A szaruhártya a szemgolyó elülső, átlátszó, több rétegből álló része. Egyik fontos funkciója, hogy a szembe jutó fénysugarakat megtöri, azok így fókuszálódnak a retinára – a szem hátsó részén lévő fényérzékeny hártyára –, ahonnan a látott kép ezután az agyba jut.
Szaruhártya-sérülés vagy -betegség esetén csökken annak áttetszősége, vagy megváltozik az alakja, ami akadályozza, hogy a fény megfelelő módon elérje a retinát, így az agyba továbbított kép torz vagy homályos lesz.
Szaruhártya-átültetés (keratoplasztika) során a rosszul funkcionáló szaruhártyát mélységében részben vagy egészben eltávolítják, és egészséges donorszövettel helyettesítik. Ezzel a beavatkozással – amikor már más kezelés nem vezet eredményre – javítható a látás, enyhíthető a fájdalom, valamint jól kezelhető a súlyos, korábbi szaruhártya-fertőzés okozta heg vagy egyéb károsodás is.
A leggyakrabban a pseudophakias keratopathia bullosa, a keratoconus, a különböző okból kialakult hegek, degenerációk, illetve a megismételt transzplantációk jelentik a keratoplasztika főbb indikációit.
Szaruhártya-átültetést indokló esetek
A szaruhártya megbetegedésének számos oka lehet, ezek közül a leggyakoribbak:
- degenerációk: az életműködés csökkenésével járó folyamatok, a sejtek és a szövetek regresszív strukturális elváltozásai (pl. Salzmann-degeneráció);
- disztrófiák: a sejtek, szövetek normálistól eltérő anyagcseréje eredményezi (pl. Haab–Dimmer-disztrófia, Fuchs-disztrófia, keratoconus);
- keratoconus: a félgömb alakú szaruhártya váza elvékonyodik, görbülete szabálytalanná, kúp alakúvá válik, ami fokozatos látásromlást (rövidlátást) okoz;
- szaruhártya-dekompenzáció: a szaruhártya megduzzadásával és elhomályosodásával járó szembetegség;
- szaruhártya-hegesedés: a szaruhártya súlyos fertőzés (gyulladás) vagy mechanikai sérülés (pl. szilánk) következtében hegesedhet, amivel jelentős látásromlás jár együtt;
- perforáló szaruhártya: a szaruhártya kilyukadhat traumás sérülés során vagy kezeletlen fekély miatt.
A szaruhártya-átültetés típusai
A szaruhártya-átültetés a leggyakrabban végzett transzplantációs beavatkozás. Típusát az határozza meg, hogy a szaruhártya mely része érintett, illetve hogy mekkora része szorul pótlásra. Ezek alapján beszélünk teljes és részleges keratoplasztikáról.
A gyakoribb beavatkozástípusok:
- perforáló keratoplasztika – teljes vastagságú szaruhártya-átültetés. Hazánkban a legelterjedtebb módszer, amelyet gyakran szürkehályog-műtéttel kombináltan végeznek;
- elülső lamelláris keratoplasztika – a szaruhártya külső és középső (elülső) rétegének cseréje. Akkor végzik, ha az elváltozás nem érinti a szaruhártya teljes vastagságát;
- hátsó lamelláris keratoplasztika – a szaruhártya mélyebb (hátsó) rétegeinek cseréje. Akkor végzik, ha a patológiás elváltozás a szaruhártya legbelső rétegét érinti;
- lézeres keratoplasztika: femtoszekundumos lézer asszisztált keratoplasztika.
A szaruhártya-átültetés menete
A szaruhártya-átültetés általában 1-2 órát vesz igénybe, elvégezhető általános érzéstelenítésben (altatásban) vagy helyi érzéstelenítésben. A beavatkozás során a sebész körkéssel korong alakban eltávolítja a sérült (beteg) szaruhártya egy részét vagy egészét, és azt egy elhunyt donor szaruhártyájából kiemelt, valamivel nagyobb korong alakú résszel helyettesíti, majd finom varratokkal rögzíti. A varratok általában 6-12 hónapig maradnak benn.
A gyulladások és a kilökődési reakció megelőzése érdekében antibiotikum és szteroid gyulladáscsökkentő szereket tartalmazó szemcseppeket alkalmazhatnak. A beültetett szaruhártya száradása ellen műkönny használható.
Gélek, kenőcsök használata kerülendő, mert a varratsorra tapadva fertőzés forrásai lehetnek.
A szaruhártya-átültetés kockázatai és lehetséges szövődményei
A legtöbb szaruhártya-átültetés sikeres és éveken át komplikációmentes. Ugyanakkor – mint minden műtéti beavatkozásnál – a szaruhártya-átültetésnél is fennáll a szövődmények kockázata.
A szaruhártya-átültetés lehetséges műtét közbeni szövődményei:
- a szivárványhártya vagy a szemlencse sérülése,
- a szivárványhártya előesése a sebbe,
- vérzés.
A szaruhártya-átültetés lehetséges korai műtét utáni szövődményei:
- fertőzés,
- a beültetett szaruhártya száradása, hámosodási zavara,
- kilökődési reakció,
- varratelégtelenség,
- a szemnyomás emelkedése.
A szaruhártya-átültetés lehetséges késői műtét utáni szövődményei:
- asztigmia,
- az alapbetegség kiújulása,
- zöldhályog.
Felépülés szaruhártya-átültetés után
A felépülési idő az átültetés típusától függ.
Teljes transzplantáció után hozzávetőleg 18 hónapra van szükség a teljes gyógyuláshoz és a végleges eredmény megtapasztalásához. A felépülés általában lényegesen gyorsabb a részleges szaruhártya-átültetések után.
A beavatkozás után még hónapokig fokozottan ügyelni kell a műtött szemre. Tilos azt dörzsölni, nem szabad megerőltető tevékenységet végezni (emelni) vagy erőkifejtéssel járó sportot űzni és úszni.
Kiemelt jelentőségű a rendszeres orvosi kontroll az átültetett szaruhártya gyógyulása és az esetleges, kilökődésre utaló jelek időben történő felfedezése szempontjából. A betegnek az átültetést követő egy évben a legkisebb szempanasszal is ajánlott szemész szakorvoshoz fordulnia.
A keratoplasztika kimenetele nagyon változatos. Kedvező a prognózis, ha a szaruhártya betegsége a centrális részre lokalizálódik, és szövete érmentes. Idetartozik pl. a keratoconus, kis maculák, inaktív hegek.
Kedvezőtlen a prognózis, ha a szaruhártya megvastagszik, erezetté válik, a fennálló betegség aktív stádiumban van, vagy recidívát mutat. Idetartoznak az akut bakteriális, virális, gombás fertőzések, erezett leucomák, enyhe vegyi sérülések, az ismételt szaruhártya-átültetés utáni állapotok.
