A rossz lehelet (más néven: halitosis vagy szájbűz) önmagában nem betegség – bizonyos esetekben, például ébredés után, fogmosás és az első étkezés előtt természetes. Ha azonban már hosszabb ideje fennáll, akkor érdemes megkeresni az okát, hiszen lehet a nem megfelelő szájápolás vagy valamilyen súlyos betegség tünete is.
Időnként az is előfordul, hogy egyesek túlságosan aggódnak a leheletük miatt, pedig tulajdonképpen nem indokolt. Kirívó esetben mániássá is válhat az ezen való aggódás, és pszichológiai kezelést igényelhet. A rágógumi és a mentolos cukorka nem a végső megoldás!
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a kellemetlen lehelet nem múlik el, keresse fel fogorvosát. Ha a fogorvosi vizsgálat során nem igazolódik fogászati probléma, ő javasolhatja, hogy keresse fel a háziorvosát az okok felderítése érdekében.
A rossz lehelet leggyakoribb okai
A fogak, fogíny betegségei: a nem kielégítő szájhigiénia okozhat kellemetlen szájszagot, ezért fontos naponta minimum kétszer (de ajánlatos minden főétkezést követően) fogat mosni, és mindennap fogselymet használni.
Fogínygyulladás: ez a leggyakoribb fogászati panaszok egyike, és legtöbbször a nem megfelelő szájhigiénia miatt alakul ki. Ilyenkor a fogakon hagyott lepedéken megtelepednek a baktériumok, amelyek anyagcseretermékei tehetők felelőssé a gyulladásért. Ezek jelenléte okozza a kellemetlen szájszagot. A fogínygyulladás fogak elvesztéséhez, tályog kialakulásához is vezethet.
Fogszuvasodás: évente legalább egyszer keresse fel fogorvosát, hogy ellenőrizze fogait, így elkerülheti a fogszuvasodás okozta rossz leheletet. Ha fogai elszíneződtek, érzékenyek a hidegre, az édes ízekre, akkor lehet, hogy megindult a fogszuvasodás folyamata.
Fogkő: legalább évente egyszer távolíttassa el a fogkövét, hiszen a benne lévő baktériumok is okozhatnak kellemetlen szájszagot (lásd: fogkőeltávolítás).
Szájszárazság: a szájszárazság leggyakoribb oka a kevés folyadék fogyasztása, de a dohányzás is előidézheti. Egyes betegségek is okozhatnak szájszárazságot, például a cukorbetegség vagy a depresszió.
Emésztőrendszeri betegségek: baktériumok, emésztőrendszeri daganatok vagy a reflux (a savas gyomortartalom áramlik vissza a nyelőcsőbe) is okozhatnak rossz szájszagot.
A fentieken túl rossz leheletet okozhatnak a mandulák, szájnyálkahártya, orr, garat és légutak fertőzései vagy betegségei (pl. szájpenész), illetve anyagcserezavarok is (pl. az elhanyagolt cukorbetegség egyik jellemző tünete az úgynevezett acetonos lehelet )
A rossz lehelet kezelése
Fogorvosa alapos vizsgálat után kezeli minden meglévő fogászati problémáját, majd tanácsot adhat a helyes fogmosás elvégzéséhez és az esetleges életmódbeli változtatásokhoz. Javasolhat szájvízhasználatot is, ami ideiglenes segítséget nyújthat a problémára.
A rossz lehelet megelőzése
Minden étkezés után tisztítsa meg a fogait és a nyelvét (a nyelv mikroszkopikusan egyenetlen felületén képesek megragadni a kellemetlen leheletért felelős baktériumok).
Segíthetnek továbbá az alábbiak:
- rendszeres fogselyemhasználat;
- a cukros ételek kerülése;
- rendszeres fogászati ellenőrzés;
- műfogsor tisztán tartása, éjszakai eltávolítása;
- dohányzás mellőzése.
A megfelelő szájhigiénia segítségével nagyban csökkentheti a szájban kialakuló betegségek kockázatát.
Kapcsolódó tartalom:
