Szívultrahang

A szívultrahang (echokardiográfia) az egyik leghatékonyabb képalkotó diagnosztikai módszer, amely a szívbetegségek feltárására és nyomon követésére is alkalmas.

Pontos képet ad a szívüregek és a szívbillentyűk aktuális állapotáról, az esetleges szívbetegségekről. A vizsgálat egészséges és beteg pácienseknél is alkalmazható, fájdalommentes, nem igényel előkészületet, veszélytelen, ezért korlátlan számban megismételhető.

A szívultrahang használati területe

Az ultrahangkészülék magas frekvenciájú, emberi fül számára nem hallható hanghullámokat bocsát ki, amelyek eljutnak a szívig. Az innen visszaverődő hullámokat érzékeli a vizsgálófej, amiből a számítógép képet készít, és megjeleníti a monitoron.

A szívultrahang során láthatóvá válik a szív szerkezeti felépítése és működése, így vizsgálhatóvá válik többek között:

  • a szív mérete és alaki jellemzői;
  • a főütőér (aorta) esetleges elváltozásai;
  • a szívüregek és szívbillentyűk működése;
  • a vér áramlása;
  • a szívburokban lévő folyadék;
  • a szívben lévő tumor, vérrög vagy egyéb elváltozás;
  • a szívizomfal állapota (megfelelő-e a rugalmassága);
  • a szív pumpálási ereje.

Mikor forduljon orvoshoz?

A szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási okok közé sorolhatók, ezért az alábbi panaszok esetén sürgősen forduljon kardiológushoz:

  • a szokásosnál erősebb, heves szívdobogásérzés;
  • légszomj;
  • lábdagadás;
  • mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás;
  • bizonytalan eredetű mellkasi panaszok;
  • szédülés, gyengeség, eszméletvesztés;
  • magas vagy alacsony vérnyomás.

Megelőző jelleggel, kardiológus szakorvos javaslata szerint javasolt lehet szívultrahangot végezni az alábbi, kiemelt kockázati csoportba tartozóknak:

  • koronavírus-fertőzés után;
  • mozgásszegény életmód;
  • tartós stresszhelyzet;
  • túlsúly;
  • dohányzás;
  • magas vérnyomás;
  • cukorbetegség;
  • a családban már előfordult szívinfarktus vagy hirtelen szívhalál;
  • emelkedett vérzsírszint;
  • aktív sporttevékenység.

A szívultrahang fajtái

A szív ultrahangvizsgálatának több módszere használatos, attól függően, hogy milyen információra van szükség a diagnosztizálás során:

  • hagyományos szívultrahang: a vizsgálatot mellkasfalon keresztül végzik (néha előfordulhat, hogy a tüdő vagy a bordák kitakarják a képet, ilyenkor a vénákba kontrasztanyagot injekcióznak);
  • nyelőcsöves szívultrahang: részletesebb kép készítésére alkalmas, a torok érzéstelenítése után egy hajlékony csövet (benne az ultrahangfejjel) eresztenek le a nyelőcsövön;
  • Doppler-szívultrahang: hagyományos és nyelőcsöves ultrahang esetében is alkalmazhatják a szívben átfolyó vér és a szívben lévő verőerek problémáinak vizsgálatára (a vér áramlási sebességét színárnyalatok különböztetik meg);
  • stressz-szívultrahang: egyes szívbetegségek (pl. koszorúér-betegségek) tünetei csak fizikai aktivitás során jelentkeznek, ezért az ultrahangvizsgálatot futópad (vagy szobakerékpár) használata előtt, közben és után is elvégzik. Ha valaki nem képes futni vagy biciklizni, gyógyszerrel váltják ki a fokozott szívdobogást.

A szívultrahang-vizsgálat menete

Hagyományos szívultrahang-vizsgálat esetén szabaddá kell tennie a mellkast, majd hanyatt kell feküdni a vizsgálóasztalon. Az orvos egy zselés anyaggal bekeni a vizsgálófejet, majd azt a mellkas bőrére helyezi, és előre-hátra mozgatja. Az orvos megkérheti a beteget, hogy feküdjön az oldalára, így más szögből is megvizsgálhatja a szívét.

Nyelőcsöves szívultrahang-vizsgálat előtt 4 órával már nem lehet enni. Vénán keresztül bódítószert kap a beteg, a torkát pedig helyileg érzéstelenítik. A felsőruházatot le kell venni és a bal oldalára feküdni a vizsgálóasztalon. A vizsgálat során a betegnek egy csövet kell lenyelnie, ez tartalmazza a vizsgálófejet. A vizsgálat egy kicsit kellemetlen, 15-30 percig tart. A vizsgálat után két órával ehet, ihat, kocsit azonban csak fél nap múlva vezethet.

A szívultrahang-vizsgálat szövődményei

A hagyományos szívultrahangnak nincsenek kockázatai, teljesen biztonságos. A nyelőcsöves ultrahangvizsgálat esetén a torok rövid ideig fájhat, illetve ritkán előfordulhat, hogy a vizsgálócső kis sebet ejt a torok belső részén. Stressz-szívultrahang során – a mozgás vagy a gyógyszer miatt – felléphet rendszertelen szívdobogás.

Ha a szívultrahang vizsgálati eredménye jó, a páciens azonnal visszatérhet a megszokott életvitelhez. Ha az eredmény nem kielégítő, további vizsgálatokra és kezelésekre lehet szükség.

Szívultrahang-vizsgálat magzati korban

A magzati szívultrahang-vizsgálat célja a veleszületett szívhibák kiszűrése a méhen belül. A vizsgálatot a hasfalon keresztül, speciálisan erre kifejlesztett ultrahangvizsgáló fejjel végzik: több metszési síkból 3D-ben rekonstruálják a szívet, így az összetett szívhibák döntő hányada felismerhető.

A vizsgálat különösen ajánlott az alábbi esetekben:

  • szívhiba vagy ritmuszavar gyanúja;
  • túl sok vagy túl kevés magzatvíz;
  • a szívburokban, mellüregben folyadék található;
  • vastag nyaki redő, egyéb szervfejlődési rendellenesség;
  • a családban (szülőknél, előző gyermeknél) előfordult veleszületett szívprobléma;
  • anyai cukorbetegség, kötőszöveti vagy autoimmun betegség;
  • az anya a magzatra ártalmas gyógyszereket szedett (pl. epilepszia miatt);
  • az anya vírusfertőzésen esett át;
  • ikerterhesség;
  • mesterséges megtermékenyítés;
  • kromoszóma-rendellenesség gyanúja;
  • 37 év feletti anyai életkor.

A kötelező magzati szűrvizsgálatokon túli, célzott vizsgálatok elvégzéséről minden esetben az orvos dönt a fentiek alapján.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk