A purin és a pirimidin molekulák az örökítőanyag (dezoxiribonukleinsav, DNS) és az általa kódolt információ átadásában résztvevő makromolekulák (ribonukleinsav, RNS) felépítésében, a jelátviteli utakban és az anyagcsere-folyamatokban energiát szolgáltató molekulák (pl. adenozin-trifoszfát, ATP) felépítésében nélkülözhetetlen építőelemek.
A purin és pirimidin molekulák újonnan is szintetizálódhatnak a szervezetben, valamint újrahasznosulhatnak a lebontó anyagcsere-folyamatok során. A purin molekula lebontásának végterméke a húgysav; a pirimidin lebontása során a citrát-körben szereplő köztes molekulák képződnek.
A purinlebontás (katabolizmus) rendellenességei
A purin a fehérjetartalmú élelmiszerek (például húsok, halak, belsőségek) fogyasztásával kerül a szervezetbe, de purin vegyületek keletkezhetnek a sejtek lebontása során is. A húgysav a purin nevű vegyületek lebontási terméke. A purin lebontásában számos enzim vesz részt.
Myoadenylát-deamináz deficiencia (izom adenozin-monofoszfát deamináz deficiencia)
Az enzim defektusa az AMP nukleotid lebontását érinti. Az enzim elégtelen működése esetén az érintettek akár tünetmentesek is lehetnek, azonban fizikai megterhelés hatására izomfájdalom vagy izomgörcs alakulhat ki. Terápiáját a fizikai aktivitás mérséklése jelentheti.
Adenozin-deamináz deficiencia
Az immunhiányos állapotot az adenozin lebontásában szerepet játszó enzim defektusa okozza. Az enzim elégtelen működése eredményeképpen a DNS-molekula szintézise károsodik, amire leginkább az immunrendszer sejtjei érzékenyek, így az enzimdefektus a SCID (súlyos kombinált immundefektus, severe combined immunodeficiency) betegség egy formáját okozza. Diagnózisához DNS-vizsgálat szükséges. Kezelésében az őssejt- vagy csontvelő-transzplantáció, valamint enzimpótló terápia segíthet.
A veleszületett immunhiányos állapotokról bővebben itt olvashat.
Purin-nukleozid-foszforiláz deficiencia
Ritka, genetikailag öröklődő defektus, amely immunhiányt és súlyos T-sejt-elégtelenséget okoz, emellett gyakran idegrendszeri tünetek is megjelennek. Limfóma, csecsemőmirigy-elégtelenség, visszatérő fertőzések, alacsony húgysavszint lehetnek a vezető tünetek, ezek mellett fejlődési elmaradás, ataxia (bizonytalan, ügyetlen mozgás) és fokozott izomtónus is jelentkezhet. Diagnózisa genetikai vizsgálattal történik. Csontvelő- vagy őssejt-transzplantáció enyhíthet a tüneteken.
Xantin-oxidáz deficiencia
Az enzim a xantinból és hypoxantinból való húgysavképződést katalizálja. Elégtelen működése esetén a xantin felhalmozódik, majd a vizeletben kristályok formájában kicsapódhat; emellett vérvizelés, veseköves panaszok és húgyúti fertőzések alakulhatnak ki. A diagnózis DNS-vizsgálattal történik. Kezelésként fokozott folyadékbevitel szükséges a kristályok kicsapódásának elkerülésére.
A purin szintézisének rendellenességei
A purin felépítésében résztvevő enzimek hibája is okozhat betegségeket.
Foszforibozil-pirofoszfát-szintetáz túlműködése
Az enzim túlműködése a purin túlképződéséhez vezet. A feleslegben lévő purin molekulák lebomlása megnöveli a húgysavszintet, ami köszvény kialakulásához, idegrendszeri tünetek megjelenéséhez és fejlődési elmaradáshoz vezethet. Kezelése allopurinollal és alacsony purintartalmú diétával történik.
Adeniloszukcinát deficiencia
Az enzim elégtelen működése jelentős intellektuális fejlődési elmaradást, autisztikus viselkedést és epilepsziához hasonló görcstevékenységet okoz. Diagnózisa DNS-vizsgálattal lehetséges. Nincs hatékony gyógymód az enzimdefektusra.
A purin újrahasznosításának rendellenességei
A purin nemcsak újonnan termelődhet, hanem a lebontó folyamatok során a mentési útvonalon újrahasznosulhat. Az utóbbi folyamatban résztvevő enzimek hibás működése is betegségekhez vezet.
Lesch–Nyhan-szindróma
Ritkán előforduló, X-kromoszómához kötött, recesszíven öröklődő megbetegedés, melyet a hipoxantin-guanin-foszforiboziltranszferáz (HPRT) enzim elégtelen működése okoz. Ez fokozott húgysavképződéssel jár, ami a köszvény és szövődményeinek kialakulására hajlamosít. Az érintetteknél kognitív- és viselkedési rendellenességek is kialakulnak. Általában csecsemőkorban, 3-12 hónapos kor között jelentkezik: a vizeletben narancsszínű homok jelenik meg, majd központi idegrendszeri érintettség alakul ki intellektuális fejlődési elmaradással, spasztikus cerebralis paresissel, akaratlan mozgások megjelenésével. Később köszvény, valamint szövődményei is kialakulhatnak. Diagnózisához fizikális-, valamint laborvizsgálatok és DNS-vizsgálat szükséges. Alacsony purintartalmú értend, valamint allopurinol segíthet a köszvény kialakulásának megelőzésében, azonban az idegrendszeri tünetekre nincs hatásos gyógymód.
Adenin-foszforiboziltranszferáz defektus
Az enzimdefektus miatt felhalmozódott adenin tovább alakulva kicsapódik a vizeletkiválasztó rendszerben vesetáji fájdalmat, gyakori húgyúti fertőzéseket vagy akár veseelégtelenséget okozva. Diagnózisához DNS-vizsgálat szükséges. A purinbevitel csökkentése enyhíthet a panaszokon, valamint végstádiumú veseelégtelenség esetén vesetranszplantáció jöhet szóba.
A pirimidin-anyagcsere rendellenességei
A pirimidin-anyagcsere számtalan rendellenessége közül kiemelendő az uridin-monofoszfát-szintáz defektus. Hiánya esetén vérszegénység (megaloblasztos anémia), orotsav-felszaporodás és orotsav kristályok megjelenése a vizeletben, vesebántalom (nefropátia), szívbetegségek, kancsalság és visszatérő fertőzések alakulnak ki. Diagnosztizálásához DNS-vizsgálat szükséges. Kezeléséhez szájon keresztül alkalmazott uridinpótlás szükséges.
Kapcsolódó tartalmak:
Anyagcsere
