Egy átlagos, normális emberi szív tömege 250 és 350 gramm között van, mérete pedig az illető összeszorított ökléhez mérhető. Szívnagyobbodásról (kardiomegáliáról) akkor beszélünk, amikor a tömeg és a méret egyaránt nagyobb a normálisnál.
Ez bekövetkezhet a szervezetet érő rövid távú terhelés – például terhesség – vagy olyan betegség eredményeként, mint a magas vérnyomás, szívizom-elfajulások, koszorúér-betegség, szívbillentyű-problémák, szívritmuszavar (aritmia), alkoholizmus. A szív megnagyobbodhat átmeneti vagy állandó jelleggel egyaránt, kezelése a kiváltó ok megszüntetésére koncentrál.
A szívmegnagyobbodás főbb tünetei
A megnagyobbodott szív önmagában nem okoz tüneteket. A panaszok akkor jelentkeznek, amikor a nagyobb szívizomtömeget a szív saját keringése már nem képes megfelelően ellátni oxigénnel és tápanyaggal.
Ennek következtében a szívizomsejtek fokozatosan károsodnak, és szívelégtelenség alakulhat ki, amelynek tünetei:
- légszomj (kezdetben terhelésre, később nyugalomban is);
- szívritmuszavarok (aritmia);
- lábdagadás (lábödéma), illetve testszerte súlyos vizenyők (ödéma) kialakulása;
- fáradékonyság.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tünetek észleli, keresse fel háziorvosát, aki gondoskodik a háttérben álló okok kivizsgálásáról.
A betegség egyik legsúlyosabb következménye a szívinfarktus, amelyre az alábbi jelek utalhatnak:
- mellkasi fájdalom;
- a mellkasból a váll(ak), a kar(ok), a hát vagy az állkapocs irányába kisugárzó fájdalom;
- súlyos légszomj;
- ájulás.
A fenti tünetek észlelése esetén sürgősen hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
A szívmegnagyobbodás lehetséges okai
A kardiomegália lehet veleszületett betegség, vagy okozhatják olyan állapotok (betegségek), amelyek a szokásosnál erősebb szívműködést provokálnak, ezzel károsítva a szívizmot.
A háttérben álló okok lehetnek:
- magas vérnyomás (a szívmegnagyobbodás leggyakoribb oka; általában a bal kamra megnagyobbodását okozhatja);
- szívbillentyű-betegségek;
- kardiomiopátia (szívizom-elfajulás);
- koszorúér-betegség vagy szívinfarktus okozta károsodás;
- szívritmuszavarok (aritmia);
- vérszegénység (anémia, alacsony vörösvérsejtszám);
- pajzsmirigybetegségek;
- hemokromatózis;
- amiloidózis;
- daganatos betegségek sugárkezelése;
- alkoholizmus;
- Lyme-kór.
A szívmegnagyobbodás lehetséges szövődményei
A szövődmények kockázata attól függ, hogy a szív mely részei nagyobbodtak meg, milyen mértékben és milyen okból kifolyólag.
A szövődmények lehetnek:
- szívelégtelenség (a szívizom gyengül, a kamrák annyira kitágulnak, hogy a szív nem tudja hatékonyan pumpálni a vért a testben);
- vérrögképződés (szívinfarktus, stroke kockázata);
- szívbillentyű-elégtelenség;
- szívritmuszavarok (leggyakrabban pitvarfibrilláció a kitágult pitvarok miatt);
- szívmegállás és hirtelen szívhalál.
A szívmegnagyobbodás diagnosztizálása
Szívbetegségre utaló tünetek esetén az orvos fizikális vizsgálatot végez, és különböző speciális vizsgálatokat rendel el annak megállapítása érdekében, hogy szívmegnagyobbodás áll-e a háttérben.
Ezek a vizsgálatok a következők lehetnek:
- mellkasröntgen;
- elektrokardiogram (EKG);
- echokardiogram;
- CT;
- MRI.
A fenti képalkotó vizsgálatok eredményeiből kiderülhet a szívmegnagyobbodás mértéke, valamint a szívmunka hatékonysága is megítélhető. Az orvos megvizsgálhatja a szívbillentyűt, korábbi szívrohamra utaló nyomokat kereshet, vagy megállapíthatja, hogy van-e a betegnek veleszületett szívbetegsége.
További vizsgálatok lehetnek:
- stresszteszt (terheléses vizsgálat);
- vérvizsgálatok;
- szívkatéterezés és -biopszia.
A szívmegnagyobbodás kezelése
A megnagyobbodott szív kezelése során a megnagyobbodást okozó alapbetegség megszüntetésére összpontosítanak.
Ez a kezelés történhet:
- gyógyszerekkel: vízhajtók, ACE-gátlók vagy béta-blokkolók a vérnyomás csökkentésére, véralvadásgátlók, szívritmusszabályzó szerek);
- műtéttel: (szívbillentyűműtét, bypassműtét);
- eszközbeültetéssel: tágult kardiomiopátia esetén pacemaker, súlyos szívritmuszavar kockázata esetén beültetett defibrillátor (kardioverter defibrillátor – ICD);
- szívátültetésre is sor kerülhet súlyos esetben.
A szívmegnagyobbodás megelőzése
A szívmegnagyobbodás megelőzése érdekében a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kockázati tényezőinek – dohányzás, magas koleszterinszint, cukorbetegség – kontroll alatt tartásával tehet a legtöbbet.
Fontos:
- az egészséges táplálkozás: zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, zsírszegény étrend;
- a rendszeres testmozgás (heti 150 perc közepes intenzitású mozgás);
- a normál testsúly kialakítása;
- a mérsékelt alkoholfogyasztás;
- a dohányzás mellőzése.
Feltétlenül tájékoztatni kell a kezelőorvost, ha a családban előfordult olyan betegség, amely szívmegnagyobbodást okozhat – ilyen például a kardiomiopátia. A korai diagnózis segít a betegség súlyosbodásának megakadályozásában.
Sportszív
Rendszeres nagyfokú, intenzív fizikai terhelés hatására is kialakulhat a szívmegnagyobbodás, amelyet sportszívnek neveznek. Ez főleg sportolókra jellemző. Fontos megjegyezni, hogy ilyenkor a szív megnagyobbodása a testedzés jótékony következménye, nem kóros, nem jelent problémát, szemben a betegségek miatt kialakuló kóros szívizom-átalakulással.
Ajánlott tartalmak:
Szívműködés
Szívritmuszavar
Pacemaker
EKG (Elektrokardiográfia)
