Protézisműtét előtt és után

Az ízületek sérülése vagy kopása jelentősen rontja az életminőséget: fájdalmat, az ízületi mozgások beszűkülése következtében pedig mozgáskorlátozottságot okoz. Amikor a konzervatív (nem műtéti) kezelések már nem hoznak eredményt, az ízületi funkció helyreállítására a protézisműtét jelenthet megoldást.

A műtét célja a fájdalom csökkentése, a beszűkült ízületi mozgásterjedelem növelése, mindezek révén pedig a beteg életminőségének javítása és a mindennapi életéhez szükséges funkciók helyreállítása.

A leggyakrabban végzett protézisműtétek a csípő- és a térdprotézis beültetése, melyek nagyobb megterhelést okozó, gondos előkészületet és tudatos rehabilitációt igénylő műtéti beavatkozásnak számítanak. A jó eredményhez nemcsak a sebész és az egészségügyi csapat munkája, hanem a páciens felkészülése és együttműködése is elengedhetetlen.

Felkészülés a műtétre

A műtét előtti megfelelő tájékozottság és a műtétre való felkészülés csökkentheti a szövődmények kockázatát, gyorsíthatja a páciens felépülését és növelheti az általános komfort- és biztonságérzetét.

Részletes tájékozódás

Fontos, hogy a páciens átfogó ismeretekkel rendelkezzen a műtétről, az ahhoz szükséges vizsgálatokról, a kivizsgálás folyamatáról és a műtétet követő rehabilitációs folyamatról.

Feltétlenül beszélje meg kezelőorvosával az alábbiakat:

  • Milyen vizsgálatok szükségesek a műtéthez?
  • Milyen műtéti technikát alkalmaznak (pl. minimál invazív, robotasszisztált stb.)?
  • Milyen szövődményei lehetnek a beavatkozásnak?
  • Milyen következményekkel járhat, ha nem vállalja a műtétet?
  • Mennyi ideig tart a kórházi ellátás?
  • Mennyi ideig és milyen formában történik az azt követő rehabilitáció?
  • Milyen teendők lesznek a protézis beültetését követően?

Orvosi vizsgálatok, egészségi állapot optimalizálása

A protézisműtétek nagy részét előre tervezetten, hetekkel-hónapokkal előre megadott időpontban végzik, így van idő a beteg egészségi állapotának optimalizálására a műtét előtt, hogy a komoly beavatkozás minél kisebb megterheléssel járjon a számára.

Fontos, hogy a krónikus betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség stb.) jól kontrolláltak legyenek – ebben a háziorvos tud segítséget nyújtani, szükség esetén a megfelelő szakemberhez való irányítással).

A protézisbeültetés előtt góckutatás is szükséges (fül-orr-gégészeti-, urológiai/nőgyógyászati-, fogászati-, valamint vizeletvizsgálat), hogy a mesterséges anyag szervezetbe ültetése előtt kizárják az esetleges krónikus gyulladás fennállását, adott esetben pedig megfelelően kezeljék.

A műtét előtt továbbá javasolt:

  • csontritkulás-vizsgálat;
  • friss laborvizsgálat (vérkép, véralvadás-, máj- és vesefunkció-, vércsoport-, általános vizeletvizsgálat);
  • friss mellkasröntgen;
  • friss EKG-vizsgálat;
  • aneszteziológiai (altatóorvosi) szakvizsgálat;
  • a beteg által szedett gyógyszerek műtét előtti áttekintése, bizonyos gyógyszerek leállítása, esetleg más készítményekkel való helyettesítése – ezzel kapcsolatban az altatóorvos ad részletes tájékoztatást;
  • testsúlyoptimalizálás: túlsúly esetén a testsúly csökkentése nagy előnyt jelent, mivel kisebb terhelés esetén sikeresebb a rehabilitáció, valamint csökkenti a műtéti és a posztoperatív komplikációk rizikóját;
  • tápláltsági állapot javítása;
  • izomerő fejlesztése: már a műtét előtt érdemes orvosilag engedélyezett erősítő gyakorlatokat végezni az érintett ízület körüli izmok megerősítésére, illetve fontos a felsőtest izmainak edzése is, hiszen a műtétet követően a járást segítő segédeszközök (járókeret, mankók stb.) használatakor fontos a megfelelő edzettségi állapot;
  • légzőtorna.

Dohányzás és alkoholfogyasztás

A dohányzás különösen kedvezőtlen mind a műtéthez szükséges altatás, mind a műtétet követő rehabilitáció szempontjából. Rontja a légzésfunkciót, a vérkeringést, lassítja a sebgyógyulást, növeli a fertőzések és a posztoperatív szövődmények kialakulásának kockázatát. A dohányzást célszerű a műtét előtt 3 hónappal abbahagyni.

Az alkoholfogyasztás is negatívan befolyásolja a kórházi kimenetelt és a sebgyógyulást, valamint növelheti az altatási szövődmények kockázatát is.

