A szívbillentyűk a szívben található szívizomból, ínhúrokból és kötőszövetből álló struktúrák, melyek a vér megfelelő irányú áramlását biztosítják a szív üregei, valamint a kis- és a nagyvérkör rendszere között. Szívbillentyű-betegségek esetén a szívben található négy szívbillentyű közül egy vagy több nem funkcionál megfelelően. Néha a billentyű nem nyílik vagy nem záródik rendesen, ami befolyásolhatja a vér áramlását és betegségek kialakulásához vezethet.
Kezelése az érintett billentyűtől, a betegség típusától és súlyosságának mértékétől függ. Az enyhe szívbillentyű-betegség lehet tünetmentes, de súlyos esetben komoly panaszokat okoz, és műtéti beavatkozást igényelhet gyógyítása. Ritkán, akutan kialakulva súlyos, életet veszélyeztető és azonnali műtétet igénylő állapot léphet fel.
A szívműködésről bővebben itt olvashat.
A szív- és érrendszerről bővebben itt olvashat.
Négy szívbillentyű található a szívben:
- tricuspidalis (háromhegyű) billentyű: a jobb szívfélben található a jobb pitvar és a jobb kamra között, a vér jobb pitvar felől a jobb kamra felé történő továbbításáért felelős;
- pulmonalis billentyű: a jobb kamra kiáramlási traktusánál található, a tüdőkeringés felé továbbítja a vért;
- mitrális (kéthegyű) billentyű: a bal szívfélben található a bal pitvar és a bal kamra között, a vér bal pitvar felől a bal kamra felé történő továbbításáért felel;
- aortabillentyű: a bal kamra kiáramlási traktusánál található, a bal kamra felől az aorta és a nagyvérkör felé továbbítja a vért
Ha a billentyűk nem nyílnak vagy záródnak megfelelően, az befolyásolhatja a vér szívüregekben és az érrendszerben való áramlását.
A szívbillentyűket az alábbi kóros eltérések érinthetik:
- stenosis (szűkület): a billentyű megvastagszik vagy merevvé válik, a billentyűt alkotó „zsebek” akár össze is nőhetnek, a billentyű nyílása beszűkül, emiatt kisebb térfogatú vér tud rajta keresztüláramlani;
- regurgitáció/insufficiencia (elégtelenség): a billentyű nem záródik megfelelően, a vér ezért visszafelé áramlik;
- prolapszus: a billentyű „kinyúlik” és kötőszövetes elemei meglazulnak, a szívüregek összehúzódásakor a billentyű vitorlái ejtőernyő módjára előeshetnek, az állapot regurgitációhoz vezethet;
- atresia: a billentyű nem fejlődik ki rendesen, a véráramlás a szívüregek között valamelyest akadályozott, általában a pulmonalis billentyűt érinti.
Egyesek szívbillentyű-betegséggel születnek – ezt az állapotot veleszületett szívbillentyű-betegségnek hívják. Szívbillentyű-betegség azonban felnőtteknél is kialakulhat fertőzések, életkorral összefüggő változások vagy egyéb szívbetegségek következményeként.
A szívbillentyű-betegségek legfőbb tünetei
Az érintett billentyűtől és a billentyűbetegség típusától függően eltérő tüneteket mutathatnak a szívbillentyű-betegségek. Az érintettek sokáig tünetmentesek lehetnek.
Tünetek jelentkezésekor az alábbiak észlelhetők:
- nehézlégzés, fulladásérzés terhelésre/nyugalomban/lefekvéskor,
- fáradékonyság,
- mellkasi fájdalom,
- szédülés,
- boka- és lábdagadás (ödéma),
- ájulás,
- szabálytalan szívverés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fent részletezett tüneteket észleli magán, mielőbb forduljon kezelőorvosához!
A szívbillentyű-betegségek kiváltó okai
Számos tényező növelheti a szívbillentyű-betegségek kialakulási kockázatát, melyek a következők:
- idősebb életkor,
- fertőzések (pl. reumás láz, véráram-fertőzések),
- szívinfarktus vagy egyéb szívbetegségek,
- magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, egyéb belgyógyászati betegségek.
A szívbillentyű-betegségek szövődményei
A szívbillentyű-betegségeknek számos szövődménye lehet:
A szívbillentyű-betegségek diagnosztizálása
Anamnézisfelvételt és részletes fizikális vizsgálatot követően EKG és szívultrahang-vizsgálat szükséges a szív funkciójának megítélésére.
Bizonyos esetekben további vizsgálatokra lehet szükség (mellkasröntgen, terheléses vizsgálat, szív MRI-vizsgálat, koszorúér-festés stb.).
A szívbillentyű-betegségek kezelése
Az érintett billentyűtől, a betegség típusától és súlyossági fokától függően eltérő kezelési módok szükségesek. Tünetmentes szívbillentyű-betegség esetén rendszeres kardiológiai kontroll, az orvos által javasolt gyógyszerek (például vérhígítók) szedése javasolt.
Amennyiben eszközös beavatkozás indokolt, invazív ballonos tágítás, TAVI beavatkozás (katéteres aortabillentyű-csere) vagy szívsebészeti beavatkozás lehet szükséges az érintett billentyű funkciójának javítására, visszaállítására.
Ha a szívbillentyű nem menthető meg, akkor műtéttel lehet kicserélni. A leggyakrabban cserélt billentyűk a mitrális- és az aortabillentyű. A beavatkozás során a sebész eltávolítja a sérült szívbillentyűt, és mechanikus vagy biológiai műbillentyűvel helyettesíti.
A mechanikus műbillentyű erős anyagból készül. Ha mechanikus műbillentyűje van, akkor a vérhígító élethosszig tartó szedésére van szüksége a vérrögök megelőzése érdekében. A biológiai műbillentyű tehén, sertés vagy emberi szívszövetből készül. A szövetből készült billentyűk idővel elhasználódnak, és ki kell cserélni.
A szívbillentyű-betegségek megelőzése
A legjobb módszer a szívbillentyű-betegségek megelőzésére az egészséges életmód, a rendszeres sportolás, a dohányzás mellőzése, az egészséges alvási szokások kialakítása, rendszeres részvétel az orvosi kontrollvizsgálatokon, a vércukorszint, a koleszterinszint és a vérnyomás optimális tartományban való tartása.
Mitralis prolapsus
A mitralis prolapsus gyakori billentyű-betegség, gyakran teljesen tünetmentes, jóindulatú elváltozás. A kéthegyű billentyű (mitralis billentyű) prolapszusa esetén a billentyű záródásakor a billentyű vitorlái előeshetnek a bal pitvarba, ami miatt a billentyű nem zár megfelelően. Sokan nem is tudnak a meglévő szívbillentyű-rendellenességükről, ritkán azonban tüneteket okozhat, amelyek kezelést igényelnek. A mitralis prolapsus egyik fő szövődménye a mitralis regurgitáció lehet – súlyos esetben sebészeti beavatkozásra van szükség.
Ajánlott tartalmaink:
