A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság körülbelül 3-20%-át érintheti. A betegség főként az ujjak hideg vagy érzelmi stressz hatására kialakuló, jellegzetes, többfázisú elszíneződésével jár.
A betegség hátterében az ujjak kisereinek keringési zavara áll. Ez kialakulhat ismeretlen okból, vagy valamilyen más betegség tünete is lehet.
A Raynaud-kór főbb tünetei
A hideg vagy érzelmi megterhelés hatására kialakuló roham főként a kéz ujjainak elszíneződésével jár, de érintettek lehetnek a lábujjak, a fül, az orr, az ajkak és akár a mellbimbók is. A roham időtartama másodpercektől akár órákig is terjedhet. Az elszíneződés általában egy vagy több ujjon jelenik meg, majd az epizód során átterjed a többi ujjra is.
Egy epizód nagyon specifikus, háromfázisú színelváltozással jár:
- Először az ujjak elfehérednek. Ilyenkor az ujjak hidegek, dermedtek, zsibbadtak, érzéketlenek.
- Ezután az ujjak kékes árnyalatúvá válnak. Ekkor az ujjak kihűltek, fájdalmasak lehetnek.
- Mielőtt az ujjak visszanyernék eredeti színüket, vöröses színt vesznek fel. Az ujjak zsibbadása, fájdalma, érzészavara jellemzi ezt a szakaszt.
A színváltozás a vér változó oxigén- és szén-dioxid-szintjének eredménye. A provokáló faktorok hatására az ujjak kiserei egy időre összeszűkülnek, így kevesebb vér érkezik az adott ujjba. A kevesebb átfolyó vér hatására az ujjak elsápadnak, majd – mivel a vérben az oxigénkoncentráció csökken, a szén-dioxid-koncentráció pedig nő – az adott testrész kék színű lesz. Ezután, ha az erek összehúzódása oldódik, friss, oxigéndús vér áramlik az ujjakba, így azok vörösek lesznek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a Raynaud-kórra jellemző színváltozást tapasztalja, keresse fel háziorvosát, aki a tünetek súlyossága alapján dönt a szükséges teendőkről.
A Raynaud-kór kiváltó okai
A betegség két formáját különböztetjük meg.
- Az elsődleges (primer) Raynaud-kór nem társul más betegséghez, pontos okát nem ismerjük (idiopátiás). Akár olyan enyhe lefolyású is lehet, hogy a beteg sosem fordul vele orvoshoz. Elsődleges Raynaud-kór gyakrabban fordul elő nőknél, valamint a hidegebb éghajlaton élőknél. Nagyobb eséllyel alakul ki akkor is, ha a közeli családtagok érintettek.
- A másodlagos Raynaud-kór valamilyen másik betegség tünete. Ez a forma általában súlyosabb lefolyású, és a tünetek csak később, 40 éves kor körül jelentkeznek.
Mi okozhat másodlagos Raynaud-kórt?
-
- Autoimmun betegségek: lupus, szkleroderma, reumatoid artritisz, Sjögren-szindróma, kevert kötőszöveti betegség, dermatomiozitisz, polimiozitisz.
- Ereket érintő betegségek: érelmeszesedés, érgyulladások.
- Az endokrin rendszer betegségei: karcinoid szindróma, pajzsmirigy-alulműködés.
- Vibráló eszközök használata (pl. légkalapács, láncfűrész, fúró) vagy sokáig ismétlődő mozgások (pl. zongorázás, gépírás, gépelés).
- Dohányzás – mivel a dohányzás érszűkítő hatású.
- Karpális alagút szindróma.
- A kéz vagy a láb sérülése: fagyási sérülés, csuklótörés, műtét.
- Érösszehúzó hatású gyógyszerek: például a magas vérnyomás kezelésére használt béta-blokkolók, a migrén kezelésére szolgáló ergotamin, szumatriptán, egyes kemoterápiás szerek (cisplatin, vinblastin, bleomycin).
A Raynaud-kór lehetséges szövődményei
A másodlagos Raynaud-kór – ritkán – akár súlyosan korlátozhatja az ujjak vérátáramlását, így nagyobb a valószínűsége szövődmények kialakulásának. Fekélyek, hegesedés, szövetelhalás (gangréna) is kialakulhat az ujjakon. Extrém esetben az érintett rész amputációjára lehet szükség.
A Raynaud-kór diagnosztizálása
Az orvos alapos fizikális vizsgálatot végez, és felveszi a részletes kórtörténetet. Annak érdekében, hogy eldöntse, elsődleges vagy másodlagos Raynaud-kórral van-e szó, mikroszkóppal megvizsgálhatja a köröm kisereinek (kapillárisok) állapotát. Ha úgy gondolja, hogy autoimmun betegség állhat a háttérben, vérvizsgálatokat kér.
A Raynaud-kór kezelése
Enyhe esetben nem szükséges kezelés. Ha a rohamok gyakorisága vagy súlyossága jelentősen rontja az életminőséget, vagy ha fekélyek alakultak ki, akkor különböző értágító gyógyszerek használatosak. Súlyos esetben műtéti megoldás vagy botoxinjekció is szóba jöhet.
Másodlagos Raynaud-kórban az alapbetegség kezelése a legfontosabb.
Mit tehet Raynaud-kór esetén?
Az alábbiak segíthetik a rohamok megelőzését:
- Hideg időben öltözzön melegen, viseljen sapkát, kesztyűt, sálat, meleg zoknit.
- Próbálja elkerülni a hőmérséklet-változást (pl. ne nyúljon a mélyhűtőkbe az áruházakban, melegről ne lépjen be klimatizált helyiségbe).
- Kerülje a dohányzást.
- Csökkentse az alkohol- és a koffeinfogyasztást (kávé, fekete tea, energiaital stb.).
- Mozogjon rendszeresen.
- Ha éppen rohama van, melegítse fel, mozgassa vagy masszírozza meg az ujjait. Ha a rohamot stressz okozta, igyekezzen megnyugodni. Ebben segíthet a különböző stresszkezelő technikák elsajátítása.
Elnevezések
Több elnevezés is használatos erre a jelenségre. Találkozhat a Raynaud-szindróma, Raynaud-betegség, Raynaud-jelenség megjelölésekkel is.
