A szívizomgyulladás vagy más néven myocarditis, ahogyan azt a neve is jelzi, a szív izomszövetében (myocardiumban) létrejövő gyulladást jelenti. A myocarditis következtében a szív pumpafunkciója csökkenhet, illetve szívritmuszavar (aritmia) léphet fel.
A szívizomgyulladást leggyakrabban vírusfertőzés váltja ki, azonban okozhatja még egyéb fertőzés, gyógyszerreakció, ionizáló sugárzás, valamint az egész szervezetre kiterjedő gyulladás.
A szívizomgyulladás legtöbbször mellkasi fájdalommal, fáradtsággal, légszomjjal, illetve gyors, szabálytalan szívdobogással jelentkezik.
Súlyos myocarditis esetén olyan nagymértékben károsodhat a szívizom, hogy az többé nem tud kellő hatékonysággal vért pumpálni a szervezet egészébe. Vérrög is kialakulhat a szabálytalan szívritmus és a csökkent pumpafunkció következtében, ami stroke-hoz és szívinfarktushoz is vezethet.
A szívizomgyulladás terápiája a kiváltó októl függ.
A szívizomgyulladás főbb tünetei
A szívizomgyulladás kezdeti szakaszában a beteg tünetmentes, vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek, például:
- mellkasi fájdalom;
- gyors, szabálytalan szívdobogás;
- légszomj (nyugalomban vagy fizikai aktivitás közben).
Később az alábbi tünetek jelentkezhetnek az imént felsoroltakon túl:
- folyadékfelhalmozódás (vizesedés, ödéma): lábduzzanat, bokaduzzanat, lábfejduzzanat;
- fáradékonyság, gyengeségérzet;
- esetleges vírusinfekcióra utaló tünetek:
- fejfájás;
- testszerte jelentkező fájdalom;
- ízületi fájdalom;
- láz;
- torokfájás;
- hasmenés.
Bizonyos esetben a myocarditis tünetei hasonlíthatnak a szívinfarktus tüneteire.
A myocarditis gyermekkorban is előfordulhat hasonló tünetekkel:
- láz;
- bágyadtság;
- nehézlégzés;
- szapora légvétel;
- mellkasi fájdalom;
- gyors vagy szabálytalan szívritmus (aritmia).
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben megmagyarázhatatlan eredetű mellkasi fájdalom, légszomj jelentkezik, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Ha az imént felsorolt, myocarditisre jellemző tüneteket észleli, keresse fel mihamarabb háziorvosát vagy kardiológusát. A korán diagnosztizált betegség gyógyulása kedvezőbb.
A szívizomgyulladás lehetséges okai
Leggyakrabban a szívizomgyulladás kiváltó oka ismeretlen. Számos tényező kiválthatja, azonban ezek csak ritkán alakítanak ki betegséget.
A lehetséges kiváltó okok a következők:
- Vírusfertőzés: leggyakrabban az adenovírusok, a COVID-19-et okozó koronavírus, a hepatitis B- B- és C-vírus, a parvovírus és a herpes simplex vírusok okozhatnak myocarditist. Ezen felül az emésztőrendszert érintő enterovírus-fertőzés, mononukleózis (Epstein-Barr vírus), rubeolavírus és HIV-vírus fertőzés esetén alakulhat ki myocarditis.
- Bakteriális fertőzés: Staphylococcus, Streptococcus baktériumok által okozott megbetegedés, valamint Borrelia burgdorferi (Lyme-kór) fertőzés esetén jelentkezhet szívizomgyulladás.
- Parazitafertőzés: a paraziták közül a Trypanosoma cruzi és Toxoplazma fertőzés hajlamosíthat myocarditis kialakulására.
- Gombafertőzés: a Candida, Aspergillus és Histoplasma gombák által okozott fertőzés alakíthat ki szívizomgyulladást főként legyengült immunrendszerű személyek esetén.
- Gyógyszerek, illegális kábítószerek fogyasztása esetén kialakulhat allergiás reakció, gyógyszerreakció következtében szívizomgyulladás:
- kemoterápiás szerek;
- antibiotikumok: pl. penicillin, szulfonamid;
- antiepileptikumok;
- illegális drogok: pl. kokain
- Kémiai anyagok (pl. szén-monoxid) hatására.
- Ionizáló sugárzás hatására.
- Bizonyos betegségek (lupus, Wegener-granulomatosis, óriássejtes arteritis, Takayasu arteritis).
A szívizomgyulladás szövődményei
A legtöbb esetben a szívizomgyulladás komplikáció nélkül meggyógyul.
Súlyos szívizomgyulladás esetén azonban a szívizom károsodása olyan nagy mértéket ölt, hogy az alábbi szövődmények jelentkezhetnek:
- Szívelégtelenség: a szív pumpafunkciójának csökkenése következtében alakul ki. Gyógyszeresen és keringéstámogató eszköz, úgynevezett kamrapumpa segítségével kezelhető, esetleg szívtranszplantáció válhat szükségessé.
