A schistosomiasis vagy vérmétely-fertőzés (bilharziáris) parazita által okozott fertőző megbetegedés. Kórokozója a Schistosoma törzsbe tartozó laposféreg. Három fajtája okoz emberi megbetegedést, amely urogenitális (húgy- és ivarszervi) schistosomiasis vagy bélschistosomiasis formájában jelentkezik. A laposféreg a fertőzött vízből a bőrön át kerül az emberi szervezetbe.
Bárki megfertőződhet kontaminált (fertőzött) édesvízben való fürdőzést, úszást követően, mivel a parazita édesvízi tavakban és folyókban él.
A Schistosoma mansoni Dél- Amerikában Brazília, Suriname, Venezuela területén; Afrikában a Nílus és az afrikai nagy tavak: Tanganyika-, Viktória-, Kariba-, Volta-, Nyasza-, Kivu-tó vidékén fordul elő. A Schistosoma japonicum Kína délkeleti részén, Kambodzsában, Laoszban, a Fülöp-szigetek egyes részein található meg. Ez a két faj a máj és a gyomor-bélrendszer megbetegedését okozzák.
A Schistosoma haematobium Afrika fentebb említett területein jellemző – az általa okozott megbetegedés a húgyhólyagot érinti.
A schistosomiasis tünetei
A fertőzés sokaknál tünetmentesen zajlik, de tünetek megjelenése esetén – általában a behatolás helyén – bőrviszketés és bőrkiütés jelentkezik a fertőzést követő néhány napon belül (az „úszók viszketegségének” is nevezik a betegséget).
Később, 30-60 nappal a fertőzést követően az alábbi tünetek jelenhetnek meg:
- láz, hidegrázás;
- köhögés;
- izomfájdalom.
Kezeletlen esetben, a fertőzés után évekkel, további tünetek alakulhatnak ki:
- hasi fájdalom,
- májmegnagyobbodás (hepatomegália),
- véres vizelet (haematuria),
- vizelési nehézség vagy fájdalmas vizelés (dysuria),
- vérszékelés (haematochezia),
- vetélés.
Krónikus fertőzés esetén a máj kötőszövetes átalakulása következhet be és húgyhólyag-daganat alakulhat ki.
Ritka esetben a parazita petéi a központi idegrendszerbe is bejuthatnak epilepsziás görcsöket, bénulást vagy gerincvelői gyulladást előidézve.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben endémiás területre utazik (a fentebb felsorolt régiókba, ahol a fertőzés gyakrabban előfordul) és a fertőzés tüneteit észleli magán, azonnal forduljon háziorvosához!
A schistosomiasis kiváltó okai
A betegséget édesvízi csigákban élő paraziták okozzák. A parazita a csigákban lárva formában él, majd a csigát elhagyva, az emberi bőrt átfúrva kerül a szervezetbe. A fertőzött ember a székletével és vizeletével üríti a laposféreg petéit, amelyek visszajutnak a vizekbe és az édesvízi csigákba, és újrakezdik életciklusukat. Fontos megjegyezni azonban, hogy a parazita emberről emberre közvetlenül nem terjed.
A schistosomiasis lehetséges szövődményei
A fertőzés, a kezelésre használt gyógyszerek, valamint az elpusztult laposférgek is okozhatnak szövődményeket.
Ezek az alábbiak lehetnek:
- fejfájás;
- láz;
- hasi fájdalom vagy hányinger;
- szédülés;
- bőrviszketés;
- általános rossz közérzet.
Amennyiben csalánkiütés megjelenését észleli magán, vagy bármilyen aggasztó tünet jelentkezne, vagy a már meglévő tünetei mutatnak rosszabbodást, forduljon háziorvosához!
A schistosomiasis diagnosztizálása
A diagnózis felállításában a részletes kórtörténet (általános és utazási anamnézis), fizikális orvosi vizsgálat, valamint laboratóriumi vérvizsgálat segít. Időnként a laposféreg petéi kimutathatók a vizelet- vagy a székletminta mikrobiológiai vizsgálatával is.
A schistosomiasis kezelése
A fertőzés vényköteles gyógyszerrel (praziquantel hatóanyagú féregellenes gyógyszer) kezelhető.
A schistosomiasis megelőzése
A betegség ellen nem áll rendelkezésre védőoltás, ezért óvintézkedések szükségesek a fertőzés elkerülésére.
Megelőzés szempontjából az endémiás területeken javasoltak az alábbiak:
- Kerülje az édesvizekben való fürdést!
- Patakon, folyón való átkeléskor lehetőség szerint használja az arra kijelölt átkelőhelyeket!
- Édesvízi fürdés esetén azonnal mossa le bőrét szappannal, szárítsa meg ruházatát!
- Ne mossa ruháit édesvizekben!
- Kerülje a halászatot ezekben a vizekben!
Ajánlott tartalom: Féregellenes szerek
