Szubdurális hematóma

A szubdurális hematóma (subduralis haematoma, vérömleny) a koponyaűri vérzések egyik fajtája, amikor a koponya és az agy felszíne között, az agyhártya alatt vérömleny alakul ki. Súlyos, orvosi ellátást igénylő állapot. A szubdurális hematómát az esetek többségében fejsérülés okozza, gyakran társul agyrázkódással járó eseményekhez.

A szubdurális vérzés veszélye, hogy a kialakuló hematóma az agyállományt nyomva súlyos tüneteket és agykárosodást okoz – ez a sérülés súlyosságától függően rövid időn belül, de akár 2-14 nappal később is kialakulhat. A koponyát ért nagy ütésekkel járó balesetek, fejsérülések esetén ezért érdemes mielőbb felkeresni a sürgősségi vagy baleseti sebészeti ügyeletet a kivizsgálás érdekében.

Az agyvérzésről bővebben itt olvashat.

A szubdurális hematóma legfőbb tünetei

A tünetek kialakulhatnak súlyos fejsérülés után közvetlenül (akut szubdurális hematóma), illetve – ritkább esetekben és kisebb fejsérülést követően – napokkal vagy akár hetekkel később (subacut vagy krónikus szubdurális hematóma).

A szubdurális hematóma leggyakoribb tünete az egyre rosszabbodó fejfájás, amely esetenként nagyon erős is lehet.

További tünetek lehetnek:

  • hányinger és hányás;
  • zavartság, nyugtalanság;
  • személyiségváltozás (agresszív viselkedés, ingerültség vagy hangulatingadozás);
  • álmosság vagy szokatlan levertség (letargia);
  • látászavarok, illetve a pupillák eltérő mérete (pupilla aszimmetria);
  • nehezített beszéd, értelmezési zavar, memóriavesztés,
  • egyensúlyzavar, járási nehézség;
  • gyengeség (vagy zsibbadás, bizsergés) a karokban vagy a lábakban;
  • epilepsziaszerű rohamok;
  • eszméletvesztés, kóma.

A szubdurális hematóma halálozási kockázata magas, különösen agykárosodás vagy idősebb életkor esetén. A betegség legsúlyosabb formája az akut szubdurális hematóma. Az ezt túlélők számára a felépülés hosszú időt vehet igénybe, valamint tartós fizikai és/vagy értelmi fogyatékosságra is számítani lehet.

A subacut és a krónikus hematóma esetében – megfelelő általános egészségi állapot mellett, gyors műtéti kezeléssel – jobbak a kilátások a teljes felépülésre.

Mikor forduljon orvoshoz?

A súlyos fejsérülés mindig orvosi kivizsgálást és ellátást igényel. A koponyát ért baleset esetén (pl. autóbaleset, verekedés) minden esetben keresse fel a területileg illetékes baleseti sebészetet vagy a sürgősségi ügyeletet.

A fejsérülés súlyossága nem mindig nyilvánvaló, ezért ha a sérülést követő időszakban a fenti tünetek valamelyikét tapasztalja, hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

A szubdurális hematóma kiváltó okai

Szubdurális hematóma akkor keletkezik, amikor a koponya és az agy közti térben (subduralis térben) egy véna megsérül, és vérzés alakul ki. A vérzésből idővel vérömleny keletkezik az agyhártya alatt, amely – közvetve vagy közvetlenül – nyomást gyakorol az agyra, és ezzel károsíthatja.

A vérömlenyt jellemzően súlyos fejsérülések váltják ki, ugyanakkor nem ritka az sem, hogy banálisnak tűnő fejsérülést (ütést) hosszabb idő múlva, akár hetekkel később követnek a szubdurális hematóma tünetei.

A szubdurális hematóma kialakulásának kockázata a 60 év felettiek vagy a véralvadásgátlót szedők esetében magasabb az átlagosnál, kisebb fejsérülések esetén is. Hasonlóan magasabb a kockázat acetilszalicilsav szedése, illetve túlzott alkoholfogyasztás esetén.

A krónikus szubdurális hematóma időskorban gyakoribb, ilyenkor enyhébb sérülés (pl. elesés) is vezethet a hematóma lassú kialakulásához. Gyakran előfordul, hogy a kiváltó eseményre a beteg nem is emlékszik.

A szubdurális hematóma lehetséges szövődményei

A szubdurális hematóma leggyakoribb szövődményei a következők lehetnek:

  • kóros agyi kitüremkedések alakulhatnak ki a vérömleny által kifejtett nyomás következtében, amelyek elhelyezkedésüktől függően további idegrendszeri panaszokat okozhatnak;
  • az életkor előrehaladtával magasabb a további vérzéses események előfordulási valószínűsége;
  • a gyógyulás után magasabb az epilepsziaszerű rohamok kialakulásának kockázata.

A szubdurális hematóma diagnosztizálása

Az orvos a beteget kikérdezi, megvizsgálja, és általában agyi képalkotó vizsgálatot, például CT-t vagy MRI-t kér a hematóma helyének és méretének, illetve a helyzet súlyosságának megállapítása érdekében. Előfordul, hogy festékanyagot fecskendeznek az erekbe az elváltozás pontosabb feltérképezéséhez.

A szubdurális hematóma kezelése

A kezelés módja függ a hematóma típusától, nagyságától és a tünetek súlyosságától is. A súlyosabb szubdurális hematómák leghatékonyabban és leggyorsabban (sürgősségi) műtéttel kezelhetők, a cél az agy vérömleny általi nyomásának gyors megszüntetése a vérömleny eltávolításával. Az egyik leggyakoribb műtéti módszernél a koponyacsont egy részét ideiglenesen eltávolítják, hogy hozzáférjenek a vérömlenyhez, a másik típusú beavatkozásnál a koponyán fúrt apró lyukon keresztül távolítják el a vérömlenyt. A műtéti beavatkozásokat gyógyszeres kezelés és rehabilitáció követi.

A kisebb szubdurális hematómák műtét nélkül, maguktól is meggyógyulhatnak. Ha a hematóma nem okoz jelentős térfoglalást és koponyaűri nyomásnövekedést, akkor az ödéma gyógyszeres kezelése mellett megfigyelés alatt tartják a beteget.

Ajánlott tartalom:

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk