A Streptococcus baktériumok törzsébe többféle, mikrobiológiai szempontból jelentős faj tartozik. Közülük számos az emberi nyálkahártya és a fogfelszín normál flórájának része, melyek steril testüregekbe jutva vagy immunkárosodott betegeknél súlyos fertőzéseket okozhatnak; de akadnak közöttük valódi kórokozók is, melyek súlyos, gyakran halálos kimenetű kórképekhez vezethetnek.
A Streptococcusok Gram-pozitív (kéken festődő), gömb alakú baktériumok, „coccusok”, melyek kettesével vagy hosszabb-rövidebb láncokba rendeződve helyezkednek el és anaerob anyagcserét folytatnak. A Streptococcusokat a Rebecca Lancefield által kidolgozott, úgynevezett sejtfal-szénhidrát antigénen alapuló szerológiai csoportbesorolás szerint osztályozzák. A gennykeltő Streptococcusok rendelkeznek valamilyen Lancefield-féle csoport antigénnel; az ez alapján nem besorolható fajok pedig az ún. viridans, zöldítő, alfa-hemolizáló Streptococcusok közé tartoznak.
Streptococcus pyogenes által okozott fertőzések
A Streptococcus törzs egyik legjelentősebb kórokozója, a Lancefield „A” típusú csoportba tartozó Streptococcus pyogenes (S. pyogenes), amely a légúti fertőzések, a gennyes bőr- és lágyrészfertőzések mellett toxinok és szuperantigének kiváltotta kórképeket és késői autoimmun szövődményeket is okozhat.
Gennyes gyulladások
A kórokozó az iskoláskorú gyermekek bakteriális torokgyulladásának leggyakoribb kórokozója. Amennyiben pirogén toxint is termel a baktérium, a fertőzéssel a skarlát kialakulása is együtt járhat. Az érintett szöveteken és a nyirokereken keresztül átterjedhet a regionális nyirokcsomókra nyirokérgyulladást és nyirokcsomógyulladást okozva. Helyi gennyes szövődményeket is okozhat, mint például peritonsilláris (mandulán belüli, körüli) tályog, középfülgyulladás, arcüreggyulladás (sinusitis). Vezethet továbbá az arcon a bőr felületes rétegét érintő, főként az ajkak és az orr körül megjelenő bőrfertőzéshez, az ótvarhoz (impetigo). A bőr- és lágyrészfertőzések súlyosabb formáját, orbáncot (erysipelas) okozhat, melyből akár cellulitis (a bőr és az alatta lévő szövetek gyulladása) is kialakulhat. A bőr- és lágyrészfertőzések legsúlyosabb formájaként nekrotizáló fasciitis vagy Streptococcus gangréna alakulhat ki.
Szisztémás és egyéb szervi fertőzések
A S. pyogenes okozhat véráramfertőzést (szepszis), tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást, valamint felelős lehet a szülést követő időszakban jelentkező gyermekágyi láz kialakulásáért is.
Szuperantigénhez köthető betegségek
A S. pyogenes is vezethet a szuperantigénjei (olyan toxinok, melyek az immunrendszert aktiválják) révén súlyos, többszervi elégtelenséggel járó és magas halálozású streptococcalis toxikus sokk szindrómához – a Staphylococcus-fertőzésekhez hasonlóan.
Késői autoimmun szövődmények
A Streptococcus okozta garatgyulladást követően 1-5 héttel szövődményként kialakulhat akut reumás láz, mely vándorló, többízületi gyulladással, szívbelhártya-gyulladással, jellegzetes bőrpírral, bőr alatti csomók megjelenésével és táncoló jellegű idegrendszeri túlmozgásokkal járhat. A reumás láz következményeként reumás szívbetegség alakulhat ki, mely a szív billentyűit érinti. A garatgyulladás késői szövődményeként veseérintettség is jelentkezhet, akut poststreptococcalis glomerulonephritis formájában.
Egyéb Streptococcusok okozta fertőzések
A S. pneumoniae (pneumococcus) főként fül-orr-gégészeti fertőzéseket, tüdőgyulladást, véráramfertőzést, agyhártyagyulladást okozhat. A B-csoportú Streptococcusok közé tartozó S. agalactiae újszülöttkori fertőzéseket okoz. A S. viridans hasűri fertőzések, véráramfertőzések, fogszuvasodás kialakulásához vezethet.
A Streptococcus-fertőzések diagnosztizálása
A diagnózis felállításához a tünetek mellett bármilyen váladék, testnedv vagy vér mikrobiológiai tenyésztése szükséges a kórképtől függően.
A Streptococcus-fertőzések kezelése
A fertőzés antibiotikummal kezelhető. Első vonalban a penicillineket alkalmazzák, béta-laktámokkal szembeni rezisztencia, illetve penicillinérzékenység esetén hatékony lehet az erythromycin. Súlyos lágyrészfertőzések esetén sebészi kezelés (feltárás) szükséges, valamint ilyenkor clindamycin antibiotikum adása jöhet szóba.
A Streptococcus-fertőzések megelőzése
A Streptococcus-fertőzések megelőzésének alapvető módja a higiéniai szabályok betartása.
A PCV13-oltás kötelező védőoltás, mely a S. pneumoniae baktérium 13 típusa által okozott számos megbetegedés, illetve szövődményei ellen nyújt tartós védelmet. Az oltási sor beadása az első életévben történik.
Ajánlott tartalom:
