A tobozmirigydaganatok a tobozmirigyből vagy az azt övező szövetekből eredő daganatok. A tobozmirigy (epifízis) borsónyi nagyságú, fenyőtobozhoz hasonló szerv, amely az agy jobb és bal féltekéje között, az agy középpontjában helyezkedik el; az endokrin rendszer része. Belső elválasztású mirigy, amely az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért felelős melatonint termeli – de ez a hormon sok egyéb testi funkciónkra is hatással van.
A tobozmirigy daganatos megbetegedései ritkák, elsősorban az agyszövetet körülvevő agyi-gerincvelői folyadék (liquor) keringésének akadályozása révén okozhat tüneteket. A liquor az elfolyási akadály miatt felhalmozódhat, és hydrocephalus (vízfejűség) alakulhat ki. A koponyán belüli nyomás (intrakraniális nyomás) emelkedése pedig fejfájást, általános rossz közérzetet, tudatzavart okozhat.
A tobozmirigy daganatainak típusai
A tobozmirigyet érintő daganatok ritkák, az agydaganatok kevesebb mint 1%-át teszik ki. Gyermekekben és fiatalokban gyakoribb az előfordulásuk, mint felnőttekben.
A tobozmirigydaganatok két fő típusa különíthető el:
- csírasejtes tumorok,
- tobozmirigyből kiinduló daganatok.
A daganatok a tobozmirigyet övező gliasejtekből (idegrendszeri kötő- és támasztó-szöveti sejtek) is kiindulhatnak, ebben az esetben azonban gliomáknak nevezik őket. A leggyakrabban előforduló daganatok a csírasejtes tumorok (germinomák).
Jellemzőik alapján a tobozmirigydaganatokat a WHO négy fokozatba (grádus) sorolja.
- grádus: a pineocytomák tartoznak ide, melyek lassan növekedő daganatok.
- és III. grádus: ide a tobozmirigy parenchymás vagy papilláris tumorai tartoznak, amelyek nagyobb eséllyel térnek vissza az eltávolításuk után.
- grádus: az ide tartozó pineoblastoma rosszindulatú elváltozás. Ez azt jelenti, hogy gyorsan növekvő daganat, amely hajlamos a közeli szövetekbe behatolni.
A tobozmirigy daganatainak legfőbb tünetei
A tobozmirigydaganatok koponyaűri nyomásfokozódással járnak.
Az egyik leggyakoribb tünet a hydrocephalusnak (vízfejűség) nevezett állapot. Hydrocephalus esetén a liquor felhalmozódik az agyban, ami fokozott kompresszióhoz vezet, és számos tünetet okozhat:
- a pubertás korai jelei gyermekekben,
- kettős látás (diplopia),
- fejfájás,
- memóriazavarok,
- hányinger,
- rossz egyensúlyérzék és koordináció (ataxia),
- görcsrohamok,
- alvászavarok,
- szokatlan szemmozgások,
- hányás.
A tobozmirigydaganatok az endokrin rendszerre is hatással lehetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben a fenti tüneteket észleli magán, fájdalomcsillapítóra nem szűnő, krónikus fejfájása van, forduljon háziorvosához vagy neurológus gondozóorvosához!
A tobozmirigy daganatainak kiváltó okai
A rák genetikai betegség – vagyis a rákot a sejtek működését szabályozó gének bizonyos mutációi okozzák. A mutációk fokozhatják a rákos sejtek növekedését és terjedését. A legtöbb tobozmirigydaganat kialakulásának oka nem ismert. A pineoblastoma előfordulhat olyan embereknél, akik a retinoblastoma nevű betegségben szenvednek.
A tobozmirigy daganatainak diagnosztizálása
Kezelőorvosa a részletes anamnézisfelvételt és fizikális vizsgálatot követően vérvizsgálatot, liquor-vizsgálatot rendelhet el, melyeket képalkotó vizsgálatokkal (koponya MRI, sella MRI, koponya CT), esetleg szövettani mintavétellel egészíthet ki a diagnózis pontos felállítása érdekében.
A tobozmirigy daganatainak kezelése
A tobozmirigydaganat kezelése a daganat típusától, a beteg életkorától és társbetegségeitől függően változatos lehet. Idegsebészeti beavatkozás, sugár- és kemoterápia említendő a lehetséges kezelési módok között.
Amennyiben hydrocephalus alakul ki, annak sebészi kezelése jöhet szóba. Bizonyos esetekben szükség lehet az agyi-gerincvelői folyadék akadálytalan áramlását biztosító shunt (sönt) beültetésére is.
Ajánlott tartalom:
