A prosztatarák a prosztata mirigyeit bélelő hámból kiinduló rosszindulatú daganat. Elsősorban az idősebb férfiakat érinti, de 40 éves életkor után bármikor megjelenhet. Előfordulásának gyakorisága a korral nő, a gyakorisági csúcsot a 75. életévben éri el.
A prosztatarák a férfiak többségénél lassan kifejlődő betegség, ezért korai felismerése kiemelt jelentőségű. Megfelelő kezelés mellett hosszú ideig lehet élni vele súlyos következmények nélkül.
A prosztatarák főbb tünetei
A prosztata (dülmirigy) egy mirigyes szerv a férfiakban; feladata, hogy tápanyagban gazdag váladékot termel a hímivarsejtek számára. A szelídgesztenye alakú és nagyságú prosztata a húgyhólyag alatt és a végbél előtt, a hímvessző gyökénél helyezkedik el.
A prosztatarák lassan növekszik, a korai időszakban (évekig) rendszerint nem okoz tüneteket, ezért nehéz időben felismerni. Néhány típus agresszíven terjed, ami súlyos megbetegedéshez, halálhoz vezethet.
A növekedése során az alábbi tünetek jelenhetnek meg:
- gyakori vizelés, különösen éjjel;
- hirtelen jelentkező vizelési inger;
- nehezen induló vizelés;
- vizeletvisszatartási nehézség;
- gyenge, vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár;
- fájdalmas, égető érzés vizelés közben;
- vér megjelenése a vizeletben vagy az ondóban.
Az előrehaladott, áttétekkel járó betegség esetén jelentkezhet:
- deréktáji fájdalom,
- merevség, fájdalom a csípőben vagy a comb felső részében.
A kor előrehaladtával gyulladás vagy jóindulatú megnagyobbodás miatt is megnövekedhet a prosztata, panaszok esetén fontos a kivizsgálás a prosztatarák és a jóindulatú elváltozás elkülönítése érdekében!
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha vizelési szokásaiban változást tapasztal, esetleg véres a vizelete, mielőbb forduljon urológus szakorvoshoz. A tünetek nem feltétlenül jelentenek prosztatarákot, de a háttérben álló ok kivizsgálása és a probléma korai felismerése növeli a gyógyulás esélyét.
A prosztatarák kialakulásának oka
A prosztatarák oka nem teljesen ismert, de kialakulásában az alábbi tényezők játszhatnak szerepet. A kialakulásának kockázatát növeli az elhízás, ami egyúttal az agresszív típusú rák kialakulását is elősegíti.
A betegség kockázata az alábbi tényezők hatására is emelkedhet:
- Genetikai tényezők - a prosztatarákos beteg vér szerinti férfi rokonainál háromszor gyakoribb a prosztatarákos megbetegedés.
- Környezeti tényezők - a prosztatarák kifejlődésének kockázatát növeli a zsírban gazdag táplálkozás, illetve a kadmium hatásának kitettség (pl.: forrasztás, galvanizálás).
- Hormonális hatások. - a prosztatarákos betegek tesztoszteronszintje a szokottnál magasabb.
A prosztatarák lehetséges szövődményei
A prosztatarák kezeletlenül ráterjed a környező szövetekre, vagy áttéteket adhat a szervezet távolabbi pontjaiba. Leggyakrabban a csontokba ad távoli áttéteket. További szövődményként jelentkezhet vizelettartási probléma vagy merevedési zavar.
A prosztatarák diagnosztizálása
A prosztatarák kivizsgálása során az anamnézis és a tünetek kikérdezése után többféle vizsgálatot végezhet a kezelőorvos. Általában sor kerül rektális vizsgálatra, vagyis a prosztata végbélen keresztül történő tapintásos vizsgálatára. Különböző képalkotó vizsgálatokat is végeznek, például végbélen keresztül végzett ultrahangos vizsgálatot vagy MRI-vizsgálatot.
Vérvizsgálat is történhet, többek között a vér (prosztataspecifikus antigén) PSA-szintjének ellenőrzése céljából. Prosztatarák esetén legtöbbször a PSA-szint emelkedett, azonban a magasabb érték más betegség/állapot jele is lehet. A prosztatarák pontos diagnózisához szövettani mintavétel (biopszia) szükséges.
A prosztatarák kezelése
A prosztatarák kezelése a daganat stádiumától függően változik. Korai stádiumban lévő prosztatadaganatokat nem minden esetben kezelik. Sokszor elég lehet szoros orvosi kontroll.
A súlyosabb prosztatarák kezelési módjai az alábbiak lehetnek:
- Sebészi beavatkozás: ha a prosztatarák nem terjed túl a prosztata tokján, akkor a prosztata eltávolítása rendszerint kielégítő eredményt ad.
- Sugárkezelés: általában más terápiák kiegészítéseként használják, de a bizonyos típusú prosztatarák esetében elsődleges kezelési mód is lehet.
- Hormonterápia: célja a férfi nemi hormonok (tesztoszteron, androgének) hatásának gátlása, vagy szintjének csökkentése.
- Kemoterápia: általában előrehaladottabb, áttétet adó prosztatarákok kezelésénél alkalmaznak kemoterápiát, kombinálva egyéb kezelési módokkal.
A prosztatarák kezelésének mellékhatásai
A kezelések mellékhatásai az alábbiak lehetnek:
- Erekciózavar: a műtéti beavatkozás, a hormon- és sugárkezelés az esetek többségében impotenciához vezet (ez minimalizálható az újfajta, idegkímélő technikákkal, illetve az erekciós problémák egy része hatékonyan kezelhető).
- Vizelettartási elégtelenség (inkontinencia): a betegek jelentős hányadánál kialakul, de gyakran csak átmenetileg;
- Gyakori vizelési inger: a sugárterápia károsíthatja a prosztata környékét.
- Hasmenés: a besugárzás a közeli végbélben gyulladást válthat ki a betegek mintegy 10%-ánál.
- Csökkent szexuális vágy, hőhullám, fáradtság, illetve szívbetegségek és memóriavesztés kialakulásának kockázata: a hormonkezelés következményeként.
A prosztatarák megelőzése
A prosztatarák kialakulásának megelőzése érdekében a legtöbb amit tehet, az egészséges életmódra való törekvés.
Ezen kívül fontos az elváltozás korai felismerése. A prosztataszűrés gyakoriságára vonatkozóan sokféle ajánlás van életben. Általános javaslat, hogy a döntés a kezelőorvossal való konzultáció után szülessen, ahol a páciens és a kezelőorvos közösen mérlegelni tudja ez egyedi kockázati tényezőket és a szűrés elvégzéséből eredő előnyöket és hátrányokat.
Prosztatabetegségre gyanús tünetekkel jelentkező, illetve fokozott daganatrizikójú személyeknél az alábbi vizsgálatokat végezhetik el az urológiai szakrendelésen:
- a vér PSA-szintjének vizsgálata;
- rektális digitális vizsgálat (RDV).
Kapcsolódó tartalom: Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak
