A subarachnoidalis vérzés (SAV, SAH) az arachnoidea mater (pókhálóhártya) és a pia mater (lágy agyhártya) nevű agyhártyák között (az arachnoidea mater alatt, innen ered az elnevezése is) kialakuló, központi idegrendszeri vérzés.

Az agyvérzés koponyatrauma hatására vagy agyi érmalformáció szakadása (aneurysma ruptura, aneurizmarepedés) hatására alakul ki. Súlyossága és tünetei változatosak lehetnek, vezető tünete a hirtelen, ütésszerű jelleggel kialakuló, tarkótáji fejfájás, melyet az érintettek jellemzően életük legrosszabb fejfájásaként írnak le.

A subarachnoidalis vérzés életet veszélyeztető kórkép. Amennyiben hirtelen jelleggel ütésszerű, tarkótáji fejfájása jelentkezne, azonnal értesítse a mentőszolgálatot!

Az agyvérzésről bővebben itt olvashat.

A subarachnoidalis vérzés legfőbb tünetei

A subarachnoidalis vérzés vezető tünete a hirtelen, ütésszerű jelleggel kialakuló, tarkótáji fejfájás. Amennyiben ilyen fejfájást észlel, azonnal értesítse a mentőszolgálatot!

További tünetek lehetnek:

  • tudatzavar;
  • hányinger és hányás;
  • tarkókötöttség;
  • hirtelen gyengeség;
  • hangulat- és személyiségváltozások (zavartság, irritabilitás);
  • szédülékenység;
  • fényérzékenység;
  • izomfájdalom, különösen a nyak- és a vállizmokban;
  • zsibbadás;
  • féloldali gyengeség;
  • görcsök;
  • látászavar, kettős látás, látótérkiesés.

Mikor forduljon orvoshoz?

A súlyos fejsérülés mindig orvosi kivizsgálást és ellátást igényel. A koponyát ért baleset esetén (pl. autóbaleset, verekedés) minden esetben keresse fel a területileg illetékes baleseti sebészetet vagy a sürgősségi ügyeletet! Amennyiben hirtelen kezdetű, ütésszerű, tarkótáji fejfájása jelentkezne, azonnal értesítse a mentőszolgálatot!

A fejsérülés súlyossága nem mindig nyilvánvaló, ezért, ha a sérülést követő időszakban a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

A subarachnoidalis vérzés kiváltó okai

A subarachnoidalis vérzés koponyatrauma vagy agyi aneurysma ruptura következében alakul ki. Az aneurysma rupturát számos állapot okozhatja, például hirtelen vérnyomáskiugrás, stresszes állapot („agyvérzést kap”) vagy fizikai megerőltetés. Gyakori az aneurysma ruptura a szexuális aktus során is.

Ritkább esetben az alábbi tényezők is vezethetnek a subarachnoidalis vérzés  kialakulásához:

A subarachnoidalis vérzés bárkinél kialakulhat, de előfordulása leggyakoribb a 40-60 éves korosztályban.

Rizikófaktorai a következők:

A subarachnoidalis vérzés diagnosztizálása

A részletes kórtörténet felvétele és a fizikális vizsgálatot követően képalkotó vizsgálat: CT- vagy MRI-vizsgálat – szükséges a vérzés diagnosztizálására. Amennyiben érmalformáció lehetősége is felmerül, kiegészítésként CT és MRI angiográfiás vizsgálatra is szükség lehet. További laboratóriumi vizsgálatok segítenek felderíteni az esetleges véralvadási zavarokat, illetve bizonyos esetekben lumbálpunkciót végeznek a subarachnoidalis vérzés diagnosztizálására.

A subarachnoidalis vérzés szövődményei

A subarachnoidalis vérzés rövid távú szövődményei a következők:

  • görcsök;
  • vazospazmus (agyérgörcs, amely az agyi véráramlást károsítja);
  • további vérzés (a kezdetben ellátott vérzésforrás újbóli vérzése);
  • vízfejűség;
  • agyi beékelődés (herniáció);
  • koponyaűri nyomásfokozódás (agynyomás-emelkedés);
  • agyi infarktus;
  • halál.

