Szívizomgyulladás (Myocarditis)

A szívizomgyulladás vagy más néven myocarditis, ahogyan azt a neve is jelzi, a szív izomszövetében (myocardiumban) létrejövő gyulladást jelenti. A myocarditis következtében a szív pumpafunkciója csökkenhet, illetve szívritmuszavar (aritmia) léphet fel. 

A szívizomgyulladást leggyakrabban vírusfertőzés váltja ki, azonban okozhatja még egyéb fertőzés, gyógyszerreakció, ionizáló sugárzás, valamint az egész szervezetre kiterjedő gyulladás.

A szívizomgyulladás legtöbbször mellkasi fájdalommal, fáradtsággal, légszomjjal, illetve gyors, szabálytalan szívdobogással jelentkezik.

Súlyos myocarditis esetén olyan nagymértékben károsodhat a szívizom, hogy az többé nem tud kellő hatékonysággal vért pumpálni a szervezet egészébe. Vérrög is kialakulhat a szabálytalan szívritmus és a csökkent pumpafunkció következtében, ami stroke-hoz és szívinfarktushoz is vezethet.

A szívizomgyulladás terápiája a kiváltó októl függ.

A szívizomgyulladás főbb tünetei

A szívizomgyulladás kezdeti szakaszában a beteg tünetmentes, vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek, például:

  • mellkasi fájdalom;
  • gyors, szabálytalan szívdobogás;
  • légszomj (nyugalomban vagy fizikai aktivitás közben).

Később az alábbi tünetek jelentkezhetnek az imént felsoroltakon túl:

  • folyadékfelhalmozódás (vizesedés, ödéma): lábduzzanat, bokaduzzanat, lábfejduzzanat;
  • fáradékonyság, gyengeségérzet;

Bizonyos esetben a myocarditis tünetei hasonlíthatnak a szívinfarktus tüneteire.

A myocarditis gyermekkorban is előfordulhat hasonló tünetekkel:

  • láz;
  • bágyadtság;
  • nehézlégzés;
  • szapora légvétel;
  • mellkasi fájdalom;
  • gyors vagy szabálytalan szívritmus (aritmia).

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben megmagyarázhatatlan eredetű mellkasi fájdalom, légszomj jelentkezik, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

Ha az imént felsorolt, myocarditisre jellemző tüneteket észleli, keresse fel mihamarabb háziorvosát vagy kardiológusát. A korán diagnosztizált betegség gyógyulása kedvezőbb.

A szívizomgyulladás lehetséges okai

Leggyakrabban a szívizomgyulladás kiváltó oka ismeretlen. Számos tényező kiválthatja, azonban ezek csak ritkán alakítanak ki betegséget.

A lehetséges kiváltó okok a következők:

  • Bakteriális fertőzés: Staphylococcus, Streptococcus baktériumok által okozott megbetegedés, valamint Borrelia burgdorferi (Lyme-kór) fertőzés esetén jelentkezhet szívizomgyulladás.
  • Parazitafertőzés: a paraziták közül a Trypanosoma cruzi és Toxoplazma fertőzés hajlamosíthat myocarditis kialakulására.
  • Gombafertőzés: a Candida, Aspergillus és Histoplasma gombák által okozott fertőzés alakíthat ki szívizomgyulladást főként legyengült immunrendszerű személyek esetén.
  • Gyógyszerek, illegális kábítószerek fogyasztása esetén kialakulhat allergiás reakció, gyógyszerreakció következtében szívizomgyulladás:
  • Kémiai anyagok (pl. szén-monoxid) hatására.
  • Bizonyos betegségek (lupus, Wegener-granulomatosis, óriássejtes arteritis, Takayasu arteritis).

 

A szívizomgyulladás szövődményei

A legtöbb esetben a szívizomgyulladás komplikáció nélkül meggyógyul.

Súlyos szívizomgyulladás esetén azonban a szívizom károsodása olyan nagy mértéket ölt, hogy az alábbi szövődmények jelentkezhetnek:

  • Szívelégtelenség: a szív pumpafunkciójának csökkenése következtében alakul ki. Gyógyszeresen és keringéstámogató eszköz, úgynevezett kamrapumpa segítségével kezelhető, esetleg szívtranszplantáció válhat szükségessé.
  • Szívinfarktus vagy stroke: a szabálytalan szívritmus és a csökkent pumpafunkció következtében a szívben trombus (vérrög) képződhet, mely a koszorúerekbe vagy az agyi vérellátást biztosító erekbe jutva infarktust okozhat.
  • Aritmia: szabálytalan szívritmus alakulhat ki a szívizom károsodása következtében.
  • Hirtelen szívhalál: a súlyos szívritmuszavarok a szív működésének leállásához vezethetnek, amennyiben nem kezelik azonnal, hirtelen szívhalál alakulhat ki.

