Látószervünk, a szem páros szerv, amelyet idegek kötnek össze az aggyal. A látásban, a vizuális ingerek érzékelésében a szem mint érzékszerv, illetve a jeleket értelmező agy együtt vesznek részt.
A külső ingerek 90 százalékát látásunk által szerezzük.
A szem funkciói
A szem funkciója a látás, vagyis:
- a környezet látása,
- a fény érzékelése,
- a térlátás,
- a színek érzékelése.
A szem képes a fény- és a távolságviszonyokhoz alkalmazkodni. A funkciók általában idősebb korban romlanak.
A szem részei
A szem a koponya szemgödreiben (orbita) helyezkedik el. A koponyacsontok és a szemhéjak védik a külső hatásoktól.
A szemet három részre oszthatjuk:
- szemgolyó (bulbus oculi),
- látóideg (nervus opticus),
- védő funkciót betöltő részek.
A szemgolyó
A szemgolyó golyó formájú, összetett szerv. Külső rétege, amellyel a fény először találkozik, a szaruhártya (cornea). Egyenetlen felszínét könnyfilm teszi simává. Az ereket nem tartalmazó szaruhártya domború felülete erősen megtöri a fénysugarakat.
A szaruhártya folytatása az ínhártya (sclera), amelyen a szemmozgató izmok tapadnak. Ezek teszik lehetővé, hogy a tekintet valamilyen irányba forduljon. A szemmozgató izmok összehangoltan működnek, így a két szem normál esetben teljesen egyformán mozog.
Az ínhártyán belül található érhártya (chorioidea) gondoskodik a szövetek vérellátásáról. Ennek elülső részén helyezkedik el a sugártest (corpus ciliare) és a szivárványhártya (írisz), ami a szem színét meghatározza.
A szivárványhártya közepén található nyílás a pupilla, a szaruhártya által megtört fény itt hatol be a szembe. A szivárványhártyában lévő izmok gondoskodnak a pupilla szűkítéséről erős fényben, illetve tágításáról gyenge fényben. A szaruhártya belső rétege és a szivárványhártya között található az elülső csarnok, amelyet csarnokvíz tölt ki. Ezt a csarnokvizet a sugártest termeli.
A pupillán áthaladva a fény a szemlencsét éri el, majd áthatol az üvegtesten, ami a szemgolyó belsejét kitöltő kocsonyás anyag. Végül a szem hátsó részéhez, a retinához érkezik.
A retina fényérzékeny idegsejteket tartalmazó szövet. A tárgyakról érkező párhuzamos fénysugarak itt találkoznak egy pontban, így létre jön az éles kép. Szerepe a fényingerek elektromos ingerekké alakítása, amelyek aztán az agyba jutnak.
Látóideg
A látóideg (II. agyideg, nervus opticus) a retinában keletkezett elektromos jeleket az agy látásért felelős központjába viszi, amely a nyakszirti (occipitalis) lebenyben található. Ez a központ értelmezi a jeleket, és hozza létre magát a látást mint érzetet. Az ideg és az agyi központ sérülése is akadályozza a látást.
Védő funkciót betöltő részek
A szemet több mechanizmus is védi a külvilág hatásaitól.
Mechanikus védelmet adnak a szemhéjak és a szempillák.
A kötőhártya a szemhéj belső felületét és az ínhártyát borítja. A könnymirigyekben termelődő könny vékony rétegben vonja be a szaruhártya külső felszínét, ezzel nedvesen tartva azt és kiegyenlítve a felszínét. A pislogáskor a szemhéj által szétterített könny a kórokozók ellen is védi a szemet.
A szem egészségének megőrzése érdekében javasolt:
- védeni a szemet az erős nagyfénytől;
- védőszemüveget viselni olyan munka végzésekor, amely során sérülhet a szem;
- látásromlás vagy szemet érintő panaszok esetén mihamarabb felkeresni szemész szakorvost.
