Thromboangiitis obliterans

A Buerger-kór – más néven thromboangiitis obliterans – krónikus betegség, amelyet a felső és alsó végtagok (kezek és lábak) kis és közepes méretű ereinek gyulladása és trombózisa jellemez. A betegség előrehaladtával ez keringési elégtelenséghez, majd üszkösödéshez és fekélyek képződéséhez vezet, ami miatt szükség lehet az érintett végtag amputációjára.

A Buerger-kór kialakulásában a dohányzás az elsődleges rizikófaktor, de bizonyos kutatások autoimmun folyamat jelenlétét és genetikai eredetet is leírták már. A betegség jellemzően a férfiakat érinti nagyobb számban – feltehetően az eltérő dohányzási szokások miatt. Kezelése során a legfontosabb a dohányzás abbahagyása, a tünetek csökkentésére azonban léteznek gyógyszeres kezelések is.

A dohányzásról való leszokásról itt olvashat bővebben.

A thromboangiitis obliterans főbb tünetei

A Buerger-kór, más néven thromboangiitis obliterans a kis és közepes méretű erek gyulladását (vasculitis) okozza.

A Buerger-kór tünetei az alábbiak lehetnek:

• nyugalmi, később mozgáskor fokozódó fájdalom az érintett végtagokban, amely néha elmúlik, majd visszatér;
• a fájdalom ritkán a test középpontja felé is kisugározhat;
• két vagy több végtag is érintett lehet egyszerre;
• a tünetek súlyosbodnak a hidegnek való kitettség vagy érzelmi stressz hatására;
• zsibbadás, pulzálás és bizsergés a végtagokban;
• megnagyobbodott, gyulladt, vörös, érzékeny, zsinórszerű vénák (előrehaladottabb betegség esetén);
• Raynaud-kór tünetei;
• nyílt sebek az ujjakon, a lábfejen vagy a kézen (bőrfekélyek és az ujjak gangrénája, (üszkösödése);
• fakó és hideg ujjak hideg időjárás esetén;
• izomgörcsök;
• szemészeti tünetek (ischaemiás opticus neuropathia, retina artéria elzáródása);
• súlyos esetben idegrendszeri tünetek (látászavarok, zavartság, beszédzavarok, memóriazavarok, görcsroham, pszichózis).

Az erek gyulladása gátolja a megfelelő vérkeringést, ami a környező szövetek oxigén- és tápanyaghiányához, végül pedig szövetelhaláshoz vezet. Ez fájdalomként jelentkezik az érintett végtagokban, amely nagyon intenzív lehet – a betegség előrehaladtával a nyugalmi fájdalom akár álmatlansághoz is vezethet.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a Buerger-kórra jellemző tüneteket tapasztal, forduljon háziorvosához. A tünetek hátterében nemcsak a Buerger-kór, hanem számos egyéb kórkép is állhat, melyek kivizsgálása nagyon fontos a súlyosabb szövődmények megelőzése érdekében.

A thromboangiitis obliterans kiváltó okai

A Buerger-kór pontos kiváltó oka nem teljesen ismert, de az elsődleges rizikófaktora a dohányzás, feltehetően a dohányfüstben található vegyi anyagok miatt, amelyek irritálják és gyulladásban tartják az ereket. A Buerger-kórral diagnosztizált betegek szinte mindegyikének kórtörténetében szerepel a dohányzás, amely magában foglalja a cigarettázást, a szivarozást és a dohány rágását is.

A Buerger-kór genetikai komponensét is vizsgálták már, mivel néhány népcsoportban sokkal magasabb arányban fordul elő, mint máshol.

A Buerger-kór az alábbi népcsoportokat érinti nagyobb hányadban:

• askenázi származású izraeli zsidó felmenőkkel rendelkezők;
• indiai felmenőkkel rendelkezők;
• koreai felmenőkkel rendelkezők;
• japán felmenőkkel rendelkezők.

A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a dohányzás és az egyéni genetikai hajlam együttesen játszik szerepet a betegség kialakulásában és fennmaradásában.