 

A szívizomgyulladás diagnosztizálása

Szívizomgyulladás esetén a korai diagnózis elengedhetetlen a sikeres kezelés és a regeneráció elérésének céljából.

Az alapos anamnézisfelvételt (kórtörténet) és fizikális (orvosi) vizsgálatot követően az alábbi vizsgálatok segíthetik a diagnózisalkotást:

  • EKG: a szív elektromos aktivitásának vizsgálatára, a szívritmus ellenőrzésére;
  • mellkasröntgen: a szív nagyságának, alakjának vizsgálatára, illetve az esetleges mellkasi folyadék feltérképezésére;
  • szív MR: a szív nagyságának, alakjának, szerkezetének vizsgálatára, az MR-felvételen megfigyelhetőek gyulladásra utaló jelek a szívizomban;
  • szív UH: a szívultrahang által képet kapunk a szív nagyságáról, pumpafunkciójáról, a billentyűk állapotáról, illetve az esetleges szíven belüli vérrögről;
  • vérvizsgálat: szívizomgyulladás esetén a szívizom károsodásra utaló fehérjék mennyisége emelkedett értéket mutathat, valamint vírusellenes antitestek vizsgálata esetén következtethetünk a myocarditis kiváltó okára;
  • szívkatéterezés, biopszia: szívkatéterezés során egy vénán keresztül katétert vezetnek a szívbe, majd szükség esetén biopsziát vesznek a szívizomgyulladás okának tisztázására.

 

A szívizomgyulladás kezelése

A szívizomgyulladás számos esetben szövődménymentesen gyógyul. A kezelését a kiváltó ok határozza meg.

Enyhe myocarditis esetén az alábbi terápia alkalmazása elegendő:

  • pihenés, esetleg ágynyugalom;
  • sportolás felfüggesztése 3-6 hónapra;
  • kortikoszteroid;
  • véralvadásgátló szer;
  • diuretikum (vízhajtó), β-blokkoló, angiotenzinkonvertáló enzim gátló (ACE gátló), angiotenzin receptor blokkoló (ARB);
  • amennyiben krónikus betegség (pl. lupus) okozta a myocarditist, a betegséget kell kezelni.

Myocarditis esetén javasolt a sófogyasztás mérséklése, illetve az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellőzése.

Súlyos myocarditis esetén agresszívabb terápia alkalmazására kerülhet sor:

  • intravénásan alkalmazandó gyógyszerek: a szív pumpafunkció javításának érdekében;
  • pacemaker: a megfelelő szívritmus fenntartása céljából beültetett eszköz;
  • keringéstámogató eszköz beültetése: kamprapumpa [ventricular assist device (VAD)]: a szív pumpafunkciójának támogatására szolgál, míg a szív regenerációja végbe nem megy, vagy míg szívtranszplantációra vár a beteg;
  • intraaortikus ballonpumpa: az aortába behelyezett ballon segítségével a test vérellátása (véráramlás) kedvezőbb, miközben a szív megterhelését csökkenti;
  • extrakorporális membrán oxigenizátor (ECMO): a tüdő funkcióját helyettesíti, a szén-dioxidot eltávolítja és oxigénhez juttatja a szervezetet, az ECMO használata közben a vér a szervezetből az ECMO gépen keresztül áramlik, majd visszajut a testbe. Az ECMO a szív funkcióját is helyettesíti, azokban az esetekben alkalmazandó, ha a szív regenerációja várható, illetve, ha szívtranszplantációra vár a beteg;
  • szívtranszplantáció: súlyos esetben a szívizom nagymértékű károsodása esetén szívtranszplantáció válik szükségessé.

 

Myocarditist követően javasolt a rendszeres kardiológiai kontrollvizsgálat.

A szívizomgyulladás megelőzése

A szívizomgyulladást biztosan megelőzni nem lehet, azonban az alábbi ajánlások betartásával csökkenthető a betegség kialakulásának valószínűsége:

  • tartózkodjon a vírusfertőzöttekkel való kontaktustól;
  • ügyeljen a személyes higiéniára;
  • ne fogyasszon kábítószert;
  • a szexuális partnerek gyakori váltogatása esetén gondoskodjon a védelemről (kondomhasználat);
  • ügyeljen a vérszívók által terjesztett betegségek megelőzésére (pl. hosszú ujjú felső viselete, használjon rovarriasztót);
  • vegye fel az elérhető védőoltásokat (pl. COVID-19, rubeola, influenza elleni védőoltást).

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk