A szezonális depresszió a depressziók egyik típusa: az évszakok váltakozásával ciklikusan visszatérő betegség. Előfordulási gyakoriságát a hangulati betegségek 1-2%-ára becsülik, de a lakosság 6-7%-ánál enyhe tünetekkel, alig érzékelhető (szubklinikus) formában jelenik meg.
A betegek depressziós – esetleg mániás – tünetei minden évben nagyjából ugyanabban az időszakban, általában ősszel és télen jelentkeznek. Többnyire a tünetek oldódása is azonos időben történik.
A szezonális depresszió tünetei
A szezonális depresszió tünetei általában október végén, november elején jelennek meg, és tavasszal enyhülnek, bár ritkább esetekben előfordulhat, hogy a tünetek a tavaszi-nyári időszakban jelentkeznek, és a hideg beálltával enyhülnek. A depresszív időszakot előidéző évszak lezárulta után a páciensek újra jól érzik magukat, és ismét el tudják látni a feladataikat.
A környezeti tényezők változásaira a szervezet különböző mértékben reagál, így a tünetek skálája a szinte mérhetetlentől egészen a betegség szintjéig terjedhet. Az évszak kezdetén a tünetek még enyhe mértékben fordulnak elő, majd később – az évszakra jellemző időjárás beálltával – súlyosbodnak.
A szezonális depresszió nőknél és fiataloknál gyakrabban alakul ki, és egyénenként változó, hogy a tünetek mennyire enyhe vagy súlyos formában jelentkeznek.
A téli időszakban jelentkező depresszió legfőbb tünetei:
- krónikus fáradtság, kimerültség;
- fokozott alvásigény, romló alvásminőség;
- általános rossz hangulat, érdektelenség;
- étvágynövekedés (különösen szénhidrátok);
- gondolkodási, koncentrálási és döntéshozatali nehézségek.
A nyári időszakban jelentkező depresszió tünetei az alábbiak lehetnek:
- alvászavar (leginkább álmatlanság);
- étvágytalanság, súlycsökkenés;
- izgatottság, ingerlékenység;
- nyugtalanság, szorongás.
A nyári szezonális depresszió esetén előfordulhat, hogy nem depressziós, hanem mániás tünetek jelentkeznek.
A „mániás” szezonális depresszió a következő tünetekről ismerhető fel:
- túlzott feldobottság, jókedv;
- hiperaktivitás;
- megnövekedett szociális aktivitás.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha olyan depresszív – vagy mániás – tünetei vannak, amelyek az évnek mindig ugyanabban a szakaszában, ciklikusan jelentkeznek, és hátrányosan befolyásolják mindennapi életét, kérjen segítséget háziorvosától, aki szükség esetén gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról.
Emellett közvetlenül is kérheti pszichológus vagy pszichiáter segítségét. A területileg illetékes pszichiátriai gondozó beutaló nélkül felkereshető.
Megfelelő kezelés nélkül a tünetek súlyosbodhatnak, és jelentősen ronthatják az életminőséget.
A szezonális depresszió diagnosztizálása
A betegség diagnózisát nehéz felállítani, mert ehhez legalább két éven – általában két télen – keresztül kell megtapasztalni a betegségre jellemző tüneteket.
A szezonális depresszió kialakulása
A zavar kialakulásának hátterében összetett biológiai és pszichés folyamatok állnak, de a legnagyobb szerepe az évszakok váltakozásának van. A téli időszakban a lehangoltság érzéséhez, a szezonális depresszió kialakulásához az alábbi hatások együttesen járulnak hozzá:
- kevesebb szabad levegőn tartózkodás;
- rövidebb nappalok, hosszabb éjszakák;
- kevesebb napfény;
- a szervezet vitaminkészleteinek kimerülése a kevesebb zöldség- és gyümölcsfogyasztás miatt;
- a benti hőmérséklet jelentős eltérése a kinti hőmérséklettől;
- a szervezet kevesebb melatonin és szerotonin hormont termel, amelyek az alvást és a hangulatot is befolyásolják.
A szezonális depresszió kezelése
A szezonális depresszió kezelésében rendszerint az alábbi terápiákat alkalmazzák:
- fényterápia (leggyakoribb természetes fénnyel);
- D-vitamin szedése;
- gyógyszeres kezelés antidepresszánsokkal;
- kognitív viselkedésterápia;
- pszichoterápia;
- a levegő negatív ionizálása.
Fentieken túl fontos szerepet tölt be valamilyen relaxációs technika elsajáítása, jótékony hatású lehet például a jóga, a meditáció, az irányított képzelet, illetve a zene- és művészetterápia.
A betegség kezelésében a gyakorlatban leginkább bevált a fényterápia, az antidepresszív szerek és a pszichoterápia kombinációjából álló terápia. Az életmód tudatos átalakítása pedig alapvető fontosságú a hangulat javításában: rendszeres testmozgás, minél több fény beengedése a lakásba, irodába, minél több idő eltöltése a szabadban.
Lásd még: Testmozgás és mentális egészség
A szezonális depresszió szövődményei
A betegség tüneteit minden esetben komolyan kell venni, mert megfelelő kezelés nélkül – hasonlóan a depresszió egyéb típusaihoz – hosszú távon súlyosbodhat, és szövődményeként számos probléma megjelenhet a hétköznapokban.
Gyakoribb szövődmények az alábbiak:
- gondok a munkahelyi vagy iskolai teendők elvégzésével;
- túlsúly vagy elhízás a túl sok édesség fogyasztása miatt;
- egyéb mentális zavarok kialakulása (szorongás, étkezési zavarok);
- teljes társadalmi elszigetelődés.
Súlyosabb esetben öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek, amelyek a legrosszabb esetben öngyilkossági kísérletbe is torkollhatnak.
Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén háziorvosától is kérhet segítséget ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő szakembert, vagy hívhatja a 0–24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon.
A Lelki Elsősegély Szolgálat munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak. Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt.
Kapcsolódó tartalmak:
Lelkisegély-szolgálatok és kríziskezelés
