A szív a keringés központi szerve, ritmusos összehúzódásokkal pumpálja a vért a testbe. A szívet a főverőérből eredő koszorúerek látják el oxigéndús vérrel. A szívkoszorúér-betegség (ischaemiás szívbetegség, ISZB) a leggyakoribb szívbetegség, kiváltó oka a koszorúerek elmeszesedése (ateroszklerózis). A szívkoszorúér-betegség két fő klinikai megjelenési formája az angina és a szívinfarktus.
A szívkoszorúér-betegség főbb tünetei
A szívkoszorúér-betegség lassan alakul ki, korai stádiumban gyakran tünetmentes. Nagyobb fokú érszűkület esetén jellemző tünetként mellkasi fájdalom (angina) jelentkezhet, mely tipikusan a bal karba, az állkapocsba és a nyakba sugárzik, de előfordulhat szívdobogásérzés vagy – terhelés esetén – nehézlégzés is. Egyes betegcsoportokban – idősebbek, cukorbetegek – a panaszok enyhébbek, illetve nem a jellegzetes formában jelennek meg.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a szívkoszorúér-betegség tüneteit tapasztalja, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén kardiológiai szakrendelésre utalja. Ha hirtelen jelentkező, szorító jellegű mellkasi fájdalmat érez, ami 5-10 perc után sem szűnik, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A szívkoszorúér-betegség kiváltó okai
A szívkoszorúér-betegség a szív ereinek elmeszesedése miatt alakul ki, amit az erek falára lerakódó zsír- és mésztartalmú felrakódások (plakk) okoznak. Az elmeszesedés érszűkülethez, majd érelzáródáshoz vezet. Érszűkület esetén kevesebb vér jut el a sejtekhez, ami a szívizom sérülését és elhalását okozhatja.
Az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát jelentősen növeli:
- dohányzás,
- túlsúly,
- mozgásszegény életmód,
- cukorbetegség,
- magas vérnyomás,
- magas koleszterinszint.
A szívkoszorúér-betegség lehetséges szövődményei
A betegség sokáig tünetmentes lehet, ezért idővel súlyos szövődmények is kialakulhatnak.
- Szívinfarktus: a koszorúerek nagyfokú szűkülete, illetve elzáródása miatt alakul ki, ami hosszú távon károsítja a szívizmokat, kezelés hiányában pedig halálos kimenetelű lehet.
- Szívelégtelenség: a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél előfordulhat, amikor a szív teljesítménye olyan mértékben csökken, hogy nem képes elegendő vért pumpálni a test minden egyes szervébe.
- Szívritmuszavar: aritmia
A szívkoszorúér-betegség diagnosztizálása
A szívkoszorúér-betegség diagnosztizálása során elemzik a kockázati tényezőket, melynek első lépése az alapos kórtörténetfelvétel a beteg panaszainak kikérdezésével.
Ezt követően – a betegség súlyosságától függően – a következő vizsgálatokat végezhetik:
- fizikális vizsgálat (az érelmeszesedés fizikálisan észlelhető jeleinek vizsgálata);
- EKG és terheléses EKG-vizsgálat;
- vérvétel;
- mellkasröntgen;
- 24 órás (Holter) EKG (a szívritmuszavar vizsgálata);
- szívultrahang-vizsgálat;
- szívkatéterezés (a katétert a comb vagy az egyik kar artériáján keresztül vezetik a szív koszorúereibe az érszűkület felderítésére;
- szívizotópos vizsgálat (a szívizmok vérellátásának vizsgálata speciális anyag beadásával, melynek útját fizikai terhelés közben vizsgálják a koszorúerekben;
- CT, MRI vizsgálat (a szív szerkezetének vizsgálata).
A kezelőorvos a vizsgálatok eredménye alapján választja ki a legmegfelelőbb kezelési módot.
A szívkoszorúér-betegség kezelése
A szívkoszorúér-betegség kezelésének célja a szövődmények kialakulásának megelőzése, ami életmódváltásból, gyógyszeres kezelésből, műtéti beavatkozásból, illetve ezek kombinációjából áll.
Életmódváltás
A szívkoszorúér-betegség esetén kiemelten fontos az egészséges életmód, ennek érdekében javasolt:
- dohányzás elhagyása,
- testsúlyproblémák rendezése,
- rendszeres testmozgás,
- zöldségekben gazdag étrend,
- stresszkezelő technikák alkalmazása.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés célja a vérnyomás- és a koleszterinszint csökkentése, valamint a fokozott véralvadás megakadályozása az elmeszesedett erekben. Mindehhez az alábbi gyógyszercsoportok állnak rendelkezésre:
- véralvadásra ható gyógyszerek (pl. acetilszalicilsav),
- értágító gyógyszerek,
- vérnyomáscsökkentők,
- koleszterinszint-csökkentők.
A helyesen beállított gyógyszerelés és a gyógyszerek pontos szedése jelentősen csökkenti a szívkoszorúér-betegség súlyosbodásának kockázatát. A már kialakult betegségnél hosszú távú gyógyszerszedés szükséges.
Műtéti beavatkozások
A szívkoszorú-érbetegség kezelése során műtéti beavatkozás is szükségessé válhat, melynek típusai a következők:
- szívkatéterezés és értágítás: a kar vagy a comb artériáján keresztül felvezetett katéterrel megnyitják az elzáródott koszorúereket, majd rugalmas fémháló behelyezésével meggátolják az újbóli elzáródást;
- szívkoszorúér-műtét: az elzáródott érszakaszt másik érrel helyettesítik;
- kardioverter defibrillátor (ICD) beültetése: a gyakran életveszélyes ritmuszavar elkerülése érdekében.
A szívkoszorúér-betegség megelőzése
A koszorúér-betegség megelőzésének leghatékonyabb módja az életmódváltás: kiegyensúlyozott életvitellel normalizálható a vérnyomás, a koleszterinszint és a testsúly, valamint csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata. Erről részletesebben egy másik cikkünkben olvashat: Szívkoszorúér-betegség megelőzése.
