Az egészséges szájüreg nélkülözhetetlen az evéshez, az iváshoz, a légzéshez és a beszédhez. Emellett a száj és a fogak az emésztési folyamat első állomásának is tekinthetők, hiszen a fogakkal megőrölt étel, illetve az abban lévő keményítő lebontása már a szájüregben megkezdődik, a nyálban található amilázenzim által.
Belátható tehát, hogy a száj egészséges állapotának fenntartása kiemelt fontossággal bír az életminőség szempontjából. Ebben szerencsére nagy segítséget jelent a fogorvosi ellátás, valamint a szájüreg rendkívül erős immunrendszere.
A száj és a szájüreg alkotórészei
A szájüreg az emésztőrendszer első szakaszát képezi. Az ajkak, a fogak és az íny, a szájpad, a mandulák, a nyelv és a nyálmirigyek képezik a száj anatómiai alkotórészeit.
Ajkak
Az ajkak a száj kívülről is látható részei. Kívülről bőr fedi őket, alattuk pedig kötőszövet és izom található. Az ajkak bőre az arc bőréhez képest kevesebb rétegből áll, így a vérerek jobban láthatóak, ez adja az ajkak színét. Belülről nyálkahártya borítja őket. Mivel saját izmokkal rendelkeznek, könnyen mozgathatóak. Ezek az izmok szükségesek az evéshez, iváshoz (a szájnyílás zárásához), a megfelelő artikulációhoz, de a fütyüléshez, a fúvós hangszerek használatához és sok más emberi tevékenységhez is.
Az ajkak idegvégződésekben gazdagok, így a hidegre, melegre, érintésre érzékenyek. Meghatározzák az egyén mimikáját, lefelé vagy felfelé görbülésük érzelmeket közvetít. A csecsemők ajkaikkal szűk „csövet” formáznak, így a szopáshoz szükséges szívóerő megnő.
Oxigénhiány hatására elkékülhetnek, ezt nevezzük cianózisnak. Az ajkak veleszületett hibája az ajakhasadék (nyúlajak). Az ajkak hideg, szeles időben könnyen kiszáradhatnak. Egyik gyakori betegsége az ajakherpesz. A dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, napégés hatására daganat is kiindulhat az ajak bőréből.
Fogak
A rágáshoz elengedhetetlen fogak íny feletti része a korona, az íny alatti része pedig – az alsó és felső állcsontba „beépülve” – a foggyökér. Az elülső metszőfogak éles, harapásra alkalmas felülettel, a szemfogak hegyes kúp alakkal, míg a hátul elhelyezkedő kis és nagy őrlőfogak nagyobb – nevükhöz híven – őrlő felszínű felülettel rendelkeznek, amelyek fő feladata a táplálék darabolása, a falat előkészítése a későbbi emésztési folyamatokhoz.
A fogcsírák már születés előtt, az anyaméhben kialakulnak a fogínyben, belőlük a fogak kifejlődése is megkezdődik, ám az első fogak – tejfogak – csak a születést követő hatodik hónapban jelennek meg. A gyerekek hároméves korára általában már minden tejfoguk kinő. Az emberek 20 tejfoggal rendelkeznek. Emberben a maradandó fogak száma 32. A bölcsességfogak a 16-30. életév között bújnak ki, előfordul azonban, hogy nem jelennek meg (lásd még: fogzás és fogváltás).
A fogsérüléseket és a fogak betegségeit ún. fogmegtartó kezelésekkel lehet ellátni, melyek elsődleges célja a fog és a fogsor anatómiai vagy funkcionális helyreállítása.
A fogakat érintő állapotokóől és kezelésekről külön cikkekben olvashat, melyek az alábbiak:
Íny
A fogíny kemény nyálkahártya, mely az állcsontok fogmedri nyúlványát borítja. A fogágy része, a fogat rögzíti. Nem megfelelő szájhigiénia esetén begyulladhat, akár vissza is húzódhat, legsúlyosabb esetben a fogak elvesztéséhez vezetnek az ínybetegségek. Az ínyeket érintő gyakoribb betegségek a fogínygyulladás (gingivitis) és a fogágybetegség.