A subarachnoidalis vérzés következtében agyállományi károsodás alakulhat ki, ami hosszú távú szövődmények kialakulásához vezethet:

  • Fizikális problémák: fáradékonyság, zsibbadás és gyengeség egyes testrészeken, nyelési nehezítettség, egyensúlyzavarok.
  • Kognitív problémák: kognitív diszfunkció, memóriazavarok, koncentrálási és feladat-kivitelezési nehézségek.
  • Beszédzavarok: a beszéd elkentté válása, lelassulása, illetve szótalálási és beszédértési nehezítettség.
  • Mentális zavarok: depresszió, poszttraumás stressz szindróma (PTSD).

A fenti zavarok rehabilitációs orvosok, gyógytornászok, foglalkozásterapeuták, pszichoterapeuták, valamint logopédusok segítségével kezelhetők. Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia is segíthet.

A subarachnoidalis vérzés kezelése

A SAH kimenetele a vérzés kiváltó okától, súlyosságától, valamint a további esetleges szövődmények kialakulásától függ. A subarachnoidalis vérzés súlyos állapot, a vérzést elszenvedettek felének a hirtelen halálát okozza.

A kórházi ellátásra kerülők:

  • 1/3-a a kórházi ellátás során veszíti életét;
  • 1/3-a maradványtünetekkel gyógyul;
  • 1/3-a visszanyeri korábbi életminőségét.

A subarachnoidalis vérzés sürgősségi, életet veszélyeztető kórkép, melyet általában az intenzív osztályon kezelnek neurológusok és idegsebészek bevonásával.

A kezelés célja:

  • a beteg életének megmentése;
  • a vérzésforrás megtalálása és ellátása;
  • a tünetek enyhítése;
  • a szövődmények megelőzése (vazospazmus, hydrocephalus és maradandó agykárosodás).

A fentiek az alábbi beavatkozásokat teszik szükségessé:

  • szervtámogató kezelések;
  • kamradrain behelyezése, amely agyi nyomás (intrakraniális nyomás) méréséhez és a liquor (agyi gerincvelő folyadék) lebocsátásához szükséges eszköz;
  • agyödéma csökkentéséhez szükséges terápia;
  • vérnyomás-menedzsment;
  • vazospazmus (agyérgörcs) kialakulásának megelőzése;
  • fájdalomcsillapítás;
  • görcsök kialakulását megelőző görcsgátló kezelés.

Idegsebészeti beavatkozásra lehet szükség:

  • a vérömleny eltávolítására;
  • a rupturált aneurysma sebészi ellátására;
  • a szövődmények (pl. vízfejűség) kezelésére.

A subarachnoidalis vérzés megelőzése

A SAH kialakulásának leggyakoribb oka a koponyatrauma és az aneurysma ruptura, ezért ezek elkerülésével csökkenthető a SAH kialakulásának valószínűsége is. Extrém sportok, illetve koponyatrauma veszélyével járó sportok végzése esetén mindig ügyeljen a megfelelő védőöltözetre, bukósisak viselésére! Amennyiben egyensúlyzavarok vagy egyéb mozgásszervi problémák miatt hajlamos az esésekre, gyógytornász és foglalkozási terapeuta lehet segítségére, hogy elkerülje a traumákat, illetve tegye otthonát és környezetét biztonságosabbá.

Csökkentse az agyi aneurysmák kialakulásának esélyét, ismert aneurysma esetén pedig forduljon kezelőorvosához a további idegsebészeti beavatkozások lehetőségével kapcsolatban!

Általánosságban a következő tanácsokat érdemes megfogadni:

  • magasvérnyomás-betegség esetén fontos a vérnyomás megfelelő kontrollja;
  • hagyja abba a dohányzást;
  • sportoljon rendszeresen;
  • táplálkozzon egészségesen;
  • kerülje az alkohol- és drogfogyasztást!