A prosztata – magyar nevén dülmirigy – körülbelül 3 cm átmérőjű szerv a férfiak szervezetében, amely a húgyhólyag alatt, a húgycsövet körülölelő módon helyezkedik el. A prosztataproblémák tünetei is az elhelyezkedéséből adódnak: a szerv duzzanata a húgycső nyomásával (beszűkülésével) jár, ami vizelési zavarokhoz vezethet.
A prosztata méretbéli növekedésének hátterében jellemzően az életkorral együtt járó jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata hiperplázia) áll, amely az 50 év feletti férfiak több mint harmadát érinti. Előfordulhat azonban, hogy a megnagyobbodást prosztatagyulladás (prostatitis) vagy a prosztata daganatos elváltozása idézi elő.
A prosztataproblémák főbb tünetei
A prosztataproblémák túlnyomó része a húgycső szűkületéből adódik, mert a szűkület megakadályozza a húgyhólyag teljes kiürítését, a vizelet szabad, egyenletes folyását.
Prosztataproblémák esetén tapasztalható tünetek:
- nehezen indítható vizelés;
- akadozó vagy gyenge vizeletsugár;
- erőlködés a vizeletürítéskor;
- gyakori, hirtelen vizelési inger;
- éjszakai vizelés;
- fájdalmas vizelés (csípő érzet is lehet);
- fájdalmas ejakuláció;
- opálos, nem áttetsző vizelet;
- véres vizelet vagy ejakuláció;
- gáttájéki fájdalom.
Előfordulhat továbbá a herék, a herezacskó, a hímvessző vagy a végbél fájdalma is.
Már egyetlen tünet megléte is felvetheti a prosztataprobléma gyanúját.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a vizelésében változást vagy a prosztataproblémák főbb tünetei közül bármelyiket tapasztalja, forduljon háziorvosához!
A prosztatamegnagyobbodás szövődményeként húgyúti fertőzés alakulhat ki, amely a férfiak esetében mindig komplikált fertőzésnek számít, és orvosi ellátást igényel.
Húgyúti fertőzés
A húgyúti fertőzést a prosztatamegnagyobbodás tünetein túl az alábbi tünetek jellemzik:
- fájdalmas vizelés vagy csípő érzés vizelés közben;
- nem áttetsző, opálos vizelet;
- alhasi fájdalom, diszkomfortérzet;
- véres vagy bűzös vizelet;
- láz vagy épp ellenkezőleg: alacsony testhőmérséklet.
Mielőbb forduljon orvoshoz, ha felmerül a húgyúti fertőzés gyanúja, és az alábbi, vesekárosodásra utaló tünetek valamelyikét tapasztalja:
- vizelet egész napos elmaradása;
- magas láz és hidegrázás vagy ellenkezőleg: alacsony testhőmérséklet;
- zavartság, beszédzavar;
- alhasi fájdalom vagy hátfájdalom;
- véres vizelet.
Az akut vizeletelakadás súlyos, a hólyagszakadás veszélyével járó, sürgős ellátást igénylő állapot, így mielőbb forduljon orvoshoz, ha ezeket a tüneteket tapasztalja:
- hirtelen vizelési képtelenség;
- erős alhasi fájdalom;
- hasfalon keresztül is kitapintható, duzzadt húgyhólyag.
A prosztataproblémák kiváltó okai
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kialakulásában központi szerepük van az androgén hormonoknak, amit alátámaszt, hogy a serdülőkort megelőzően kasztrált, illetve károsodott androgénaktivitással rendelkező férfiak esetében nem alakul ki az elváltozás. A prosztata sejtjeinek újbóli, szabályozatlan osztódását előidéző, időskori hormonális változások pontos részletei, annak kiváltó folyamatai viszont továbbra sem teljesen tisztázottak.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás a 40-50 év feletti férfiakra jellemző, ezzel szemben a prosztatagyulladás bármely korcsoportot érintheti, hátterében pedig általában valamilyen kórokozó – baktérium, gomba, parazita – által okozott fertőzés állhat.
A prosztatarák (prosztata karcinóma) inkább az idősebb férfiakat veszélyezteti, a kialakulásának pontos okai még nem ismertek. Rizikótényezőként nagy szerepet tulajdonítanak a hormonális és környezeti tényezőknek, valamint a családi előzményeknek (volt-e prosztata- vagy emlődaganat a beteg közeli hozzátartozói között).
A prosztataproblémák lehetséges következményei
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás szabályozatlan sejtszaporulat, ám ezek a sejtek nem törnek ki a helyükről, nem képeznek áttétet, és nem növelik a rosszindulatú daganatos elváltozások kialakulásának kockázatát sem.
Prosztataproblémák esetén a részleges vizeletürítés következtében pangó vizelet maradhat a hólyagban, ami növeli a húgyúti fertőzések és a húgykövek kialakulásának kockázatát, illetve súlyosabb, előrehaladottabb esetekben a vesék tartós károsodásához is vezethetnek. A prosztataproblémák hirtelen fellépő teljes elzáródást is okozhatnak a húgyutakban.
A prosztatadaganatok kései stádiumukban áttéteket, jellemzően csigolyákat érintő csontáttéteket képezhetnek. Ilyen esetekben a 10 éves túlélési arány jóval kedvezőtlenebb: 10–40% közötti.
Prosztataszűrés
A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganattípus a férfiaknál: a daganatos megbetegedések okozta halálozások körülbelül 10%-áért felelős. Európában a harmadik leggyakoribb daganattípus. Magyarországon átlag fölötti a rákos megbetegedések, illetve az abban elhunytak száma, ami sok esetben a kései felismerés következménye.
Korai stádiumban a daganatos megbetegedések nagyobb hatékonysággal kezelhetők – a 10 éves vagy azt meghaladó túlélési arány meghaladja a 90%-ot –, ezért kiemelt szerepük van a szűrővizsgálatoknak.
Prosztatabetegségre gyanús tünetekkel jelentkező pácienseknél, illetve fokozott daganatrizikójú személyeknél az alábbi vizsgálatokat végezhetik el az urológiai szakrendelésen:
- vér prosztataspecifikus antigén- (PSA-) szintjének vizsgálata
- rektális digitális vizsgálat (RDV)
A prosztataspecifikus antigén (PSA) a prosztata által termelt fehérje, amelynek mennyisége arányos módon jelezheti a prosztata mirigyes állományának sejtszaporulatát vagy túlzott aktivitását. A fehérje mennyiségi növekedését egyaránt okozhatja prosztatarák, prosztatagyulladás és prosztatamegnagyobbodás is.
A rektális digitális vizsgálat a végbél kitapintásos vizsgálatát jelenti. A prosztatarák általában a prosztata külső részein alakul ki – szemben például a jóindulatú prosztatamegnagyobbodással, ahol a sejtszaporulat a belső régiókat érinti –, ezért az orvosok a daganatot már a korai fázisában is képesek kitapintani a végbél felől. A rektális digitális vizsgálat kellemetlennek tűnhet, de gyors, fájdalmatlan és rendkívül fontos rutinvizsgálatról van szó, amelynek nagy jelentősége van – többek között – a prosztatarák korai felismerésében is.
Kapcsolódó tartalmak:
