A súlyos akut légzőszervi szindrómát (SARS) a SARS-CoV humán koronavírus okozza, amely egy magas fertőzőképességű vírus. A fertőzés akár életveszélyes tüdőgyulladást is eredményezhet.
A koronavírusoknak sok fajtája ismert, megtalálhatók madarakban és emlősökben egyaránt. Állatokban általában súlyos megbetegedést okoznak. Emberekben a koronavírusok egyik alfaja okozza a közönséges megfázást, a COVID-19-et pedig a SARS-CoV-2 koronavírus-típus okozza.
Az első nagy SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) járvány Kínából indult el 2002-ben, és a vírus 36 másik országban okozott megbetegedéseket, többek között Hongkongban, Tajvanban, Vietnamban, Kanadában és Szingapúrban. A WHO segítségével ekkor nemzetközi kampány indult, melynek célja volt a diagnosztizálás, a nyomon követés és a betegség megfékezése.
Pár hónappal később a fertőzés terjedését sikeresen megfékezték, összesen 8400 megbetegedés és 900 haláleset történt a vírus következtében. A 2002–2003-ban kitörő járvány alatt körülbelül 10%-os volt a halálozás, főként a 60 év feletti korosztályt érintette súlyosan a betegség. A megbetegedések 20%-át egészségügyi dolgozók tették ki. 2004 óta nem jelentettek újabb eseteket.
A SARS-járvány kiindulása feltételezések szerint egy genetikai mutáció következtében történhetett, ez a mutáció lehetővé tette a koronavírus állatról (legtöbbször cibetmacskáról) emberre történő terjedését, ezt követően a megfertőzött ember további embereket képes megfertőzni.
A vírus cseppfertőzéssel terjed, köhögés, illetve tüsszentés által juthat a levegőbe. A levegőbe került víruspartikulumokat ezután belélegezzük. A vírus úgy is terjedhet, ha a vírussal szennyezett tárgyakhoz, felületekhez nyúlunk, majd kezünkkel megfogjuk a szájunkat, orrunkat, szemünket.
A SARS főbb tünetei
A SARS esetén a legjellemzőbb tünet a 38 °C feletti láz, amely köhögéssel és nehézlégzéssel társulhat.
A betegség influenzaszerű tünetekkel kezdődik:
- fejfájás, szédülés;
- gyengeség, fáradtság;
- borzongás;
- izomfájdalom;
- étvágytalanság;
- hasmenés;
- torokfájás;
- nehézlégzés;
- száraz köhögés.
A betegség átmehet vírusos tüdőgyulladásba, vagy bakteriális felülfertőződés következtében bakteriális tüdőgyulladás alakulhat ki. A vírus által okozott tüdőgyulladás tünetei általában atipikusak: láz, fejfájás, izomfájdalom, izzadás, száraz köhögés vagy kevés felköhögött váladék jellemzi.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek nem specifikusak, így abban az esetben merül fel a SARS-fertőzés gyanúja, ha a tünetet mutató beteg szoros kontaktusba került SARS-fertőzöttel, vagy olyan országban járt, ahol a WHO szerint nemrégiben megbetegedéseket jelentettek. A legtöbb esetben a tünetek a vírusexpozíciót követő 2-7 nap után jelentkeznek.
Amennyiben a tünetek alapján felmerül a tüdőgyulladás gyanúja, mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával!
Ha légzési nehézsége támad, cianózist (bőr vagy nyálkahártya kékes elszíneződése) észlel, légszomja van, zavart, vérköpést tapasztal, ha bőre hideg és izzadt, vagy a vizelet mennyisége csökkent, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgőségi osztályt!
A SARS kiváltó okai
A SARS kiváltó oka a SARS-CoV koronavírus. A koronavírus állatban és emberben is kialakíthat megbetegedést. Egy mutáció következtében az állatokat megbetegítő koronavírus képes lett megfertőzni az embert is, kialakítva így a humán betegséget, amely már emberről emberre is terjedhet cseppfertőzés útján.
A SARS lehetséges szövődményei
A SARS legveszélyesebb szövődménye a tüdőgyulladás, amely akár életveszélyes is lehet, gépi lélegeztetés is szükségessé válhat. A légzési elégtelenségen kívül a vírus máj- és szívelégtelenséget is okozhat.
A 60 év feletti, társbetegséggel (különösen cukorbetegség, májgyulladás) rendelkező egyénekben gyakoribbak a szövődmények.
A SARS diagnosztizálása
A betegség diagnosztizálásához a betegség előzményeinek és a tünetek részletes átbeszélését követően az orrból és garatból mintavétel történik a vírus kimutatása céljából. A szervezet vírussal való fertőzésre adott válaszreakciójának vizsgálatára (tehát az antitestek vizsgálatának céljából) vért vesznek.
A tüdőgyulladás kizárására számos esetben mellkasröntgen vagy egyéb képalkotó vizsgálatokra is sor kerülhet.
A SARS kezelése
A SARS-nak nincs specifikus terápiája. Ritka esetben a fertőzés kezdetén antivirális terápia válhat szükségessé. Ha a beteg állapota nem javul, a felülfertőzés kiküszöbölésére antibiotikum-terápia javasolt.
A tüdőödémát nagy dózisú szteroid csökkentheti. Amennyiben tüdőgyulladás alakul ki, a beteg kórházi ellátásra szorulhat, ahol a gépi lélegeztetésre is rendelkezésre áll, ha szükséges.
A SARS megelőzése
Fontos, hogy ha felmerül a fertőzés gyanúja, az érintett személyt izolálni kell az egészséges emberektől.
A vírus terjedését rendszeres kézmosással, felületfertőtlenítéssel, a járványban érintett országokba való utazás mellőzésével és maszk használatával lehet megfékezni.
A SARS-ot okozó koronavírus ellen nincs vakcina, azonban a járványosan terjedő COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 ellen már számos, eltérő hatásmechanizmussal rendelkező COVID-19 elleni vakcina elérhető.