A thromboangiitis obliterans szövődményei

A dohányzás és a passzív dohányzás is ronthatja a Buerger-kór tüneteit és növeli a szövődmények kialakulásának kockázatát. Még a nikotinpótló terápia is elősegítheti a betegség progresszióját!

A Buerger-kór legsúlyosabb szövődménye a gangrénák (üszkösödés), fekélyek kialakulása, vagy súlyos keringési zavarok a végtagokban. Ezek akár az érintett végtag amputációjához is vezethetnek. A diagnózist követően a dohányzást nem abbahagyók 43%-nak van szüksége egy vagy több amputációra 8 éven belül.

A thromboangiitis obliterans diagnosztizálása

A Buerger-kór diagnosztizálása jellemzően a klinikai tünetek és a kórtörténet alapján történik – mivel teljesen specifikus teszt nem létezik a kimutatására. A kezelőorvos feladata, hogy a hasonló tüneteket okozó kórképeket (pl. lupus, cukorbetegség, vérrögképződéssel járó kórképek, scleroderma) kizárja.

Amennyiben a tünetek hátterében nem egyéb kór áll, az alábbi vizsgálatok lehetnek szükségesek:

Érrendszeri ultrahang. Hanghullámok segítségével teszi vizsgálhatóvá az ereket – a vizsgálat nem jár sugárterheléssel! A Buerger-kór és a másodlagos Raynaud-jelenség egyéb okainak megkülönböztetésére szolgál.

Angiográfia. Az angiográfia során egy vékony, hosszú csövet vezetnek a vérerekbe, melyből ún. kontrasztanyagot engednek a vizsgálni kívánt erek területére. A kontrasztanyag (egyfajta „festék”) segít abban, hogy az érhálózat tisztábban jelenjen meg a röntgenfelvételeken. Angiográfiával a karok és a lábak több területén jelentkező elzáródások mutathatók ki. Néha szükség van egyéb régiók angiográfiájára is, hogy kizárják a vasculitis (érgyulladás) egyéb formáit.

Echokardiográfia. Azért lehet rá szükség, hogy a visszatérő vérrögök esetén kizárják, hogy azok a szív működésének elégtelensége miatt alakulnak ki.

Allen-teszt. Az alkar és a kéz keringésének vizsgálatára szolgáló gyors teszt. Az alkarokat a fő ereinek 30-60 mp-ig történő elszorításával vértelenítik, majd vizsgálják, hogy mennyi idő alatt tér vissza a végtag színe (jónak ítélhető a teszt, ha a tenyér normális színe 10 mp-en belül visszatér).

A thromboangiitis obliterans kezelése

A Buerger-kór az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható.

A tünetek csökkentésében az alábbi életmódbeli változtatások segíthetnek:

• A dohányzást mielőbb hagyja abba!
• Az érintett területeket finoman masszírozza naponta többször és tartsa melegen – ezzel elősegítheti a megfelelő vérkeringés fenntartását.
• Kerülje azokat a helyzeteket, amelyek csökkentik a végtagok keringését: pl. ne tartózkodjon hosszú ideig hidegben.
• Ne üljön vagy álljon ugyanabban a pozícióban hosszú ideig.
• Ne járjon mezítláb, hogy a bőr sérüléseit elkerülje.
• Kerülje a szoros ruházat viselését.

A Buerger-kór tüneteinek enyhítésére az alábbi kezelési módok jönnek szóba:

• értágítók (pl. kalciumcsatorna-blokkolók, bosentan, iloprost);
• fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők);
• szükség szerint antibiotikumok a nyílt sebek kezelésére;
• amputációs műtét a gangrénával járó szövet eltávolítására.

A tünetek enyhítésében és a betegség progressziójának lassításában a dohányzás abbahagyása játszik fontos szerepet. A dohányzás abbahagyásával a tünetek meg is szűnhetnek bizonyos esetekben!

A thromboangiitis obliterans megelőzése

A Buerger-kór kialakulása nem teljesen ismert, ezért megelőzni nem lehet. A kialakulás kockázata azonban jelentősen csökken a dohányzásról való leszokással.

Ajánlott tartalmak:

Kawasaki-betegség
Henoch-Schönlein-purpura
Polyarteritis nodosa