Otthoni környezet előkészítése

A műtétet követő időszakban átmenetileg mozgáskorlátozottság várható, ezért fontos, hogy „balesetmentesített” és kényelmes környezet várja a műtétről hazatérő beteget a rehabilitációra.

  • Távolítsa el a balesetveszélyes, illetve az olyan tárgyakat, amelyeken el lehet botlani (szőnyegek, kábelek, rendezetlen bútorok stb.)!
  • Tervezze meg a „járási útvonalakat” a lakásban, hogy legyen elegendő hely a mankóval, járókerettel való közlekedéshez!
  • Tegye elérhető közelségbe a mindennapi használati tárgyakat (pl. étel, ital, gyógyszerek, telefon, könyvek stb.), hogy ne kelljen hajolgatni, nyújtózkodni, létrára mászni.
  • Érdemes a fürdőszobába, vécébe kapaszkodókat, csúszásgátlót, vécémagasítót beszerezni.
  • Gondoskodjon az ülőalkalmatosságoktól (pl. karfás szék, stabil ülőfelület) és éjszakai világításról (éjjeli lámpa).
  • Többszintes lakás esetén érdemes a földszintre átszervezni az életteret az első hetekben, és a legszükségesebb, mindennapi használati tárgyakat ott elhelyezni, hogy ne kelljen mankóval lépcsőzni.
  • Érdemes előre gondoskodni a segítő személyekről az első hetekben, akik segítséget tudnak nyújtani a bevásárlásban, ház körüli feladatokban, közlekedésben.
  • Töltse fel előre a tartós élelmiszer- és gyógyszerraktárait.
  • Használjon eldobható vagy egyszerűen tisztítható edényeket, hogy ne legyen sok mosogatnivaló.

Hogyan készülhet fel a műtét utáni szakaszra?

A műtéttől a teljes rehabilitációig tartó időszak több szakaszra osztható: a műtétet követő első 24 órára, a kórházi időszakra, az otthon töltött első hetekre, majd a hosszabb távú alkalmazkodásra. A rehabilitáció során a siker kulcsa a fokozatosság, a szoros orvosi kontroll és a türelem.

Mi várható az első 24 órában?

A műtétet követő első 24 órában folyamatosan ellenőrzik a beteg legfontosabb élettani paramétereit, csillapítják a fájdalmát és trombózisprofilaxist alkalmaznak. Sokszor már ekkor megkezdődik gyógytornász segítségével a beteg mobilizálása: ágyban felülés, felkelés, valamint rövid séta segédeszközzel. Ez javítja a vérkeringést, és segíthet megelőzni a vérrögök kialakulását.

A kórházi tartózkodás

A kórházi tartózkodás alatt folyamatosan ellenőrzik a beteg állapotát, gyógytornász segítségével folytatódik a fokozatos mobilizálás, valamint az otthonába bocsátáshoz szükséges tornagyakorlatok, mozgásformák helyes kivitelezésének és a mozgást segítő segédeszközök alkalmazásának elsajátítása.

Az otthoni időszak

Az otthon töltött időszak is kifejezetten fontos a rehabilitáció szempontjából. A gyógytornász által megtanított, orvos által engedélyezett gyakorlatok fokozatos terheléssel járó kivitelezése és rendszeres végzése kiemelt jelentőségű.

Segíthet a sebgyógyulásban, enyhítheti a végtagi duzzanatot (vizenyőt) a végtag átmeneti felpolcolása, szükség esetén borogatása, gyulladáscsökkentő alkalmazása. A fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszereket a kezelőorvos utasítása szerint kell alkalmazni.

A rehabilitáció során is ügyelni kell a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozásra, a tápanyagokban gazdag étkezésre és a testsúly normalizálására/megtartására az esetleges szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében.

A mozgáskorlátozottság ideje alatt fontos a trombózis megelőzése, amit a kezelőorvos által felírt véralvadásra ható gyógyszerek szedésével, valamint gyógytornával, mozgással lehet elkerülni.

Összefoglalás

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a protézisműtétek nagy műtéti megterhelést okozó beavatkozások, melyekre fontos, hogy a páciens és családja előre felkészüljön testileg-lelkileg, illetve anyagi és tárgyi erőforrás tekintetében is. A műtét nem állítja vissza „varázsütésre” az ízület eredeti állapotát és a mindennapi élethez szükséges funkciókat, de a műtétre való gondos felkészülés és a rehabilitációs folyamatban való tudatos részvétel jelentősen javítja a protézisműtét hosszú távú sikeres kimenetét és a beteg életminőségét. A műtét utáni időszakban a legfontosabb a türelmes és szoros együttműködés a kezelést végző szakszemélyzettel és a családdal, valamint az orvosi előírások és javaslatok szigorú betartása.

Ajánlott tartalom:

Ízületi injekciók

Degeneratív ízületi gyulladás

Ízületi betegségek étrendje

Szeptikus arthritis

Vállprotézis műtét

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk