Szédülés

A szédülés (vertigo) az egyensúlyzavar érzése, az egyensúlyi szervrendszer (vesztibuláris rendszer) kóros működése. A jelenség oka, hogy az agy egymástól eltérő üzeneteket kap az érzékszervektől (a szemtől és a fültől), illetve az idegrendszertől. A megmagyarázhatatlan fejfájás mellett a szédülés az egyik leggyakoribb ok, amely miatt az aktív keresők és a 65 évnél idősebbek felkeresik orvosukat.

 

A szédülés tünetei

A szédülés a beteg vagy a környezet mozgásának illúziója, amely leggyakrabban forgó jellegű.

 

Szédülés során az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • forgásérzet,
  • egyensúlyzavar,
  • émelygés,
  • bizonytalanságérzés,
  • gyengeség, fáradtság,
  • koncentrációszavar,
  • homályosuló látás.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Azonnal forduljon orvoshoz, ha megmagyarázhatatlan szédüléses rosszulléte van. Hívja a 112-t és kérjen mentőt, ha súlyos szédüléses rosszullétet tapasztal! Keresse fel orvosát abban az esetben is, ha a szédülés az alábbi tünetek valamelyikével egyszerre jelentkezik:

 

  • súlyos, korábban nem tapasztalt fejfájás;
  • eszméletvesztés;
  • zsibbadás;
  • mellkasi fájdalom;
  • szapora vagy lassú pulzus;
  • járási nehézségek;
  • homályos látás, hallásvesztés, beszédzavar.

 

A szédülés okai

A szédülés leggyakoribb kiváltó oka a gyors irányváltoztatás: hullámvasúton vagy körhintázás után, esetleg hajó- vagy repülőút során. A szédülés ilyenkor a fül receptorait érő ingerek miatt alakul ki, és természetes jelenség. Ha a szédülés megmagyarázhatatlanul, külső ok nélkül jelentkezik, valószínűleg orvosi vizsgálatra van szükség. Ilyenkor a vertigo okaként idegrendszeri probléma állhat, gyakran kísérik egyéb idegrendszeri tünetek is (pl. járási bizonytalanság, testtartási zavar, hányinger, fülzúgás, nystagmus).

 

A szédülés hátterében meghúzódó okok lehetnek:

  • fejsérülés,
  • labirintusfertőzés,
  • gyógyszermellékhatás,
  • Ménière-betegség,
  • stressz, szorongás,
  • az agy vérellátási zavara.

 

Ritkább esetben a szédülés súlyos neurológiai betegség tünete is lehet:

  • szklerózis multiplex,
  • migrén,
  • agydaganat.

 

A szédülés diagnosztizálása

A szédüléssel jelentkező beteg vizsgálatánál az orvos elsőként felderíti, hogy egyensúlyrendszeri vagy egyéb betegség áll a panaszok mögött.

 

Ehhez szükség van az alábbiakra:

  • kórtörténet,
  • szedett gyógyszerek,
  • fizikális vizsgálat.

 

A vizsgálatra érdemes felkészülni a szedett gyógyszerek neveiből, és megfigyelni a szédülés jellegét (forgó vagy inkább bizonytalanságérzéssel járó), illetve hogy a szédülés közben fellép-e egyensúlyzavar vagy fülzúgás. Ezek alapján az orvos további, fül-orr-gégészeti vagy neurológiai vizsgálatokat rendelhet el. Neurológiai eredet gyanúja esetén képalkotó vizsgálatot (koponya-CT vagy -MRI) végeztet.

 

Szédülésből eredő balesetek megelőzése

Ha tisztában van azzal, hogy időnként felléphetnek szédüléses tünetek, vagy bármikor elveszítheti az egyensúlyát, a súlyosabb sérülések elkerülése érdekében az alábbiakra fordítson figyelmet:

  • Legyen elővigyázatos a lépcsőn vagy lejtős területen.
  • Kerülje a vezetést.
  • Üljön le azonnal, ne várjon arra, hogy a szédülés magától elmúljon.
  • Ne dohányozzon, ne fogyasszon alkoholt.
  • Rendszeresen tartsa a kapcsolatot az orvosával.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk