A rhinosporidiosis a nyálkahártyák krónikus fertőzése, amely általában az orrnyálkahártyából vagy a szem kötőhártyájából kiinduló érdes polipok formájában jelentkezik.
A Rhinosporidium seeberi parazita által okozott, leggyakrabban a náthához hasonlító tünetekkel járó fertőzés Indiában, Srí Lankán, Afrikában és Brazíliában van jelen. Más területeken inkább csak behurcolt esetek jellemzők.
A rhinosporidiosis főbb tünetei
A rhinosporidiosis minden életkorban jelentkezhet, de a leggyakrabban a 30-40 éves korosztályt érinti. A fertőzés rózsaszín-piros polipszerű képződményeket hoz létre. Egy vagy több ilyen, könnyen vérző képlet is megjelenhet az érintett területen, legtöbbször az orrüregben, de az elváltozás jelentkezhet a fülben, a garatban, a főhörgőkben, a nyelőcsőben, a nemi szervek és a végbél nyálkahártyáján is.
A betegség folyamatos gyulladáshoz vezet.
Az orrüregi megjelenésre jellemző tünetek:
- orrdugulás,
- orrvérzés,
- orrfolyás,
- viszketés,
- idegentest-érzés az orrjáratokban.
A szem érintettsége kezdetben tünetmentes. A betegség előrehaladtával fokozott könnyezés, fényérzékenység, bőrpír jelentkezhet, illetve másodlagos felülfertőzés is kialakulhat.
A bőrelváltozások fokozatosan karfiolszerűvé válnak.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tüneteket észleli és korábban a betegséggel érintett területeken járt, keresse fel háziorvosát, és ossza meg vele az utazás tényét.
A rhinosporidiosis kiváltó okai
A betegség kiváltója a Rhinosporidium seeberi parazita.
Régen gombának tekintették, de a közelmúltban végzett vizsgálatok alapján a Mesomycetozoea osztályba tartozó vízi paraziták új csoportjába sorolható, melyek közül néhány hasonló betegséget okoz a kétéltűekben és halakban.
Az első esetet 1900-ban Argentínában írták le. A legtöbb rhinosporidiosisban szenvedő személy fürdött vagy dolgozott állóvízben. A fertőzés során a vízzel vagy porral terjedő, nyugalmi állapotban lévő endospórák a nyálkahártyára jutnak és ott beágyazódnak. Ezután fejlődésnek indulnak, míg végül a kifejlett kórokozók spórákat bocsátanak ki.
A kórokozó szarvasmarhákban, lovakban és öszvérekben is előfordul.
A rhinosporidiosis lehetséges szövődményei
A betegség az érintett területen tartós deformitást okozhat. Extrém ritka szövődménye az életveszélyes disszeminációja (elterjedése) a szervezetben, a helyi másodlagos bakteriális felülfertőzés és a kiújulás.
A rhinosporidiosis diagnosztizálása
A diagnózis felállításához az érintett szövet mikroszkópos vizsgálatára van szükség.
A rhinosporidiosis kezelése
A betegség kezelése a sebészi úton történő kimetszés. A kiújulás gyakorisága kb. 10%.
