Szülés utáni depresszió

A szülés megváltozott élethelyzetet jelent az édesanya számára, amely örömteli és pozitív, mégis jelentős stresszel, feszültséggel jár együtt. Az új életkörülmények, a felelősség és egyéb tényezők hatására hangulatzavarok, depresszió is kialakulhat.

 

A frissen szült kismamák kb. 10-15%-a kerül a szülés utáni depresszió (post partum depresszió) állapotába, amely kialakulhat észrevétlenül, de a szülés utáni lehangoltság (baby blues) állapotának súlyosbodása miatt is.

 

A szülés utáni depresszió tünetei

A szülés utáni depresszió tünetei általában a szülést követő 10. és 30. nap között jelentkeznek, és átlagosan 3-6 hónapig tartanak, ritka esetekben akár évekig is. A súlyosabb hangulatzavar elkülönítendő a viszonylag enyhe tünetekkel járó szülés utáni lehangoltság (baby blues) állapotától, amely csak rövid ideig – napokig, legfeljebb 1-2 hétig – tart, és kezelés nélkül is rendeződik. Ha a tünetek súlyosbodnak, és hosszabb ideig tartanak, felmerül a szülés utáni depresszió gyanúja.

 

A depresszió jele, ha az alábbi tünetek közül egyszerre öt tünet legalább két hete fennáll:

 

  • állandó rosszkedv, indítékszegénység, levertség;
  • gyakori sírás, elérzékenyülés;
  • pesszimizmus, borúlátás;
  • fokozott érzékenység;
  • kisebbrendűségi komplexus;
  • csökkent érdeklődés a környezet iránt;
  • koncentrációs zavar;
  • döntésképtelenség;
  • fáradtság, alvászavar, gyakori álmosság;
  • reménytelenség érzése;
  • étvágytalanság vagy fokozott étvágy;
  • fokozott érdeklődés a halál, a haldoklás iránt;
  • öngyilkossági gondolatok (esetleg öngyilkossági kísérlet);
  • visszahúzódás a társadalmi kapcsolatoktól;
  • alkoholizmus vagy kábítószer-függőség;
  • bűntudat, önvád.

 

A depresszív tünetek mellett a szülés utáni depresszió legfőbb jellemzői:

 

  • túlzott aggódás a baba miatt vagy túlzott érdektelenség, közöny;
  • félelem, hogy bánthatja a babát vagy önmagát;
  • félelem a kontrollvesztéstől, megőrüléstől.

 

A fenti tünetek miatt a kismama szégyent, bűntudatot vagy elszigeteltséget érezhet, mert a hangulatzavart és a lelki problémákat sokan gyengeségnek, az anyai alkalmatlanság jelének tekintik, ami tovább rontja a kismama hangulatát.

 

Nem közismert tény, de a szülés utáni depresszió a férfiakat is érintheti: a partnere várandóssága alatt vagy után a férfiak mintegy ötöde éli át a depressziót.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha felmerül a depresszió gyanúja, és olyan tüneteket tapasztal, amelyek már a gyermek körüli teendők ellátásában is akadályozzák, forduljon mielőbb pszichiáter szakorvoshoz.

 

A megfelelő szakember megkeresésében kérje háziorvosa segítségét, vagy keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelést. A pszichiátria rendelés beutaló nélkül felkereshető.

 

Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén hívhatja a 0–24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon. A szolgálat munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak.

 

Lásd még: Lelkisegély-szolgálatok és kríziskezelés

 

A szülés utáni depresszió diagnosztizálása

A pszichológus vagy pszichiáter szakember teszttel, az anyával való beszélgetéssel tudja feltárni a depresszió tüneteit. A kórelőzmény és az elbeszélgetése mellett sor kerülhet laborvizsgálatok és egyéb diagnosztikus vizsgálatok elvégzésére is.

 

A diagnózis felállításánál fontos a betegség megkülönböztetése a kevésbé súlyos szülés utáni lehangoltságtól (baby blues), illetve a súlyosabb szülés utáni (gyermekágyi) pszichózistól, amikor az édesanya már nem a valóságnak megfelelően érzékeli a körülötte lévő világot.

 

A szülés utáni depresszió kialakulásának okai

A szülés utáni depresszió hátterében hormonális, szociális és pszichológiai tényezők is állnak. A várandósság idején és a szülés után is nagymértékben megváltozik a hormonháztartás, ehhez társul még az anyák fokozott megterhelése a szülést követően, illetve a csecsemőgondozással járó megnövekedett felelősség.

 

Lásd még: Élettani változások várandósság során

 

A mai gyermekgondozási szokások is sokat követelnek az anyáktól, ami miatt irreális elvárásaik lehetnek önmagukkal szemben, ezért aránytalanság alakulhat ki a teherbíró képességük és a csecsemő valódi vagy vélt szükségletei között.

 

A szülés utáni depresszióra hajlamosító tényezők az alábbiak lehetnek:

 

  • szülés közben vagy utána elszenvedett stressz, traumatikus szülés;
  • korábban fennálló mentális problémák (pl. bipoláris betegség);
  • a családban előfordult már depresszió;
  • párkapcsolati problémák;
  • szociális támogatottság hiánya (rokonok, barátok);
  • anyagi nehézségek;
  • a partner depressziója;
  • az élethelyzet jelentős megváltozása (költözés, gyász);
  • anyai életkor (első gyermeket túl korán vagy későn vállaló kismamák);
  • a korai anya–gyermek kapcsolatból hozott negatív emlékek;
  • nem kívánt terhesség.

 

A szülés utáni depresszió kezelése

A szülés utáni depresszió jól kezelhető. Az enyhébb esetek megoldhatók tudatos odafigyeléssel, családi és lelki támogatással. Súlyosabb esetekben, ha a szülés után már eltelt egy hónap, és a tünetek nagy része még mindig fennáll, szükség lehet pszichoterápiára, esetleg átmenetileg adott antidepresszánsokra.

 

A pszichoterápia lehet egyéni vagy családterápia, az utóbbinál az édesapát is bevonják a problémák rendezésébe. A gyógyszerek közül azok a hangulatjavítók jöhetek szóba, amelyek szoptatás mellett is szedhetők (lásd még: Gyógyszerbiztonság terhesség és szoptatás idején).

 

Gyermekvárással és gyermekvállalással kapcsolatos ajánlott tartalmak:

 

Anyai egészség és várandósság

Gyermekvárás egészségesen

Várandósság pszichológiája 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk