganat jelei is lehetnek, másrészt felhívhatják a figyelmet más betegségekre is. Ha felmerül polip kialakulásának gyanúja, amelynek tünetei szervrendszerenként eltérők, keresse fel a háziorvosát, aki a tünetek alapján dönt a szükséges teendőkről.
A polipok felfedezése érdekében ajánlott rendszeresen részt venni szűrővizsgálatokon, különösen, ha a családban már előfordult ilyen panasz.
Lásd még: Vastagbélszűrés
A polipok diagnosztizálása
A polip típusának megállapításához szövettani vizsgálat szükséges. Ennek érdekében mintát vesznek (biopszia) a laboratóriumi elemzéshez. Ha a polip az elhelyezkedése miatt nehezen elérhető, akkor a mintavételhez endoszkópos beavatkozásra van szükség.
A polipok kialakulásának okai
A polipokat a sejtek rendellenes növekedése okozza, aminek hátterében a genetikai állomány (DNS) valamilyen hibája áll. Ilyen hibák (mutációk) kialakulhatnak spontán vagy másodlagosan, valamilyen hosszan fennálló betegség – pl. allergia, krónikus gyulladás – következményeként. Kialakulásukat elősegítik a helyi irritációs tényezők, esetleg hormonális változások.
Ha a családban előfordult már bizonyos típusú polip, akkor kialakulásának esélye a szokásosnál nagyobb az örökölhető genetikai hajlam miatt.
Egyes polipok kialakulásának kockázatát csökkenti az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve a dohányzás mellőzése.
A polipok kezelése
A kezelés függ a polip típusától, méretétől, mennyiségétől, elhelyezkedésétől. Egyes polipok nem igényelnek kezelést, de vannak, amelyeket el kell távolítani a rosszindulatú elváltozás kockázatának csökkentése vagy az okozott panaszok megszüntetése érdekében.
A polip eltávolításával a tünetek megszűnnek, ám a polip hajlamos a kiújulásra, ezért megvan a valószínűsége annak, hogy a későbbiekben visszatér a panasz.
Műtét után rendszeres kontroll javasolt akkor is, ha nem jelentkeznek tünetek.