- Szívinfarktus vagy stroke: a szabálytalan szívritmus és a csökkent pumpafunkció következtében a szívben trombus (vérrög) képződhet, mely a koszorúerekbe vagy az agyi vérellátást biztosító erekbe jutva infarktust okozhat.
- Aritmia: szabálytalan szívritmus alakulhat ki a szívizom károsodása következtében.
- Hirtelen szívhalál: a súlyos szívritmuszavarok a szív működésének leállásához vezethetnek, amennyiben nem kezelik azonnal, hirtelen szívhalál alakulhat ki.
A szívizomgyulladás diagnosztizálása
Szívizomgyulladás esetén a korai diagnózis elengedhetetlen a sikeres kezelés és a regeneráció elérésének céljából.
Az alapos anamnézisfelvételt (kórtörténet) és fizikális (orvosi) vizsgálatot követően az alábbi vizsgálatok segíthetik a diagnózisalkotást:
- EKG: a szív elektromos aktivitásának vizsgálatára, a szívritmus ellenőrzésére;
- mellkasröntgen: a szív nagyságának, alakjának vizsgálatára, illetve az esetleges mellkasi folyadék feltérképezésére;
- szív MR: a szív nagyságának, alakjának, szerkezetének vizsgálatára, az MR-felvételen megfigyelhetőek gyulladásra utaló jelek a szívizomban;
- szív UH: a szívultrahang által képet kapunk a szív nagyságáról, pumpafunkciójáról, a billentyűk állapotáról, illetve az esetleges szíven belüli vérrögről;
- vérvizsgálat: szívizomgyulladás esetén a szívizom károsodásra utaló fehérjék mennyisége emelkedett értéket mutathat, valamint vírusellenes antitestek vizsgálata esetén következtethetünk a myocarditis kiváltó okára;
- szívkatéterezés, biopszia: szívkatéterezés során egy vénán keresztül katétert vezetnek a szívbe, majd szükség esetén biopsziát vesznek a szívizomgyulladás okának tisztázására.
A szívizomgyulladás kezelése
A szívizomgyulladás számos esetben szövődménymentesen gyógyul. A kezelését a kiváltó ok határozza meg.
Enyhe myocarditis esetén az alábbi terápia alkalmazása elegendő:
- pihenés, esetleg ágynyugalom;
- sportolás felfüggesztése 3-6 hónapra;
- kortikoszteroid;
- véralvadásgátló szer;
- diuretikum (vízhajtó), β-blokkoló, angiotenzinkonvertáló enzim gátló (ACE gátló), angiotenzin receptor blokkoló (ARB);
- amennyiben krónikus betegség (pl. lupus) okozta a myocarditist, a betegséget kell kezelni.
Myocarditis esetén javasolt a sófogyasztás mérséklése, illetve az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellőzése.
Súlyos myocarditis esetén agresszívabb terápia alkalmazására kerülhet sor:
- intravénásan alkalmazandó gyógyszerek: a szív pumpafunkció javításának érdekében;
- pacemaker: a megfelelő szívritmus fenntartása céljából beültetett eszköz;
- keringéstámogató eszköz beültetése: kamprapumpa [ventricular assist device (VAD)]: a szív pumpafunkciójának támogatására szolgál, míg a szív regenerációja végbe nem megy, vagy míg szívtranszplantációra vár a beteg;
- intraaortikus ballonpumpa: az aortába behelyezett ballon segítségével a test vérellátása (véráramlás) kedvezőbb, miközben a szív megterhelését csökkenti;
- extrakorporális membrán oxigenizátor (ECMO): a tüdő funkcióját helyettesíti, a szén-dioxidot eltávolítja és oxigénhez juttatja a szervezetet, az ECMO használata közben a vér a szervezetből az ECMO gépen keresztül áramlik, majd visszajut a testbe. Az ECMO a szív funkcióját is helyettesíti, azokban az esetekben alkalmazandó, ha a szív regenerációja várható, illetve, ha szívtranszplantációra vár a beteg;
- szívtranszplantáció: súlyos esetben a szívizom nagymértékű károsodása esetén szívtranszplantáció válik szükségessé.
Myocarditist követően javasolt a rendszeres kardiológiai kontrollvizsgálat.
A szívizomgyulladás megelőzése
A szívizomgyulladást biztosan megelőzni nem lehet, azonban az alábbi ajánlások betartásával csökkenthető a betegség kialakulásának valószínűsége:
- tartózkodjon a vírusfertőzöttekkel való kontaktustól;
- ügyeljen a személyes higiéniára;
- ne fogyasszon kábítószert;
- a szexuális partnerek gyakori váltogatása esetén gondoskodjon a védelemről (kondomhasználat);
- ügyeljen a vérszívók által terjesztett betegségek megelőzésére (pl. hosszú ujjú felső viselete, használjon rovarriasztót);
- vegye fel az elérhető védőoltásokat (pl. COVID-19, rubeola, influenza elleni védőoltást).
