Szívkoszorúér-betegség

A szív a keringés központi szerve, ritmusos összehúzódásokkal pumpálja a vért a testbe. A szívet a főverőérből eredő koszorúerek látják el oxigéndús vérrel. A szívkoszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség, ISZB) a leggyakoribb szívbetegség, kiváltó oka a koszorúerek elmeszesedése (ateroszklerózis). A szívkoszorúér-betegség két fő klinikai megjelenési formája az angina és a szívinfarktus.

 

A szívkoszorúér-betegség főbb tünetei

A szívkoszorúér-betegség lassan alakul ki, korai stádiumban gyakran tünetmentes. Nagyobb fokú érszűkület esetén jellemző tünetként mellkasi fájdalom (angina) jelentkezhet, mely tipikusan a bal karba, az állkapocsba és a nyakba sugárzik, de előfordulhat szívdobogásérzés vagy – terhelés esetén – nehézlégzés is. Egyes betegcsoportokban – idősebbek, cukorbetegek – a panaszok enyhébbek, illetve nem a jellegzetes formában jelennek meg.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a szívkoszorúér-betegség tüneteit tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén kardiológiai szakrendelésre utalja. Ha hirtelen jelentkező, szorító jellegű mellkasi fájdalmat érez, ami 5-10 perc után sem szűnik, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

 

A szívkoszorúér-betegség kiváltó okai

A szívkoszorúér-betegség a szív ereinek elmeszesedése miatt alakul ki, amit az erek falára lerakódó zsír- és mésztartalmú felrakódások (plakk) okoznak. Az elmeszesedés érszűkülethez, majd érelzáródáshoz vezet. Érszűkület esetén kevesebb vér jut el a sejtekhez, ami a szívizom sérülését és elhalását okozhatja.

 

Az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát jelentősen növeli:

  • dohányzás,
  • túlsúly,
  • mozgásszegény életmód,
  • cukorbetegség,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint.

 

A szívkoszorúér-betegség lehetséges szövődményei

A betegség sokáig tünetmentes lehet, ezért idővel súlyos szövődmények is kialakulhatnak.

 

  • Szívinfarktus: a koszorúerek nagyfokú szűkülete, illetve elzáródása miatt alakul ki, ami hosszú távon károsítja a szívizmokat, kezelés hiányában pedig halálos kimenetelű lehet.
  • Szívelégtelenség: a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél előfordulhat, amikor a szív teljesítménye olyan mértékben csökken, hogy nem képes elegendő vért pumpálni a test minden egyes szervébe.
  • Szívritmuszavar: aritmia

 

A szívkoszorúér-betegség diagnosztizálása

A szívkoszorúér-betegség diagnosztizálása során elemzik a kockázati tényezőket, melynek első lépése az alapos kórtörténetfelvétel a beteg panaszainak kikérdezésével.

 

Ezt követően – a betegség súlyosságától függően – a következő vizsgálatokat végezhetik:

 

  • fizikális vizsgálat (az érelmeszesedés fizikálisan észlelhető jeleinek vizsgálata);
  • EKG és terheléses EKG-vizsgálat;
  • vérvétel;
  • mellkasröntgen;
  • 24 órás (Holter) EKG (a szívritmuszavar vizsgálata);
  • szívultrahang-vizsgálat;
  • szívkatéterezés (a katétert a comb vagy az egyik kar artériáján keresztül vezetik a szív koszorúereibe az érszűkület felderítésére;
  • szívizotópos vizsgálat (a szívizmok vérellátásának vizsgálata speciális anyag beadásával, melynek útját fizikai terhelés közben vizsgálják a koszorúerekben;
  • CT, MRI vizsgálat (a szív szerkezetének vizsgálata).

A kezelőorvos a vizsgálatok eredménye alapján választja ki a legmegfelelőbb kezelési módot.

 

A szívkoszorúér-betegség kezelése

A szívkoszorúér-betegség kezelésének célja a szövődmények kialakulásának megelőzése, ami életmódváltásból, gyógyszeres kezelésből, műtéti beavatkozásból, illetve ezek kombinációjából áll.

 

  • Életmódváltás

A szívkoszorúér-betegség esetén kiemelten fontos az egészséges életmód, ennek érdekében javasolt:

    • dohányzás elhagyása,
    • testsúlyproblémák rendezése,
    • rendszeres testmozgás,
    • zöldségekben gazdag étrend,
    • stresszkezelő technikák alkalmazása.

 

  • Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelés célja a vérnyomás- és a koleszterinszint csökkentése, valamint a fokozott véralvadás megakadályozása az elmeszesedett erekben. Mindehhez az alábbi gyógyszercsoportok állnak rendelkezésre:

 

    • véralvadásra ható gyógyszerek (pl. acetilszalicilsav),
    • értágító gyógyszerek,
    • vérnyomáscsökkentők,
    • koleszterinszint-csökkentők.

 

A helyesen beállított gyógyszerelés és a gyógyszerek pontos szedése jelentősen csökkenti a szívkoszorúér-betegség súlyosbodásának kockázatát. A már kialakult betegségnél hosszú távú gyógyszerszedés szükséges.

 

  • Műtéti beavatkozások

A szívkoszorú-érbetegség kezelése során műtéti beavatkozás is szükségessé válhat, melynek típusai a következők:

 

    • szívkatéterezés és értágítás: a kar vagy a comb artériáján keresztül felvezetett katéterrel megnyitják az elzáródott koszorúereket, majd rugalmas fémháló behelyezésével meggátolják az újbóli elzáródást;
    • szívkoszorúér-műtét: az elzáródott érszakaszt másik érrel helyettesítik;
    • kardioverter defibrillátor (ICD) beültetése: a gyakran életveszélyes ritmuszavar elkerülése érdekében.

 

A szívkoszorúér-betegség megelőzése

A koszorúér-betegség megelőzésének leghatékonyabb módja az életmódváltás: kiegyensúlyozott életvitellel normalizálható a vérnyomás, a koleszterinszint és a testsúly, valamint csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Erről részletesebben egy másik cikkünkben olvashat: Szívkoszorúér-betegség megelőzése.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk