Szarkoidózis

A szarkoidózis egy ritka, gyulladásos betegség. Jellemzője, hogy az immunrendszer sejtjei apró csomókba, granulómákba tömörülnek.

Leggyakrabban a tüdőben és a közeli nyirokcsomókban, valamint a bőrben alakulnak ki. A betegség lehet teljesen tünetmentes is, van, hogy csak tüdőszűrésen derül fény a granulómák jelenlétére.

A szarkoidózis főbb tünetei

 A tünetek lehetnek enyhék vagy súlyosak. A tünetek kialakulhatnak gyorsan és javulhatnak – akár kezelés nélkül is – hónapok vagy évek alatt, vagy éppen fokozatosan jelennek meg, és folyamatosan rosszabbodnak – ezt nevezzük krónikus szarkoidózisnak.

Szarkoidózisra utalhat:

• általános fáradtság;
• hőemelkedés, láz;
• duzzadt, érzékeny mellkasi, nyaki, hónalji, lágyéki, állkapocs körüli nyirokcsomók;
• piros, fájdalmas, meleg, kemény bőrcsomók, leggyakrabban a lábszár elülső részén (erythema nodosum);
• súlyvesztés;
• fájdalmas, duzzadt ízületek, különösen a boka érintett;
• csontfájdalom;
• eldugult orr;
• homályos látás, piros, könnyező vagy a fényre érzékeny szemek.

Attól függően, hogy a granulóma melyik szervben alakul ki, különböző tünetek jelenhetnek meg. Leggyakrabban a tüdő és a nyirokcsomók érintettek.

Tüdő érintettsége esetén:

• nem múló száraz köhögés;
• mellkasi fájdalom;
• fulladás;
• légzési nehézség.

Bőr érintettsége esetén:

• érzékeny, piros, pirosas-lilás kiütések, csomók a bőrben.

Szem érintettsége esetén:

• homályos látás;
• piros szemek;
• fényérzékenység.

Szív érintettsége esetén:

• gyakori ájulás;
• szívdobogásérzés;
• ödéma.

Agy érintettsége esetén:

• fejfájás;
• arcidegbénulás;
• szédülés;
• látásproblémák;
• görcsök;
• hangulatingadozás;
• hallucináció;
• fájdalom.

Vese érintettsége esetén:

• gyakori szomjúságérzés;
• fokozott vesekőképződés.

Máj érintettsége esetén:

• sárgaság kialakulása.

Ízületek érintettsége esetén:

• ízületi fájdalom és duzzanat.

Mikor forduljon orvoshoz?

A fentebb felsorolt tünetek észlelésekor forduljon háziorvosához, aki továbbküldheti részletes kivizsgálásra.

A szarkoidózis kiváltó okai

A szarkoidózis pontos okát jelenleg nem ismerjük. Valószínűleg genetikailag hajlamos egyénekben alakul ki – valamilyen környezeti inger (baktériumok, vírusfertőzések, por, vegyszerek stb.) hatására. Ez az inger az immunrendszert túlaktiválja, így az immunsejtek egy gyulladt csomóba tömörülnek a feltételezett idegen anyag körül, és kialakul a granulóma.  Mivel a granulómák helyet foglalnak, károsítják az adott szerv funkcióját.

Rizikófaktorok:

• A betegség nőkben gyakrabban alakul ki, és 20-60 éves kor között jelenik meg.
• Az afrikai és az észak-európai származású emberekben gyakoribb.
• Ha a családban előfordult már szarkoidózis.

A szarkoidózis lehetséges szövődményei

Tüdőben: a kezeletlen szarkoidózis a tüdő hegesedéséhez vezethet, ami légzési nehézség és kisvérköri magas vérnyomás kialakulását idézheti elő.

Szemben: a gyulladás a retinát is érintheti, így akár vakságot is okozhat. Ritkán szürke- vagy zöldhályog alakulhat ki.

Vesében: gyakrabban keletkeznek vesekövek, a vesefunkció csökkenhet, néha veseelégtelenség is kialakulhat.

Szívben: szívritmuszavar alakulhat ki, a szív normális működése sérül, ritkán halálhoz is vezethet.

Központi idegrendszerben: az agyban és a gerincvelőben található granulómák miatt változatos idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki. Ha például az arcideg érintett, arcidegbénulás alakul ki.

Májban: májelégtelenség kialakulásához vezethet.

A szarkoidózis diagnosztizálása

A szarkoidózist nehéz diagnosztizálni, mivel a betegség korai szakaszában csak kevés tünet jelenik meg. Orvosa kikérdezi a tüneteiről, majd fizikális vizsgálatot végez.

Ezután különböző vizsgálatokat kérhet: vér- és vizeletvizsgálat, mellkasröntgen, CT, EKG, tüdőfunkciós vizsgálatok, szemészeti vizsgálat.

Ha idegrendszeri érintettségre gyanakszik, akkor MR vagy PET. Ezen kívül az érintett területről (például bőr, nyirokcsomó, tüdő) biopsziát, azaz egy apró szövetmintát is vesznek.

A szarkoidózis kezelése

A szarkoidózis jelenleg gyógyíthatatlan, csak tüneti kezelés lehetséges. Sok embernél néhány  éven belül kezelés nélkül is javulhatnak a tünetek, ilyenkor csak a rendszeres kontrollvizsgálatokon szükséges megjelenni. Súlyosabb tünetek esetén, vagy ha valamelyik szerv funkcióját veszélyeztetik a granulómák, gyulladásgátló kezelés szükséges.

Enyhe esetben a fájdalomra vagy a betegség fellángolására ibuprofén, paracetamol hatóanyagú gyógyszerek használhatók.

Erős gyulladásgátló gyógyszerekkel gátolható az immunrendszer működése. Ezek adhatóak tabletta formájában is, de például a szem érintettsége esetén szemcsepp, bőr érintettsége esetén krém formájában is használhatóak.

Ha ezekre a kezelésekre nem javulnak a tünetek, ún. biológiai terápia (TNF-alfa-gátlók) is alkalmazható, mely hatásosan csökkenti a gyulladást.

Szervi érintettség esetén az adott tünet kezelése szükséges.