Szájpad
A szájüreg felső falát a szájpad alkotja, melynek két része van: kemény és lágy szájpad. A kemény szájpad a felső fogív által határolt csontos alappal rendelkező rész. A közepén nyálkahártyaredők futnak, melyek szükségesek a mellbimbó megtartásához, miközben a csecsemő szopik. A csontos kemény szájpad a lágy szájpadban folytatódik hátrafele. A lágy szájpad egy izmos, mozgatható lebeny. Redői között találhatók a szájpadmandulák, melyek a szervezetet védő immunrendszer részei. Ez a mozgatható lebeny nyeléskor megakadályozza, hogy a táplálék a légutakba kerüljön, hangképzésnél pedig lezárja a levegő útját az orrgarat felé. A lágyszájpad közepén lóg le a nyelvcsap (uvula).
Nyelv
A nyelv a szájüregben található mozgékony, izmos szerv. Szükséges a rágáshoz, falatképzéshez, mimikához, beszédhez. A nyelv felszínét szemölcsök borítják. Bizonyos speciális szemölcsök hámjában találhatóak az ízlelőbimbók, melyek fontos szerepet játszanak a sós, édes, keserű, savanyú íz érzékelésében. A nyelv állományában kis nyálmirigyek is találhatóak. A nyelv hátsó része a nyelvmandula, melynek állományában rendkívül sok nyiroktüsző található, ezek a szervezetet védő immunrendszer részét képezik.
A nyelvet érintő egyes betegségekről külön cikkekben olvashat:
Mandulák
A mandulák az emberi immunrendszer részei, segítenek a fertőzések elleni küzdelemben. Az emberi test többek között a szájüregen keresztül is érintkezik a külvilággal, így azon keresztül is juthatnak kórokozók a szervezetbe. A szájüregben található a nyelvmandula (nyelvgyöki mandula) a nyelvgyök mögött, és a páros torokmandula (szájpadlási mandula, szájpadmandula) az elülső és a hátulsó szájpadlási ívek között (lásd még: Orr és garat, Mandulaműtétek).
A mandulákat nyálkahártya borítja, alatta pedig nyiroktüszőhalmazok helyezkednek el, melyek immunsejtekből állnak. A torokmandulában kialakulhat kő (lásd még: Mandulakövek), megnagyobbodása pedig befolyásolhatja a beszédet: az orrhang színezetű lesz. A mandulákban daganatok is kialakulhatnak (pl. limfóma, fej-nyaki daganatok).
A mandulák megnagyobbodhatnak vagy begyulladhatnak. A mandulagyulladás gyulladáscsökkentőkkel, bakteriális fertőzés esetén pedig antibiotikumokkal kezelhető. Ha a mandulák elzárják a légutat, gátolják a nyelést vagy visszatérő mandulagyulladás fordul elő, ajánlott műtéti eltávolításuk (lásd még: Mandulaműtétek).
Nyálmirigyek
A szájüregben a nyálat 3 pár nagy nyálmirigy és rengeteg apró, elszórtan elhelyezkedő kis nyálmirigy termeli. A nagy nyálmirigyek közé tartozik a fültőmirigy, a nyelv alatti mirigy és az állkapocs alatti mirigy. A nyál nedvesíti a szájüreget, véd a baktériumok, a fogszuvasodás ellen, amilázt tartalmaz, mely enzim a keményítő emésztéséhez kell, szükséges az ízleléshez is. Szájszárazság esetén nem termelődik elég nyál, ilyenkor a nyálkahártya védelme sérül, kórokozók juthatnak át rajra, továbbá megnő a fogszuvasodás esélye. A nyálmirigyek begyulladhatnak, bennük nyálkő, ciszták, szájüregi daganatok alakulhatnak ki.
