A szemfenékvizsgálat (ophtalmoscopia) során a szem hátsó szegmentumát egy speciális eszközzel vizsgálja a szemorvos. A vizsgálat rövid ideig tart, és teljesen fájdalommentes. Szemfenékvizsgálatra nemcsak különböző szembetegségek diagnosztizálása során lehet szükség, hanem az apró ereket érintő megbetegedések (microangiopathia) esetén is.
A pupillán keresztül a szembe jutó párhuzamos fénynyalábok a retinán (ideghártya) keresztezik egymást egy pontban. A retina legfontosabb része a sárgafolt (makula lutea, az éles és színlátásért felelős terület). A retina idegrostjai a látóidegfőnél egyesülnek látóideggé, amely az agy felé fut tovább. A retina területén gyakorlatilag szabad szemmel vizsgálhatók az apró erek, amelyek bizonyos betegségek (pl. diabéteszes retinopátia – a retina apró ereinek károsodása cukorbetegség következtében) esetén információval szolgálnak a betegség súlyosságáról és előrehaladottságáról.
A szemfenékvizsgálat minden szemészeti vizsgálat alapvető része, különös tekintettel az alábbi esetekben:
- a látóideg károsodása,
- retinaszakadás vagy -leválás,
- glaukóma (zöldhályog),
- makuladegeneráció – az éles látásért felelős sárgafolt sorvadása,
- cytomegalovírus (CMV) okozta retinitis – a retina vírusos fertőzése,
- melanoma malignum – a leggyakoribb rosszindulatú, szemen belüli tumor,
- magas vérnyomás – amely az apró ereket károsíthatja,
- diabéteszes retinopátia – a magas vércukorszint miatti retinakárosodás látásvesztést is okozhat.
A szemfenékvizsgálat tehát a szemfenéken található apró erek állapotáról, illetve a retina éles látásért és perifériás látásért felelős területeiről ad képet.
A szemfenékvizsgálat menete
A szemfenékvizsgálat előtt a pupilla tágítására van szükség, amelyet egyszerű szemcseppel érnek el. A hatóanyag egy kis ideig csípheti a szemet – ez teljesen normális jelenség.
Amennyiben ismert glaukómája van, vagy a családban előfordult már glaukóma, említse meg kezelőorvosának!
A pupillatágító szemcsepp ugyanis megemelheti a szemnyomást, ezáltal glaukómás rohamot válthat ki. Glaukómás beteg esetén csak nagy körültekintéssel alkalmaznak pupillatágító szemcseppet. Pupillatágítás előtt meg kell győződnie arról az orvosnak, hogy a csarnokzug nyitott-e. Szűk zugú, illetve záródásra hajlamos csarnokzug esetében nem tágítják a pupillát, mivel az glaukómás rohamot provokálhat.
A pupillák megfelelő mértékű tágulását követően az orvos megvizsgálja a szemfenék állapotát. A vizsgálat során általában fénnyel a pupillán keresztül a szembe világítanak, és megkérik a beteget, hogy különböző irányokba nézzen. A folyamat során a szemhez nem érnek hozzá, így az erős fény okozta kellemetlenségen kívül a vizsgálat teljesen fájdalommentes. A vizsgálatnak három módszere létezik, melyek az alábbiak.
Direkt opthalmoscopia vizsgálat (szemtükrözés egyenes képben): A szemvizsgálat kézi ophtalmoszkóppal történik, amely során fénnyel a szembe világítva a szemorvos speciális lencsén át nézve közvetlenül vizsgálja a szemet. A vizsgálatot egészen közelről, 1-2 cm távolságból végzik.
Indirekt opthalmoscopia vizsgálat (szemtükrözés fordított képben): Az indirekt módszer előnye, hogy egyszerre lényegesen nagyobb terület vizsgálható a retinából, de kisebb nagyításban. A vizsgálatot 30-40 cm távolságból végzik. A lényege, hogy az orvos és a beteg közé egy 13-20 dioptriás konvex lencsét kell helyezni a fénysugarak útjába. Az orvos a szemfenék fordított, valódi képét látja négy-ötszörös nagyításban.
Réslámpás vizsgálat: Lényegében ez is egy fordított képben való tükrözés. Ez a módszer teszi lehetővé a legnagyobb nagyítással történő vizsgálatot. Egy műszerbe le tudja támasztani a homlokát és az állát a beteg, hogy stabilan tartsa a fejét a folyamat közben. Ezután erős fénnyel a szemébe világítanak, a szem elé egy 90 dioptriás lencsét helyeznek, és mikroszkóppal vizsgálhatóvá válik a szemfenék. Napjainkban ez a legelterjedtebb módszer a szemfenék vizsgálatára.
A vizsgálat általában nem vesz igénybe 10 percnél hosszabb időt.
A szemfenékvizsgálat rizikói
A szemfenékvizsgálat igen kellemetlen lehet az erős fény miatt – a mértéke személyfüggő –, de semmiképpen sem fájdalmas. A pupillatágító szemcsepp miatt a szembe világító fény lekapcsolása után a beteg még fényes foltokat láthat, amelyeknek rövid időn belül el kell tűnniük.
A szem még a vizsgálatot követő néhány órában (ritka esetben akár egy napig is) érzékeny lehet a fényre, ezért napsütéses időben célszerű napszemüveget magával vinnie a vizsgált személynek. Amennyiben kocsival érkezik a vizsgálat helyszínére, intézze úgy, hogy hazafelé más vezessen! Tágított pupilla mellett gépjárművet vezetni balesetveszélyes!
A pupillatágító szemcsepp a szemből felszívódva okozhat szisztémás mellékhatásokat, amelyek az alábbiak lehetnek:
- szájszárazság,
- szédülés,
- hányinger, ritka esetben hányás.
A vizsgálatot követő néhány órában érdemes nem erőltetni a szemet (számítógéppel, olvasással, tévénézéssel).