Fogápolás és szájhigiénia
Az egészséges száj érdekében megfelelő mennyiségű ivóvíz fogyasztása (soha ne forduljon elő szomjúságérzet), napi kétszeri fogmosás (reggel-este), sok rágás, kevés finomított szénhidrát, stresszmentes életmód – illetve az arra való törekvés –, a dohányzás elhagyása, az alkohol és cukros üdítők fogyasztásának minimumra való csökkentése és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés javasolt. Kifejezetten javallott – mint megannyi fertőzés forrása –, a szájpiercing mellőzése.
A szájápoláshoz ajánlott eszközökről és módszerekről, valamint a szájüreget érintő egyes betegségekről és kezelésekről külön cikkekben olvashat:
A fogak állapotromlásának megelőzése
A fogszuvasodást közvetve a fogakon kialakuló plakkok és a fognyakat esetenként borító fogkő, közvetlenül pedig az ezekben megbúvó baktériumok okozzák. A lepedékben megtelepedő baktériumok a szájba jutó cukrokból a fogzománcot bontó savakat állítanak elő. A megelőzés tehát a cukros ételek-italok fogyasztásának lehetőség szerinti mérsékléséből, illetve az ezek fogyasztását követő szájöblítésből (bőséges vízivás!), és a már említett, napi kétszeri fogmosásból áll. Továbbá törekedni kell a finomított ételek, szénhidrátok helyett a sokkal több rágást igénylő friss/nyers élelmiszerek fogyasztására.
Fontos tudni, hogy a fogak romlása nincs korhoz kötve, ezért a megfelelő szájhigiénia elsajátításához szükséges tudnivalókat már kisgyermekeknek is tanácsos megtanítani – vagy legalábbis ebbéli okításukat megkezdeni (lásd még: Fogápolás gyermekkorban).
A fogak épségének megőrzéséről és a fogak egészségét veszélyeztető további állapotokról külön cikkekben olvashat:
- Fogszabályozás és Fogászati készülékek
- Esztétikai és kozmetikai fogászat
- Fogelszineződés és Fogfehérítés
- Fogcsikorgatás, fogszorítás
Szájüregi daganatok kialakulásának megelőzése
A szájüregi daganatoknak több formájuk is van: kiindulhatnak a nyelvből, az ajkakból, a lágy szájpadról vagy a szájüreg egyéb területeiből (pl. íny, nyálmirigyek, mandulák). A daganat sokáig tünetmentes lehet, általában fül-orr-gégészeti vagy fogorvosi vizsgálatok során fedezik fel – ezért is rendkívül fontos a rendszeres fogorvosi vizsgálat.
A dohányzás elhagyása, a túlzott alkoholfogyasztás kerülése, valamint a száj megfelelő ápolása és tisztán tartása jelentősen csökkentheti a szájüregi daganatok kialakulásának kockázatát (lásd még: Szájüregi rák).
Fogorvosi ellátás az alapellátásban
A fogorvosi alapellátás feladata a fog- és szájbetegek gyógyító-megelőző alapellátása. Mint minden betegségnél, a fogorvosi ellátás igénybevétele esetén is elmondható, hogy a legjobb egészségkimenetellel a megelőzés jár. Ezért a 18-62 éves kor közötti állampolgárok számára javasolt évente egy alkalommal fogorvosi szűrővizsgálaton részt venni.
Széles körben elterjedt tévhit, hogy a fogorvosi ellátás térítés ellenében vehető igénybe. Valójában a fogászati sürgősségi ellátás, szűrővizsgálat, góckutatás és más, alapbetegségekhez kapcsolódó fog- és szájbetegségek kezelése, fogmegtartó kezelés, fogtömés, gyökérkezelés, szájsebészeti ellátás (pl. foghúzás, fogeltávolítás), fogkőeltávolítás, ínyelváltozások kezelése – életkortól függetlenül – térítésmentesen igénybe vehetők a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők számára.
